ennek lesz folytatasa, v csak az elso oldalt toltotted fel?
mert a cim alapjan ez igencsak a tema elejenek tunik nekem. pl. kul. hv-sv elemek teszteleset, bemutatasat raktam a cim moge.

kezdesnek, bevezetonek amugy jo az iras.

Jó írás, köszi, remélem lesz folytatás, ahol leírod, hogy milyen programmal és hogyan dolgozol

Van egy egyszerűbb módja is a digizésnek. Én egy Panasonic DMR-EX95V merevlemezes vhs-dvd combo eszközzel szoktam csinálni. Jó minőségben dolgozik, alapból van benne zajszűrés, vágás funkció és tudom állítani a kódolás minőségét is. Nem olcsó cucc, de megéri az árát. A készülék többi tulajdonsága is elég megnyerő.

[ Szerkesztve ]

Összevetve a programok árával nem tudom, hogy van-e jobb ár/értékű megoldás ezeknél vagy ezeknél.

FireKeeper: Én is várnék egy folytatást, konkrét esetekkel, de bevezetésnek, az alapok megismertetésének jó lett. Van itthon egy-két anyag ami miatt érdekel a dolog, egy szoftveres és hardveres ajánlóval, példabemutatóval jó lenne folytatni. Full hülye vagyok a digitalizáláshoz, főleg a technikai hátteréhez, szóval rámfér az okítás.

,,no name": Tényleg nem bántásból, de kicsit unalmas, hogy minden íráshoz ugyanazt írod, semmi bővebb komment, észrevétel, stb. Az egy dolog, hogy "tetszik", de az ilyen kommenteknek az első 10 után semmi értelme nincs (sőt előtte sem). Nem ezért született a hozzászólás lehetősége, hogy egy ilyen nulla értékűt odaböfögjünk. Nem kell mindenhez hozzászólni, főleg ha nincs mondanivalód.

[ Szerkesztve ]

"Ez úgy lehetséges, hogy a lézersugár annyira koncentrálja az energiát, hogy a vékony adattároló réget szerkezete megváltozik. Ezt egyéb módszerrel elég nehéz megvalósítani, így a DVD biztonságos adathordozónak lehet tekineni,"

[ Szerkesztve ]

Pont a lényeg maradt le.
Mit mivel, hogyan!

Conexant chipes eszközzel 576-ba és RAW-ba, majd mehet az utómunka.
És a végén mehet MPEG2-be....

van.

köszi, javítom!
a többieknek: tervezek folytatást is, ez csak az elméleti bevezetés, sőt, inkább csak gondolatébresztő, hogy miért is nem hülyeség minél gyorsabban megcsinálni. viszont ha valamelyikőtök tudna segíteni, hogy hogyan tudom ezt szép lapozhatóan, oldalakba rendezni, mint a ph!-s tesztek vannak, azt nagyon megköszönném, magamtól nem jöttem rá.

Nekem nagyon sok gondom van a cikkel.

A szalag mind a mai napig, ha jól tárolták, élvezhető képet ad. Igaz, a szalag öregszik, de nekem vannak 20 éves szalagjaim, most digizem ezeket, és nem szakadnak. Igaz, nem is tettem minden ócska lejátszóba.

A DVD-k adatvesztése legtöbb esetben nem az írott anyag hibája miatt, hanem a tükörréteg öregedése miatt van. (Ha meg nem jön vissza fény, nincs mit olvasni, hiába van ott.) Így nagyon nem mindegy, milyen alapanyagokból dolgozott a gyártó, hiszen lehet, hogy a lemez a saját anyagától döglik meg az idők folyamán.

A felhasznált idővel tökéletesen egyetértek. De az utómunkálatok az egyszerű konverziótól (eredeti anyag idejének megközelítőleg fele), a több napig is tarthat. Hiszen VAN zajszűrés. Ugyanis Fourier már régen kitalálta, hogy egy bonyolult jel összeállítható az összetevőkből. Így ha sikerül a zaj tartalmát meghatározni, akkor az "kivonható" a felvett jelből. Vagyis a zajt kiszűrtük. Az igaz, hogy tökéletesen nem azonosítható, így teljesen el nem tüntethető, valamint az adattartalomból is elvesz, de az élvezhetőséget bizony igencsak javíthatja.

Ezen kívül, a régi felvételek színe a fekete-fehér tartalomhoz képest "elcsúszik". Így az utómunkálatok során ezt is célszerű korrigálni.

Így a digitalizálás minimum két lépcsőben történik. Először fel kell vennünk a filmet, a lehető legjobb részletességgel. (SECAM és PAL esetén egyaránt 768*576 képpont, 25 képkocka másodpercenként MJPG formátumban.) A második lépcső a szerkesztés, ahol a felvett film hibás elejét és végét, valamint nem kívánt belső részeit kivágjuk, és a minőségjavító feladatokat elvégezzük. (Szín visszaigazítása, zajszűrés, élesítés,...) Van mégegy pont, amiben sok a vita. Ez a deinterlace. Vagyis az 50 félkép 25 képpé szerkesztése. Gyakorlati tapasztalatom, hogy PAL és SECAM esetén is célszerű elvégezni. A mozgó képet minimálisan homályosítja, viszont látszólagosan zajt szűr (nem igaz, ez nem zajszűrés, de látványban jobb). PAL esetén mindenképp, SECAM-nál (a váltott soros színvivő miatt) elméletileg nem kell, de segít. Végül, ha a második fázisban nem tudtuk a végleges kódolásba helyezni a filmet, akkor ezt kell megtennünk.

Nem szükséges drága program. A VirtualDUB ingyenes szekvenciális szerkesztő. Vagyis forgatásokat, átúsztatásokat, több track kezelését nem tudja, viszont felvenni, vágni, szerkeszteni igen. Otthoni célra meg a legtöbb esetben elegendő.

És máris kész a nézhető film, családi videó. (Azért az halkan megjegyzem, a szűrők beállítása, a rendszer kezelése nem azonos az internet download gombjának egyszerűségével. Nem véletlenül tanulják a profik több évig. Én nem vagyok az, szenvedek is vele időnként.)

Amit használok:
Panasonic NV-SD400 VHS magnó
Miró DC30 digitalizáló kártya
VirtualDUB szerkesztőprogram

A DC30 régi, elavult, nehezen beszerezhető kártya. Helyette célszerű TBC-vel rendelkező újabb típust választani. A maga idejében profi cucc volt, VHS-hez jó, de W98 felett használata nagyon nehéz (én is 98 alatt futtatom ).

Végül: Nagyon sokat lehet írni a témáról, én ezért hiányolom a folytatását az írásnak. Ugyanis a fenti kis eszmefuttatásom csak cím méretű egy ilyen cikkhez képest.

Szerk: Profi cuccként a JVC S-VHS asztali studiómagnóját a hozzá tartozó TBC-vel tudnám elképzelni. Kb: 30 kiló a kettő.

[ Szerkesztve ]

A tuner felejtős, nem rendelkezik TBC-vel, így egy minőség alatt csúnya frémdobások várhatóak. Valamint a tunerek pont a környezeti zajok védelme miatt érzéketlen egy régi VHS kazihoz.

azzal tisztában vagyok, hogy vannak olyan zajszűrésnek nevezett módszerek, amivel a zaj hatása látszólagosan csökken, énnekem magával a fogalommal vannak gondjaim, és azt hittem, hogy a hétköznapi példáimmal ezek érthetőek lesznek. én is ismerem a fourier tételt, és tudom, hogy ahol a jelet az emberi szem/fül már alig veszi észre, ott bizony mindkettőt szépen csillapítják, így a zaj eltűnik, de én azt nevezném zajszűrésnek, ahol a jel hibátlanul megmarad, a zaj pedig teljességel eltűnik. és mivel a zaj, gyakorlatilag idegen jelek összessége, a jel pedig sztochasztikus (vagyis bármeddig vizsgáljuk, nem tudjuk megmondani a következő értékét) ezért 100%-os biztossággal meghatározni az értékét, és ez alapján kiszűrni, szintén lehetetlen feladat. persze, félmegoldások léteznek, egyesek tényleg látványosak, és hasznosak, ezt akkor jobban ki kellett volna emelnem a cikkben, de mint fogalom, a zajszűrés helytelen.
amúgy őszintén, nagyon szépen köszönöm a konstruktív hozzászólásodat, igyekszem majd ennek fényében javítani az írásomat!

"de én azt nevezném zajszűrésnek"

"ezt akkor jobban ki kellett volna emelnem a cikkben, de mint fogalom, a zajszűrés helytelen"

Maradjunk annyiban, hogy a zajszűrés, ahogyan te értelmezed az helytelen.

"a jel pedig sztochasztikus (vagyis bármeddig vizsgáljuk, nem tudjuk megmondani a következő értékét) ezért 100%-os biztossággal meghatározni az értékét"

Ez így elméletben nagyon szép, de mondjuk egy VHS-re már nem hinném, hogy igaz volna. Már csak a hordozófelület és a felvételi technika miatt is vannak bizonyos korlátok, például a Wikipedia szerint a VHS felvételek sávszélessége 3MHz. Tehát ha zaj ennél nagyobb frekvenciájú, akkor megfelelő szűrővel szinte maradéktalanul kiszűrhető a jel minimális veszteségével. Azt várni, hogy bármi is tökéletesen működjön a való világban meg elég botorság.

Az írásoddal kapcsolatban meg olyan érzésem, van, mintha egy bevezetőt olvasnék. Ha lesz folytatás, akkor legalább egy sorszámmal jelezhetted volna. Ha meg nem, akkor szomorúan látom, hogy fórumhozzászólások formájában az olvasókkal iratnád meg azt, amit neked kellett volna. Vagy a cím rossz...

Szerintem az, hogy zajszűrés mint fogalom nem gond. Csak a lehetőségeivel, és hatásával kell tisztában lennünk. Hiszen 40 évvel ezelőtt egy stúdióban sem gondolták volna, hogy a digitalizálás után a szellemképet, színeltolódást milyen "egyszerű" lesz orvosolni. Számukra az analóg rendszereknél sokkal nehezebb volt bármilyen utómunka, mint számunkra. Sőt, tovább megyek. A szűrők között létezik már olyan, mely éleket, sarkokat detektál a képeken, ezeket élesen hagyja, a többi területet meg kicsit elmossa. Ezzel is lehet zajt szűrni, viszont a leírás is tartalmazza, semmi köre az új képnek az eredetihez, hiszen szinte újra lett szerkesztve. Ez nem zajszűrő, de tud javítani a kép élvezhetőségén. Talán 5-10-20 év múlva hasonló módszerekkel a szűrő először végignézi a filmet, azonosítja az elemeket, embereket, térben elkészíti azokat, és újraszerkeszti az egészet. Ha ezt vektorosan teszi, akkor bármekkorára nagyítható, éles marad. A részletesség meg a film teljes tartalmától függhet, nem egy képkockától. Vagyis az, hogy mit nevezünk zajszűrésnek, már ebből a szemszögből is kérdéses.

A másik, a zaj tartalma. Nagyon nem mindegy, hogy periodikus jel (a film szemszögéből zaj), vagy valódi fehérzaj. Sőt, az intenzitása, pulzálása, stb.... sem mindegy. Hang esetén az mp3 jó zajszűrő is tud lenni. Ugyanis a hangra, zenére tervezték, így pont a zajból fog a legkevesebbet rögzíteni. Ilyen a kép esetében akár az Xvid codec is. Vagyis ha kell, több lépcsőben, akár többszörös átméretezéssel, sok zaj kiszedhető a felvételből. Hangsúlyozom, természetesen értékes tartalmat is veszítünk, de a nézhetőség jobb lesz.

nem, nem szándékozom az olvasókkal megíratni, és ezt a kijelentést már egy kicsit sértőnek találom, persze lehet, hogy nem annak szántad. akkor mondjuk a cikk címét VHS digitalizálás - I. rész címre írnám át, az megfelelő lenne?
amúgy (már ezt talán leírtam) ezt a cikket én eredetileg gondolatébresztőnek szántam, hogy miért nem szabad ezt a problémát elhanyagolni, (mert sokan ezt teszik) és nem ennyire mélyvíznek. ha jól emlékszem egy határvonallal és szöveggel is jelöltem, hogy hol van a cikk laikusoknak szánt részének a vége. természetesen én is tévedhetek, (mint kiderült tévedtem is), ezért szívesen fogadom a tévedéseim helyesbítését. lehet hogy hiba volt tőlem címlapra írni...

liksoft: "Hangsúlyozom, természetesen értékes tartalmat is veszítünk, de a nézhetőség jobb lesz." ezzel én is egyetértek, akkor átfogalmazom majd a zajszűrős rész verdiktjét valami hasonlóra. én csak azért próbáltam kiemelni ezt fogalmat, mert manapság nagyon sokat használják, és a laikus számára úgy tűnhet, hogy akkor a zajszűrés tökéletesen kitisztítja a képet és a hangot, holott csak javít rajta, és ezért is fontos hogy még időben digitalizáljuk a régi felvételeket, mert ami már nagyon rossz állapotban van, arra aztán lehet mindenféle hókuszpókuszt ráereszteni, már nem lesz az igazi.

[ Szerkesztve ]