Összekevered az árrés és a haszonkulcs fogalmát.

Az előállítási költségének viszonya nagyban függ a termék jellegétől, és az értékesítési lánctól. 5-10 százalék a jellemzően elvárt haszon a teljes terméköltségre vetítve. A termék ára viszont jellemzően többszöröse az előállítási költségeknek. Ebben benne van az R&D-től kezdve a gyártóeszközökön át a headcountal meg még egy rakás mindennel együtt minden. Igen hosszú a lánc onnan, hogy valaki kitalálja, hogy legyen egy termék egészen addig, amíg felkerül a polcra. Sokat gondolkodtam már rajta, hogy írok erről ide - logout - egy sorozatot, de még nem vitt rá a lélek. Pedig nagyon kellene, de visszatart a tudat, hogy az emberek mennyire nem hinnék el, és a gonosz kapitalista összeesküvések valamiféle legitimálására tett kísérletként értelmeznék. Baromi komplex dolgok ezek, és az emberek jobban szeretik az egyszerű hazugságokat, jobb esetben csúsztatásokat a fenemód átláthatatlan valóságnál. Pedig tizenöt éve ezt csinálom. Rosszul viselném, ha valaki egy szerintem meg nem így van komment kíséretében lehülyézne.

Biztos sokan lennének pedig a hülyézők, mert a másik fele csendesebb. De engem nagyon érdekelne!
Egyszer kellett megtérülést számolnom. Gondoltam, egyszerű. Hát nem volt az!

Írhatsz bejegyzést úgy, hogy nem engedélyezed a hozzászólásokat. Aztán más téma alatt linkeled a cikked amikor a beszélgetés során aktuális. „Off” úgysem megy sokáig, úgyhogy kevesebbet kapsz így a nyakadba...

(50 Ft-ért vettem egyszer egy szűzhártya vastagságú kártya-igazolvány tokot átlátszó műanyagból. Gyorsan kellett valami. Azt tippelem, hogy mindennel együtt max. 50 fillérből bent lehet az országban. Jó, jó ki kell fizetnem a tízéves kínai gyerekmunkások TB-jét, nem morgok emiatt. )

Ezen a műanyagon főként a nagy és kiskereskedelem közötti különbség jön elő.
Veszel 1000 db-ot akkor is 2 percet tölt vele az eladó és ha 1-et veszel, akkor is.
Egy nem túl magas bérű emberke, mondjuk keressen 160k HUF-ot. Ez a cégnek 320k HUF-ba kerül. Van 20 munkanap egy hónapban és 8 óra a munkaidő. Ekkor 1 órára 2k HUF bérköltség jut. Így a 2 perces melója a munkásnak 66 Ft.

Mikor a nagyker eladott 1000 db-ot, akkor 1 db-ra 6 Fillér költség jutott. De mikor te vettél 1 db-ot, arra 66 Ft. Tehát ha nem vettél mást, akkor ezen konkrétan vesztesége volt a cégnek. Annak ellenére, hogy valószínűleg 26 Fillérért vette darabját.

A gyárból lehet, hogy 20 fillérért jön ki, de mikor te megveszed, ki kell fizetned a bolt üzemeltetési költségét is.

Köszi, így már értem. Komolyan.

...és eközben a kasszánál nem történt semmi. (De.) Illetve, ha a két szűzhártya vastagságú tokot választom az 300-500 HUF.

(Mondom, értem, hidd el. Vásároltam náluk, ha kellene egy radír holnap is oda megyek.)

Csak ha radírt veszel és az is szűzhártya vastagságú, akkor az 1nm-est válaszd, mert azt ha radír méretre hajtogatod akkor akár rendes radir is kijöhet belöle.
De tényleg az kb milyen vékony? Mert eddig párat megszüntetni volt csak alkalmam, a vastagsága sosem hozott lázba!

Látod pontosan ezért nem részletezek semmit. Ezt írtam: "5-10 százalék a jellemzően elvárt haszon a teljes terméköltségre vetítve." Ezt értetted: "A LEGO-nak 5-10 százalék haszna van a termékein." A "jellemzően" szó nem véletlenül szerepel a mondatban, az a szerepe, hogy úgy tudj általánosítani, hogy közben mindenki tudomására hozod, hogy léteznek kivételek. A téged érintő jelenséget egyébként funkcionális analfabétizmusnak hívják, sajnos generációs "betegség".

Én egyáltalán nem válaszoltam neked arra, amit írtál, nem is állt szándékomban, szóval nem csoda, hogy nem találtad meg azt, amit kerestél.

A második bekezdéstől írtakkal többnyire egyet értek, bár azért érdemes lenne tovább árnyalni a képet.

[ Szerkesztve ]

Szóval, ami drága, az ellopható... bár már írták ezt előttem is itt.

Eleve, miért hasonlítjuk egy prémium játék árát egy tömegáruéhoz? Legót almával?

[ Szerkesztve ]

mindent annyiért kell eladni, amennyiért megveszik ha nem vennék a lego-t és nem lenne ekkora profituk, valószínű újragondolnák az árazást

Pontosan.