Kerestem a keresésben a témára, de nem leltem hasonlót.
Otthon, a kertemben évek óta telenként etetem az apró madarakat.
Debrecenben hirtelen ötlettôl vezérelve kiszórtam egy kis magot a lakás egyik ablakpárkányára. Az eredmény, ma reggel át kellett értékelnem, hogy mennyi magra is lesz szükségem... Kb. 40 madár, feketerigók, zöldikék, széncinegék, házi és mezei verebek ültek az ablak elôtti galagonya fácskán vagy éppen az ablakpárkányon.
Ekkora tömegre nem számítottam. Persze boldog vagyok, akármennyi kaját is kell kitennem nekik.
A feketerigók jó minôség palizert és szalonnát kapnak apróra vagdalva. Ôk rovar és féregevôk. Lisztkukacot kellene tartanom... Az jobb étel lenne számukra.

Más is eteti a kis csicsergôket?

Annyira aranyosak.

Én úgy halottam, hogyha egyszer elkezded őket etetni, akkor nem szabad abbahagyni, mert onnan fogják várni a kaját, s ha nincs, akkor jópár elpusztul. Bár lehet hülyeség...
Anbyám szokta etetni őket.

Gyártottam én is madáretetőt, egy kólásüvegbe vájtam két nagy lyukat, alulra, a kóla helyére szórtam szotyit meg tökmagot, illetve nemrég Tesco-gazdaságos téli madáreledelt és kimondottan madáretetésre gyártott napraforgómagot, de nem nagyon jönnek madarak, legalábbis én nagyon ritkán látok 1-2-t, csak abból tudok következtetni, hogy fogy a kaja. Pedig szívesen fényképeznék egypár gyönyörű madarat, de csak veréb jön meg talán cinke.

Nekem meg az a bajom, hogy nincs fényképezôgépem, holott a madarak az orrom elôtt vannak. Ha a redôny mögül nézem ôket, akkor egészen közel hajolhatok az ablakhoz, és így csak 10-15 centi van, no meg az üveg, köztem és köztük. Leshetem ôket.

Nem hagyom abba az etetésüket. Az gonoszság lenne.
Most szórtam ki, a mai napon harmadjára napraforgót a párkányra.
Okos voltam, hogy 5 zacskónyit hoztam a boltból.

bár nem vagyok egy biológus, se madárszakértő de nem árt meg nekik, ha degeszre tömik magukat vagy vannak annyira intelligensek, hogy tudják a ''határt''?

Mi most akarunk etetőt venni, de nem tudom, mennyi értelme van, panelban vagyunk a hatodik emeleten, észreveszik vajon a madárkák, hogy itt ki van téve a kaja?
Nameg a rigók nem jönnek fel idáig, galambokat meg nem szeretnék ideszoktatni

Hagy jojjenek csak a gerlek is, en varok sok szeretettel verebtol kezdve mindent a szencinegekig /ha mar errefele mokusok nem jarnak / csak kivancsi vagyok feljonnek-e idaig ezek a madarak, nem laktam meg tartosan 2. emeletnel magasabban

Egyik ismerôsöm a 4.-en lakik, és az apró madarak felszállnak az etetôig.
A galambok is próbálkoznak, de az etetô dróthálóval van letakarva, akkora réssel, amekkorán a cinegék és a sokkal mohóbb verebek ki-be tudnak járni.
De az etetôt odalent is ki lehet tenni egy fa alacsonyabb ágára.
A kertemben egy gyümölcsfán van a kajálda, a háztól kb. 20 méterre. A húgom tölti fel, ha elfogyott a szotyi.
És itt a panel elôtti galagonyára is feltettem egy mézes maggömböt (cinege edzô-gömb) és egy ásványvizes palackból kialakított, egyszer szotyi tartót. Egyenek csak, amennyi beléjük fér. Szerintem, nem eszik túl magukat. Amikor jól laktak, mindig elmennek, persze lehet, hogy a legközelebbi másik etetôig szállnak.
Eddig a sajátomon kívül még kettôt találtam. Az egyik egy kicsi, fából való, a másik szintén fa, csak éppen 3 szintes.
Biztos vagyok benne, hogy 100 emberbôl 1 eteti a madarakat.

Mi is etetjük a kismadarakat, a teraszunk korlátján. Van széncinke, kékcinke, fekete rigó, mezei veréb, néha házi veréb is, fakopáncs, és még egy, amit a kis madárhatározóban nem találtam. Ja, és a kasunk körül még balkáni gerlék, és vadgalambok vannak, a kukoricásban a szárak között fácánok keresgélnek, de ők nem kapnak külön, meg folyton itt cselleng egy pár szarka, meg ölyv (ők is éhesek, szeretik a kismadarakat meg a galambokat ). Kismadarak diót, napraforgómagot, szalonnát, tepertőt kapnak. A nagyok búzát, kukoricát (eggyütt a csirkékkel és házigalambokkal). És ezt minden télen. Napraforgóból kb 60 kiló fogy, dióból 10 kiló, a többi jó kérdés.

Érdekes megfigyelni a két veréb faj elterjedési területeit.
Valóban, a városokban a házi veréb él. Ahol a város átmegy kertségbe, ott már megjelenik a mezei veréb is. A falunkban vegyesen él a két faj, fele fele arányban.

Életem legjobb madár megfigyelései: holló, zöld fakopáncs, búbosbanka, sárga rigó, kuvik, kék örvös galamb, nagy kócsag, csíz, ôszapó.

Egyszer a kazánházunkban költött egy házi rozsdafarkú pár, és amikor megnôttek a picik, a kezembôl röptettem ki ôket. Annyira jó volt megfigyelni, ahogyan a tojásokból pici madarak lesznek.
Mikor még vadasabb volt a falunkban a föld, fácán is fészkelt a telkünkön. Kézzel elkaptam az egyik csibét. Persze elengedtem.
Egyszer egy kocsi megcsapott egy füsti fecskét. Észrevettem az útszélén fekvô madarat. Egybôl felvettem, és addig vigyáztam rá, míg magához tért. A kezembôl szállt fel az égre.

Nagyszer érzés madarakkal foglalkozni.
Otthon kalitka madárként, japán sirálykát és zebrapintyet tartok. Tavasszal rizspintyet is veszek.
Imádom a pintyeket. Annyira szórakoztató a hím madarak fáradhatatlan udvarlása.
A sirályka hím éneke nagyon bájos.

Egy karvaly pár otthon nálam is terror alatt tartja az apró madarakat.

Az örvös galamb kivételével meg lehet figyelni ugyanezeket a fajtákat nálam is. Van még egy plussz ráadásként néha feltűnő erdei fülesbagoly, általában egyedül. Esténként a néma csendben haláli hangja van , ilyenkor télen nem is írtom a rágcsálókat, had legyen neki is mit enni. Nyaranként itt is fészkel két rozsdafarkú pár (házi, nem kerti), már visszajárók. Rendszeresen van nyáron még barázdabillegetőből is két pár. Fecskéből számoltam már egyszer 17 fészket, és mind lakott volt (nem is volt légy a ház körül ). De azóta évről évre kevesebben jönnek vissza. Jellegzetesen füsti és molnárfecske van errefelé, de láttam már híd alatt költö (nyílásban a híd alatt) szirti fecskét, néha egy-két a homokbányába visszajövő parti fecskét is (ők is nagyon kevesen vannak).



[Szerkesztve]

Most könnybe lábadt a szemem az örömtôl. Nem hittem volna, hogy itt, a vén kerti panel rengetegben, az ablakpárkányra MEGGYVÁGÓ fog leszállni! Itt van 30 centire az arcomtól és csak falja a szotyit. Mekkora csôre van, és milyen erôszakos. A verebek sem mernek leszállni melléje a szotyiért.

A galagony fa tele madarakkal. Érkezett egy ivarérett zöldike hím is.

Azt hiszem, nagyon sok kaját kell vennem. Leesett az állam, kb. 30 madár van itt.

Én földszinten lakok...egy hete kint van a kaja, de még nem vették észre...

Nálunk is van madár etető kilógatva a fára, és álltalában hamar elfogy belőle a kaja.Bár nálunk a madarak fogynak is mármint lélekszámban.Mert mulltkor anyám vitte a kocsiját szervízbe, és a szerelők találtak a motortérben , egy lerágott fejű hollót.Mert nem messze tőlünk nyestek laknak, és az vihette be oda és megkajolta már egy részét

Tegnap új madárfaj 1 példánya jött a kajáldához. Azonosítottam, fenyôpinty érkezett, északon élô faj, mely télen délebbre jön. Megörültem.
Ma leesett az állam, mert megérkezett a csapata is, és kb. 20 fenyôpinty üres begyét kellett teletömnöm. 3x szórtam ki kaját, és holnap még vennem kell magot.
Kb. félszáz madár jár hozzám.
A zöldikék kb. tizen vannak, és gyorsan falják a szotyit. A verebek kevesebben vannak. Érdekes

Egy gerlepár ide pofátlankodott. A galambokat nem szeretem, méreten felüliek, túl nagy az étvágyuk, és sok kaját levernek a párkányról.

A meggyvágó viszont szuper.

Tettem ki almagirizd-szalonnaszelet füzért. Kíváncsi vagyok, hogy ez a kaja csal-e az ablakom elé új madárfajokat.

A széncinegék felfedezték a mézes maggömböt, és szedik ki belôle a szotyit.

Jelentem: nálunk is terített asztal várja a tollas népséget Több éve etetünk, több-kevesebb sikerrel. Nem annyira a nagy létszám a jellemző, mint inkább a vegyes és többnyire nyáron is állandó társaság. Ebbe mondjuk az is belejátszik, hogy itt (húszker, kertváros) minden második háznál kint lóg valami madáreleség. Így persze még a közeli erdő lakóit is jól tudja tartani a környék tumultus nélkül.
Mi elég szerencsések vagyunk, jó a környezet a madáretetéshez. Fontos a földszinten jól belátható terep (macsek ellen), közeli sűrű lombozatú bozót vagy fa (a tollas veszedelmek ellen). Az se hátrány, ha a magasból nem nyílik közvetlen rálátás az etetőre. Nálunk ezt néhány fenyű biztosítja - igazából nem is tudom, hány madár lakja őket nyaranta.

A leggyakoribb vendég nálunk nem a cinke vagy a veréb, hanem a zöldike. Cinkét ugyanis sok helyen etetnek, ha más nem is, de egy-egy cinkegolyó mindenhol játszik. A verebeknek szintén van máshol élelem: a környékünkről egy kutya etetőtáljára szoktak rájárni, mást nem is esznek (nem, még nem mondják repülés közben, hogy vau-vau ). A kutya meg napközben az ajtó előtti lépcső tetejéről nézi a verebeket, ahogy pucolják a maradékot. Nyugis kutya, van, hogy a veréb alig egy arasznyira az orra előtt ugrál
Szotyit kevesebb helyen látni, a zöldikék meg eleve buknak a fenyőkre... Szóval abból egy jó tucatnyi van, legalább.

A második helyen a feketerigók állnak: rendszeresen négy-öt pár kavarog a kertben. Őket se tudtuk még megszámolni: amikor nem éheznek, akkor ugyanis az idejük jelentős részét az tölti ki, hogy a többit elzavarják a kajától. Folyamatos a műsor, valaki mindig kerget valakit, áll a bál. Roppant szórakoztatók tudnak lenni. A rigók nálunk almát kapnak, félbevágva. Egy termetes alma elmegy egy nap alatt: ha csak feketerigó van a kertben, akkor az almából a csutája és a héja megmarad. A fél almákat persze igyekszünk egymástól távol lerakni, természetesen hiába: mindig a másik almája a finomabb... Húsfélét nem akarunk nekik adni, mert ideszoktatná a környékbeli macskákat.

Van még galamb (hívatlan, megtűrt vendégek), gerle (ezeket már jobban szeretjük), szarka (muris népség, de csak télen szeretjük őket - nyáron nagy fészekrablók). Tavaly volt fél tucat csicsörke is, de ők az idén elmaradtak. Néha benéz egy-egy fakopáncs is (volt már kicsi is, nagy is), de ők csak a fák miatt jönnek, időszaki vizitre. Tavasszal a közeli lakótelep házainak a tetején az alumínium szellőzőkön dobolják a birtokhatárokat - nekem nagyon muris, gondolom a lakóknak kevésbé Állandó látogató még egy meggyvágó - a zöldikéknek szomorú szomszédság, persze, hiszen jóval nagyobb náluk. Ha meggyvágó ül az etetőben, akkor nincs veszekedés
Mostanában csekkolt be egy vörösbegy (cingár lábak, vörös mellény - ráadásul állandóan bókol, ugrál: nagyon kedves madár), és láthatóan maradni is akar. Tavaly volt néhány napig egy csonttollú is: ezt először onnan vettük észre, hogy az alma héja nem maradt meg, hanem szép takaros, precíz csípésekkel ki volt cakkozva. Aztán láttuk csak meg később a delikvenst a hátracsapott sapójával.

Idén meg fenyőrigók jöttek csapatostul: ez meg a rigóéknak rossz hír - vége a pünkösdi királyságnak

Nagy jót lehet tenni a madarakkal, ha kirak az ember egy tál vizet valahova. Nálunk egy harminc centis virágalátét boldogítja a népet. Ha ferdén rakjuk ki, akkor a kisebb madarak is hozzáférnek a sekélyebb részekhez. Itt ugyanis legkevésbé sem csak az ivásról van szó - a madarak rendszeresen fürdenek, még télen is. Ebben a legnagyobb akadály (a víz hiányán kívül) legtöbbször a többi madár - igazán nevetséges látvány, ahogy a csikorgó mínuszok közepette a csatakosra ázott rigó háromszor, négyszer is visszamegy a vízbe, csak azért, hogy a másik rigó ne tudjon fürdeni Aztán persze néha fordul a kocka - volt már, hogy két fikarc veréb kiutált egy rigót a fürdőből
Vizet amúgy max. kézmeleget szabad adni, és naponta cserélni kell. Ha este az ember kiönti a vizet, akkor nem kell reggel a jéggel vacakolni. Néha fél méter magasra is felcsapják a vizet, ha van valami a közelben, ami erre érzékeny, akkor erre is figyelni kell. Másrészről viszont roppant muris, ahogy a nagy riváliskergető elvakultságban csúszkálnak összevissza az itató körül keményre fagyott jégen

Sajnos, vizet nem tudok kitenni nekik, nem elég nagy ehhez az ablakpárkány. Tudom, hogy a madarak imádnak fürdôzni, kalitkás kedvenceim közül a sirálykák minden nap fürdenek. Amikor beteszem a tiszta vízzel teli tálkát, a hím énekel egy rövidet, miközben a tojó leszáll a tálka szélére. Ez az itatós edénykéjük is. Vastagfalú üvegpohárka. Azt hittem nem tudnak majd benne fürdeni, de szinte fejest ugrottak bele. Nagyon murisak.

Nálam a fenyôpinty csapatnak van a legnagyobb étvágya. Utánuk a zöldikék következnek.
A feketerigók itt is örökké piszkálják egymást.

A meggyvágó meg senkit sem enged enni.

A meggyvágó meg senkit sem enged enni.
Nálunk engedi a többieket - legalábbis addig, amíg nem veszekszenek Ha valamelyik zöldike rákezdi, akkor az egész bagázst kipaterolja az etetőből. Ha nincs ott a meggyvágó, akkor egy zöldike 'tartja' az egész etetőt: ha ott van, akkor melléfér még két zöldike is.
Mondjuk ebben valószínűleg az is benne van, hogy szegénynek nagyon alacsony az etető, szinte csak lapulva fér el benne. Viszont (házi)galambok ellen csak ez a típus vált be.

Új madárfaj érkezett az etetőhöz. Csízek. Most azonosítottam be ezt a kistermetű, sárgás-zöld, szép szárnytoll mintával rendelkező madárkát.

Sikerült felfedeznem egy fura széncinegét is, amiről sok-sok bámulás után eldöntöttem, hogy ez nem egy fura széncinege, hanem egy kékcinege.

Gyarapszik a hozzám látogató madárfajok listája.

Cool. Hmm, lehet, hogy egy pici tálkába kiteszek egy pici tejet, mert azt olvastam, hogy a kékcinege szereti a tejet.

A maggömböt már majdnem elfogyasztották a széncinegék, még jó hogy van tartalék gömb. Akkor a palackot is fel kell töltenem szotyival.
A cinegék végre észlelték a szalonnát, és csipkedik azt is.

Kár, hogy nincs jó fényképezőgépem, öröm lenne lefotózni őket. Íme, ennyire gazdag kicsiny hazánk madár faunája, még itt egy városi lakótelepen is. Ez csodálatos.
Jól bespájzoltam szotyiból. De a rigóknak már megint elfogyott a palizere. Vennem kell. 30 dekát 10 rigó megesz két nap alatt.

csizek nalam is voltak, meg volt egy tok sarga, elfelejtettem a nevet, nem cinege, azok amikor jol laktak pont olyanok voltak mint egy teniszlabda
most itt mokusok jarnak az erkelyre, meg sok altalam ismert melett szamomra tok ismeretlen madarak
a mokusok eleg agresszivek sajnos

eszembe jutott a teniszlabda
tengelic

Elkezdtem télire beszoktatni a tollasjószágot. Egyelőre víz van kint, meg a szokásos magkeverék. A forgalom még kicsi, de hébe-hóba már előfordul egy-egy vendég...

Nálunk dióbél, napraforgó mag, és mivel disznót is vágunk, annak hája (persze már kemény minuszok idején) a madáreleség.

Feketerigók, cinkék, galambok, és persze a pofátlan verebek a látogatók.

Tudtok ajánlani vmi site-ot, ahol be tudom azonosítani a madarainkat? Van egy nagyon szép narancssárga begyű, barna hátú keskeny kicsit hosszúcsörű, kb verébnagyságú madár, aminek kiváncsi volnék a fajtájára.
Múltkor egy vércse (vagy mi) szállt be a mellettünk lévő nagy tujásba cinkére vadászva. Elvétette és a tujából kivágódva tőlem kb 1 m-re a lugason állt meg. Visszanyerte az egyensúlyát, észrevett, rövid szemezés, majd elrepült. Meglepő élmény volt
bizi

Kicsi ragadozó madár, a verebek vadásza, a karvaly:
[link]

Vörösbegy:
[link]

Nem vörösbegy. Háta igazából nem is fekete, inkább szürkés-kékes-feketés Szeménél van egy vízszintes fekete csík és hosszabb a csőre.
Másik meg karvaly lenne?! MIntha a begye pöttyös lett volna...
Köszi a linket, majd szétnézek!
bizi

Nálunk visszatérő ''vendég'' a karvaly. Hogy ugyanaz-e, azt persze nem tudom, de évente többször jön hozzánk ''vendégségbe''.
Mivel tartunk baromfit, ''tartunk'' verebeket is.
Amint a baromfiak befejezték az evést megjelennek a verebek és eltakarítják a maradékot.
Amúgy a szomszédunknál, az elhanyagolt sövénykerítésben élnek.
Na szóval ezeket a verebeket szokta el-elkapni a karvaly. Volt már, hogy majd' elvitte a fejemet, amint a megrémült, és a mi tujafáinkra menekülő verebek után vetette magát.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy láttam már a mi tyúkjainkat is elkapni és széttépni verebet (de persze a tyúk megfogja és megeszi akár az egeret is).

[Szerkesztve]

Mivel én is etetem az apró madarakat, a karvaly nálam is le-lecsap a verebekre.

Akkor ezek szerint nem csak verebeket etetsz, hanem karvalyt is. Ho, kiraly!
(De tenyleg: felenk csak verebek jarnak meg cinkek, amiknek persze orulok (azert is van kinn az eteto), de azert egy szep ragadozomadar az erdekesebb, mint egy vereb.)

[Szerkesztve]

És ma már olyan ritka dolog ''testközelben'' lenni ragadozómadarakkal, hogy tényleg nagy élmény minden találkozás.

Tegnap délután láttam egy kuvikot üldögélni a kémény peremén. Ide-oda forgatta a fejét, és leskelődött.
Nagyon kedvelem a kuvikot. Aranyos, kis termetű bagoly.

Itt Békéscsaba egyik kertségében a közeli reptérnek hála sok ragadozómadár él. Egerésző ölyv sok van; láttam már héját is, meg fakó réti héját, vércsét, és persze itt a kertünkben is gyakran tiszteletét teszi az egyik karvaly pár.

Szeretem a vidék gazdag élővilágát.

Kezdődik a szezon: épp egy csuszka és 5-6 cinke - fele kékcinke - agyusztálja épp a zsizsiket a tavalyi szotyiból

[Webkamerába néz a cinke]

A héten magam is kitettem a madáretetőt. A mai napon kb. tucatnyi mezei veréb, 4-5 széncinege és egy pár kékcinege látogatta meg.
A kékcinege ritkábban látható, mint a széncinege. Óvatosabb.
Holnap feltöltöm a napraforgó készletemet, mert sejtésem szerint hosszú és fagyos telünk lesz. Kell az ennivaló a madaraknak.

Remélem, előkerül a meggyvágó. Ő az etető réme. Mindenkit elzavar és beleül a szotyiba.

Hol lehet extra nagy kiszerelésű szotyit venni?? Fél kiló napraforgó elfogy egy nap alatt. 30-40 veréb (főleg mezei), 10-15 cinege, és néhány zöldike jár az etetőre. Van egy olyan sejtésem, hogy a zöldikék száma hamarosan meg fog ugrani, amint köztük is híre megy az élelemnek.
Túl sok a madár, kevés az ennivaló, és kicsi a szabvány etető. Amikor tíz veréb beleül, nem férnek a szotyihoz a többiek.

Mit csináljak? Csak én etetem a kertségben a madarakat??? 2002 óta helyezek ki etetőt, de ennyi madarat még nem láttam vendégül.

ahogy nézem, nálad ez nem játszik, de solymáron van egy bolt,ahol lehet, mi mindig ott veszünk..

Tápboltban is találhatsz napraforgót, akár több zsákkal is

Erre már magam is gondoltam, csak éppen a zsák hazaszállítása nehézkes lenne.

Számolgattam, és bár kicsit sok 4000 forint 20 zacsi fél kilós adagért, de egyéb megoldás nem jutott eszembe.

Sok vagy kevés, hogy lazán besöpörnek a begyükbe 10 kiló szotyit egy hónap alatt?

Hétfőn veszek 5 zacskóval. Ennyit kényelmesen haza tudok hozni a hátizsákomban.

Nem olyan nehéz az csak egy bringa kell hozzá, egy zsák 30-35 kg körül van. Kézben én sem cipelném
Kb 80.000 HUF 1 tonna (80 HUF/kg) szóval sokallom azt a 4000-ret a 10 kg-ért...

Márpedig 3-400 ft alatt nem kapsz sehol.

Nem korai még etetni? Amíg nincs hó, keressenek maguknak kaját. A hótakaró tesz be nekik, akkor létfontosságú az etetés.

Nehéz eldönteni, hogy most szükség van az etetésre vagy nem. Hiszen beleszólunk jószándékkal eltelve a természetes kiválasztódásba: a gyengébb elpusztul, nem éli meg a tavaszt.
Valójában nem kellene etetni a madarakat. Azonban a kertemhez szoktattam őket az etetéssel, és már nem lenne normális dolog becsapni őket, vagyis abbahagyni a szotyi adását.
50 madár gyorsétkezik nálam.

Hé, lassan a testtel! Ha nem pusztulnának ezer dolog miatt még a rátermettebb egyedek is sokkal jobban az emberek miatt, mintha csak a normál evolúció mozgatná a bábukat, még azt mondanám, hogy nem kell etetni őket, dögöljenek meg, ahol vannak.
De az évi több tízezer elütött fecske, cinke, veréb, rigó, soroljam? azért nem a természetes kiválasztódás áldozata. Illetve talán igen, de igen mérges leszel, ha egy gyémánttollazatú pacsirta fogja kettéhasítani a fejedet az autóddal együtt, nem a saját hibájából.
Szóval ez a legkevesebb, amit megtehetünk a maradék populációért. De ha lelkiismeretfurdalást okoz neked, hogy beleszólsz a dolgok természetes folyásába, akkor ne adj nekik enni, de magadnak is csak azt, amit az utcán össze tudsz szedni vagy a saját verítékes munkáddal megtermelsz a kertedben.

[ Szerkesztve ]

Termelni kell Nekem van "egy kevés", mármint a családnak. Édesapám minden reggel, mikor a kutyánkat eteti mindig feltölti a madarak etetőjét is. Csak a kis pofátlanok a betárolt naprára is rájárnak, kiszaggatják a zsákokat, ezért be kellett hálózni az egészet...

Bocs a (f)elcseszett hangnemért Amúgy király vagy az 50 madaraddal, abba ne hagyd az etetést, mert....

[ Szerkesztve ]

Mi is rendszeresen szoktunk etetni. A földszinti konyha elé van kirakva az etető aztán onnan szoktuk nézni a pankrációt ami megy a kajáért A cinkék meg odarepülnek a konyhaablakhoz, benéznek aztán mennek vissza enni. Mostanában van valami ragadozó madár errefelé mert sokkal elővigyázatosabbak. Többnyire magokkal etetünk de a húsok "zsír" részéből is szoktunk kitenni. Tettünk ki almát a kerticsapra a nagyobb madaraknak de a kutyánk meglátta hogy ott esznek a feketerigók, mérgében odament és megette az összes almát Mondjuk meg is hálálják, nyáron reggelente mindig madárcsicsergésre ébredek meg van egy pár(vagy talán mindig a tavalyi fiókák ) aki a terasz alatti virágba fészkel az ablakból meg pont rá lehet látni a pelyhes fiókákra. Nagyon komolyan néznek ki Idén mondjuk sajna egy viharban az egyik szülő elpusztult, a másik meg nem tudott annyi kaját vinni, hogy elég legyen. Próbáltuk etetni őket de így is csak kettő élte túl

[ Szerkesztve ]

Elméleti szinten említettem meg a dolgot. A valóságban ma is lementem a sáros füvön át az etetőig és tettem ki szotyit a vendégeimnek.

Egyszer volt füsti fecske a kezemben. Egy autó megcsapta és elkábultan feküdt az út mellett. Amíg magához tért, a tenyeremen feküdt. Annyira aranyos, hogy az valami elképesztő.

Imádom a madarakat és nem úgy, mint az olaszok.

Nálunk a szotyit ömlesztve 150,Ft/kg áron bármelyik mezőgazd. boltban meg lehet venni, feketét és csíkosat is, de a feketében több a tápanyag, jobb a madaraknak. Ráadásul én úgy vettem észre, hogy jobban is szeretik!!

Van egy klassz magyar madaras oldal: www.birding.hu, itt az összes létező madárfaj megtalálható, tele képekkel, a fórumon meg lehet kérdezni, milyen madarat láttál, szóval tök klassz!! Én is ott "kezdtem" 4 éve beazonosítgatni a madaraimat. Ennyi idő alatt 19 fajta madár járt már nálunk, igaz, télen-nyáron van kinn neki szotyi (ezért jól le is toltak a madarászok). A www.mme.hu oldalon is sok információ van!

Most csekkolt be egy őszapócsapat Még kisebbek, mint a kékcinkék és a hosszú farktollaikkal rém aranyosak

Ui.: mi a helyi tápboltban vettünk szotyit, feketét, egész zsákkal. Fele már oda, de nem baj. Jóval olcsóbb így, mint apránként.
Fekete/csíkos: a csíkosnak vastagabb, erősebb a héja, mint a feketének. Többet kell vele dolgozni.

[ Szerkesztve ]

A mai sztár meg egy csuszka. Már-már idegesítő, amit művel

A csuszkáról azt kell tudni, hogy nagyjából ugyanaz a műfaj, mint a harkály, csak kisebb kaliberben. A fakéreg repedéseiből szedegeti a bogarakat, kukucot, effélét: néha kopácsol kicsit, de sose olyan lelkesen, mint a fakopáncs. Inkább csak feszeget, babrál. Ami érdekes: a fákon mindig fejjel lefelé áll, lefelé halad, úgy eszik.

No, ez a példány azt teszi, hogy az etetőből teletankolja a csőrét szotyival, majd felrepül a fára. A szokásától eltérően fejjel fölfelé áll be - majd akkurátusan elszortírozza a szotyit klf. repedésekbe.

Egyesével, szép akkurátusan.

Amikor mindegyikkel megvan, akkor kicsit feljebb ugrál - és megfordul, evőpozícióba: fejjel lefelé. Aztán elkezdi felnyitogatni szépen egyesével a repedésekbe szorított szotyolát