nálam agassi volt a csúcs.
az ő játéka volt a legszebb, leglátványosabb, legélvezetesebb.
igazi vérprofi vonaljáték, de ha kellett, bement hálóhoz, öröm volt nézni.
azok közé tartoztott, akiknek ha épp nem ment, akkor a ranglista ötezredik is elkapalálta, de ha ment.. ejjj, hányszor állt lábra és lett újra az első, és micsoda játékokban verte tönkre az igazi szerva és vagdalózó gépeket...
mindig 5 szettben, de megverte őket, és mindig ő volt akinek minden grandslam meccse majdnem 5 szettes volt végig, míg a többiek meneteltek 3ban, max 4ben. elképesztő állóképesség és akaraterő.

a mostani teniszt meg a nagyágyúkat ki nem állhatom, nem véletlenül nem is nézem már.
semmi érdekes nincsen a szerválok egyet, ász, szerválok egyet, újabb ász játékban.

bezzeg a régi lendl, mekenró, pet kes, edberg, agassi és sampras éra..
igazi játék igazi egyéniségekkel.

de ami most van, az kiábrándító.