Óóó, a régi szép idők...
Amikor a programoknak még volt hangulatuk, nem csak a csilivili grafika számított elsődlegesnek, amikor nem 8-10 óra volt az átlagjáték átlagvégigjátszásásank átlagideje, amikor még kérdezés nélkül mustárral kaptad a hot-dogot a hot-dogosnál, és amikor (hogy némi plágiummal éljek) még volt testvérünk, aki nem Nagy, és volt világunk, ami nem Való... Ráadásul a kávé sem a legtöbb volt, mi adható...