Ez érdekes...de tetszik.

Ez nagyon érdekes és élvezetes cikk volt!

maradok a jó öreg atmega 128-amnál

Digi hőmérő egy marék kábel, kijelző, és az agy.
[link]

[ Szerkesztve ]

Jo cikk! Ugyi vagy!
Az ARDUINO-t nem szeretem. Talan tul sokat dolgozok MCU-kkal. Es nekem az AVR mar kicsit lejart lemez... vagy 5 eve nem programoztam ilyet.
De van ARMDUINO is mar! Az azert fincsibb! Nothing but SPEED!

"Remélhetőleg sikerült felkeltenem az érdeklődésedet"
Sikerült hát, és a legjobb, ahogy nézem, nem egy vagyon!

A cikkben emlitetteken kivül még jó hely arduino-s cuccok beszerzésére:
Seeedstudio és DFRobot

Tetszik, majd tovább lépésnek lehet kipróbálom nxt helyett, egyenlőre nekem az is elég, de azzal most két keréken egyensúlyozgatva megy és laptopról tudom irányítani, vezérelni és fölmegy a 30°-os emelkedőn is.

lapa: tudod miért kerül az annyiba?
válasz: olyan pontos, hogy tud 1°ot fordulni ezt nem is lehet észrevenni szemmel, de amikor egyensúlyozni kell, akkor meglátaszik.

[ Szerkesztve ]

hogy mik vannak , igazi hobbi elektronika zseniknek remek időtöltés

minden általános iskolában kötelezővé tenném. nagyon jó móka lehet ezzel ismerkedni a minket körülvevő világgal.

Éppen keresgéltem DX-en az Arduinokat, hogy belinkelhessem, erre tessék, már megtetted
Robot programozás mindig is érdekelt, Festo Robotinoval már volt huzamosabb ideig dolgom, persze az inkább matematikai számításokra épül, nem pedig valódi programozásra.
Suliban van Mindstorms robot, de abból valószínűleg kimaradok...
Viszont jövőre tanuljuk a mikrokontrollereket, úgy érzem ideje lesz közelebbről is megismerkednem ezekkel a hobbista platformokkal.
Alternatíva lehet még a Texas-féle Launchpad, msp430-cal, ami már-már nevetségesen olcsó!:
MSP430 LP

Ha valami, akkor ez:
STM32L-DISCOVERY
Ezen mar van egy utos processzor is!!!
Nem azok a gyengusz 8-bitesek!

Arduino programozás grafikus felületen ( kb. 0:30-tól): firefly-for-grasshopper

Alternativákat végestelen végig lehetne sorolni, de most arduino-ról beszéltünk, és elsősorban kezdőknek. Ezek az ARM Cortex-M3 -as eszközök szépek, jók, erősek, alacsony energia igényüek, de tizedannyi információ -sem áll rendelkezésre a programozásukhoz mint arduinónál. De ha mindenképpen erősebb mikrokontrollert akarsz fejlesztéshez akkor inkább ajánlj egy ChipKit -et (arduino kompatibilis nyák egy 32 bites 80 Mhz -es mikrokontrollerrel)

De egészen öszintén eddig még egyszer sem futottam bele olyan helyzetbe, amikor a mikrokontroller teljesíténye limitált volna (mondjuk van mega-m is). Olyan viszont már volt hogy kifogytam a szabad lábakból, de akkor vagy egy ArduinoMega -val vagy I2C buszos port expander -rel tökéletesen megoldható volt.

Köszi a cikket, ment a könyvjelzők közé!
Mi anno. Z80-nal oldottunk meg a dolgokat.

Teljesen jó kis kedv csináló!

Ez marha egyszerűnek tűnik az én nem számottevő előképzettségemmel is, ami a programozást illeti

Hm, ezzel biztos sok erdekes dolgot meg lehet csinalni

Sziasztok!

Örülök hogy ennyiőtöknek tetszett az írás.

tvamos: Nézd, aki most ismerkedik a területtel annak az Arduino is sok kellemes percet tud okozni. Én is kacsintgatok ARM és FPGA irányba, de egyelőre még ezen a területen is van olyan amit nem próbáltam ki. Személy szerint én közel két évig tanultam programozó technikusi oktatásban kiegészítőleg mikoelektronikát és nagyon érintőlegesen mikrovezérlőkről is tanultunk de gyakorlatba átültetve sosem sikerült kipróbálni a dolgot, a középsulinak nem voltak rá eszközei. Egy ilyen Arduino lap viszont már van olyan olcsó hogy simán bevállalható próbaképpen. Nekem a kezdő készletem (Uno + próbanyák + dugdosós kábelek egy tucat LED, speaker, mikrokapcsoló) kijött 10 ezer alatt. Ez nem elhanyagolandó tényező.
Másrészt a mikrovezérlők világa érdekes terület azoknak is akik nagygépes programozási nyelvek felől merészkednek a területre (pl. én főleg Java-val keresem a kenyerem) mert teljesen más. Meg kell tanulni spórolni az erőforrásokkal, megtanulni hogyan működnek a megszakítások, ha a projekt megkívánja időzítéseket pontosan követni. Arról nem is beszélve hogy az elektronika területe is viszonylag újdonság. Többségünk tanult alap kapcsolásokat, illetve fizikából is ismeri az alapfogalmakat. De kitalálni egy kapcsolást majd azt működő formába önteni általában jó kis logikai feladvány A kezdőknek pedig egyébként is kell a segítség és ezt az Arduino maximálisan megadja. Elég megnézni a hivatalos fórumot. Többször volt már kérdésem és rekord sebesség alatt válaszoltak rá, pedig lehet már más is feltette ugyanazt egyéb formában (példa értékű a hozzállás).

szaszlaci: Így van. Főleg Deal Extreme-en. 4 ezer forint körül jött ki az én Uno-m ha jól emlékszem. Igaz a szállításra várni kell, de ennyit megér hogy ingyen küldik el.

lapa: a Lego-nál természetesen a márkát is busásan megfizeti az ember. Illetve azért a Lego tényleg elsősorban gyerekeknek van kitalálva erős marketinggel, az Arduino-val pedig hobbisták prototípizálnak és egy közösségi projektről beszélünk. Viszont mindkettő kiváló szabadidős tevékenység

PPatrik: a videók között kollégám robotját látjátok amit még az én lapommal üzemelt be amíg a sajátja nem érkezett meg. Azóta vett egy Bluetooth modult Deal Extreme-ről és meg akarja csinálni hogy Android-os app-al lehessen távirányítani.

hibavissza: gyakorlatiasabb és érdekesebb lenne az oktatás, ami szerintem nagyon jól ki tudná egészíteni az elméletet.

Duracellm...: ha tetszik nyugodtan vágj bele. Nagyon egyszerű nyelve van és mondjuk ha a Jeremy Blum videók alapján haladsz ott el is magyarázza hogy a program miért működik úgy ahogyan.

vtechun: az tuti. Mikrovezérlővel már nagyon sok mindent megcsináltak. Igazából ha belegondolsz az új mosógépeknél a program vezérlést is egy ilyen uC csinálja. Ha valaki nagyon elszántnak érzi magát simán felújíthat egy régi analóg órás mosógépet úgy hogy egy Arduino vezényelje le a mosóprogramot De neten láttam valahol csirkeól ajtó nyitó/záró szerkezetet is, ami figyelte egyrészt a mozgást, másrészt pedig fényérzékelővel a világosságot, és annak függvényében magától nyitotta/zárta a baromfikra az ólat.

[ Szerkesztve ]

Na, ez a baromfi nem egy rossz otlet

Ebben microchip van, ezt biztosan nem fogom ajanlani.
Annal inkabb ezt:
www.stm32circle.com/hom/index.php

(#20 ) DarkByte,
Majd elerulom a vallashaborut, ugyis anti-arduino-fan vagyok, de:
1. Ha megszakitasokat akarsz programozni: C, assembly
2. Ha otleteket megvalositani: egy rendes real time OS
Ez a velemenyem, + ha Arduinozol, az mar rogton nem sebesseg optimalizalt!

[ Szerkesztve ]

Teszem azt egy automata kerékpárváltóhoz nekem kéne az alap, egy szervóvezérlő shield, egy mágneses szenzor amivel majd a pedálozás számát mérem, és 2 szervó motor a váltórészhez?

Egy ilyen leprogramozása egy mondhatni abszolút amatörnek van esélye?

[ Szerkesztve ]

Sorry nem volt rádirva hogy I hate Microchip and I hate Arduino. Legközelebre majd megcsiszolom a spirituális szemüvegemet, hogy lássam az avatar és nick felett gomolygó viharfelhőket!
Amit meg linkeltél az meg szerintem jó de nem kezdőknek.

Hát igazából csak egy Arduino UNO vagy egy Seeeduino kell mert a servok -tól függ hogy mekkora meghajtást igényelnek (hány volt hány amper) és nem hiszem hogy gigantikusakra lenne szükséged. A mágneses érzékelést simán meg lehet oldani egyetlen HAL szenzorral, sőt ha nagyon "rafkós" akarsz lenni akkor még tudod mérni esetleg a nyomatékot is a pedálon de levetítve ez egy bemeneti jel (HAL) és két vezérlő kimeneti jel. Szóval nem bonyolult megcsinálni.
Ami bonyolult az megtalálni az ideális matematikát (mikor váltson, mikor nem)

[ Szerkesztve ]

Jaj. Sikerült beleszántanom a lelkivilágodba úgy látom. Elnézésedet kérem. Igen, úgy tűnik tényleg nem tudom miről szól a Lego. Azért ha a legtöbb embert megkérdezed mi a Lego nyilván először a játék fog eszébe jutni. Az előtt pedig csak fejet tudok emelni ha Te ezt ilyen szinten űzöd.

Egyébként nyilván mivel programozó vagyok elsősorban a kód részét szeretem csinálni de a hardvert bütykölni is jó dolog. Teljese más dolog úgy programozni valamit hogy amin fut azt saját két kezeddel rakod össze. (nyilván itt is bele lehetne kötni hogy az Arduino eléggé készen alád ad mindent de valahol el kell kezdeni. Külön vettem már egy ATtiny-t amit ki is próbáltam. Az tényleg csak egy chip, minden mást neked kell köré építeni).

#22: Azt nem értem miért is erőlködünk ezen. Én tudom hogy a mikrokontrollereknél létezik komolyabb dolog a világon. Az FPGA témában elég közel vagyok ahhoz hogy tényleg veszek valami kezdő készletet és abba olyan procit szintetizálok magamnak amit nem szégyellek. ARM témában pedig majdnem lett Raspberry Pi de aztán meguntam a várakozást rá. Mostanság pedig Beagleboard vagy a pont ma talált Gooseberry között vacillálok. Arra van Linux, lehet berhelni az OS-t. (bár ezt megmondom őszintén meguntam mostanra, pár éve saját magam raktam össze egy router OS-t mobilnetes modemhez és az elég kiégető volt, persze sokat tanultam közben).
Viszont ez a téma most az Arduino-t akarta bemutatni, mert úgy láttam a többségnek itt Prohardveren ez újdonság. Ráadásul olcsó, kezdőbarát és kevesebbet kockáztat vele aki ezzel indul. A közösség is jó nagy köré.
Én nem értem csak mit akarunk kihozni ebből?

[ Szerkesztve ]

Vagy aki kedvet kapott hozzá nézelődik a neten mi mennyibe kerül , illetve azért mégis programozni kell ami sokaknak riasztó lehet.

Személy szerint jó pár órát eltöltöttem a shieldeket nézegetve, mi hol mennyi

Egyébként gondolom a bringa sebességét szeretnéd mérni. Kicsit gugliztam, egy Reed kapcsolóra lesz szükséged. A normáli bicikli számítógépek is ezt használják ahogy nézem, ezt kell fixen a villára felrakni és a keréken lévő mágnes közelségében vagy zárja az áramkört vagy megszakítja, attól függően hogy milyen fajtát veszel. A dolgod csak annyi hogy ezt figyeled a programodból, a kapcsoláshoz az Arduino oldalán ott az egyszerű gombos példa (kell egy le vagy felhúzó ellenállás pluszban de semmi más). Annyi a különbség hogy most itt a Reed kapcsolót rakod a mikrokapcsoló helyére. A mérést kétféleképpen csinálhatod. Vagy a loop() függvényben figyeled folyamatosan a változást a bemeneti tűn (sima digitalRead függvény elég), vagy használod az attachInterupt függvényt ami mellet még mást is tudsz csinálni (pl. LCD kijelzőre kiírkálni kiegészítő infókat). Az utóbbi annyit csinál hogy amikor elhalad a mágnesed a szenzor előtt akkor meghívja valamelyik általad definiált kódsort (függvényt), ott pedig ki tudod számolni hogy mennyi idő telt el az előző érzékelés óta (millis() függvény van erre ami a bekapcsolás óta eltelt milliszekundumok számát méri, ebből kell mindig eltenni a korábbit és deltát számolni). A különbségből utána már csak ki kell számítani az aktuális sebességet, amihez ismerni kell a kerék átmérőjét. Ehhez pedig keresni kell valamilyen függvényt a neten, nem hiszem hogy túl bonyolult lenne, elvégre egyszerű fizika.

Én ennyivel indulnék el elsőnek, ha ez megvan akkor lehet mindenféle plusz funkciót ráaggatni

[ Szerkesztve ]

Hát nem a sebességet akartam, hanem a pedál fordulatszámát és ha az eléri a megadott értéket akkor a szervo húzzon a bovdenen azaz váltson.

De több dolog miatt is inkább elvetettem ezt a tervem( ugye van, hogy nem mindig tekerünk... és ha picit pihentetem a lábam lejtőn vagy ilyesmi, akkor ugye elkezdene visszaváltani az alacsony (0rmp) miatt... ezt végülis meg lehetne oldani hogy ha 10alá esik az RPM akkor ne váltson, de a másik talán, maga a kerékpárom, hogy nem mindig tökéletes a váltás és azt a gép nehezen érzékelné. Ha meg lemerül az elem akkor meg nézhetnék az egysebességemben )

(de a monitor háttér megvilágítása viszont már régóta tetszik), szóval később azzal fogom foglalkozni.

Automata sebességváltós kerékpár. Ez tetszik Inkább arra lennék kíváncsi van-e olyan szervó ami 5V-ról ki tud váltani akkora erőhatást hogy a váltást kezelje. Egyébként miért nem jó a kerék sebessége alapján váltani föl-le? Leméred hogy milyen sebességek között melyik fozokat kényelmes és ahhoz igazítod. Azt kell valahogy lekelezni hogy ha megállsz és még nem váltott totál vissza akkor ne váltson álló helyzetben. Bár lehet ez sem gond igazából.

A sebességgel való vezérlést azért nem tartottam előnyösnek, mert ha egy meredekebb gátoldalon akarok felmenni lendületből, akkor ugye ott drasztikus a sebességcsökkenés ami azt eredményezné, hogy egyszerre kéne váltania 3-4 sebességet is ami nem éppen szerencsés, főleg hogy a váltáshoz ugye hajtani kell.

Ebből ugye az is jön, ha lejtőn engedem gurulni, ő már pakolja a sebességeket, de én közben nem tekerek tehát amint rálépek azonnal 3-4 sebességet kéne megint átdobnia a váltónak ami nem túlzottan egészséges.

A másik gondom meg az, hogy pénzem erre októberben lenne, de akkor jön majd a szalagavató, érettségik majd tehát időm nem nagyon lenne rá, utána meg kitudja merre visz a sors és valszeg nem is tudnám használni a kerékpárt :/

szóval majd marad a monitor mögötti tér megvilágítása

Üdv
Egy kicsit lehet nagyot tévedek DE:
Léptetőmotor és
Léptető motor vezérlés és
Arduino alaplap Felhasználásával lehet egy kis CNC gépet építeni???
(még a programozó szoftver és váz is kell de megoldható NEM?)

Igen. Pl. CD meghajtóban lévő cuccokból csinálják az asztalt ami mozog a fúrófej alatt: [link]
Ha túrod a hivatalos fórumot szerintem kész sketch-et is találsz amit fel tudsz tölteni az Arduino-ra. Elég sokan próbálkoznak ilyen gépekkel.

[ Szerkesztve ]

A kezdők figyelmébe ajánlanám a Metaboard nevű cuccot. Ez egy Arduino klón, amit bárki összeforrasztgathat otthon. A budapesti hackerspace-ben még vannak is előre elkészített kitek, amiket bárki megvehet potom összegért.

Ez az amit én akarok. Nyomtatóból kivett léptetőmotor és dvd meghajtót akarok használni.
Programozásáról mit lehet tudni? Nehéz?

A programozása ennek már kihívás. A gépről kell etetned adattal az Arduino-t hogy hova mozgassa a fúrót, mikor nyomja le, engedje fel. PC-re is írnod kell szoftvert, a CNC-s projekt fájlt is tudnod kell olvasni és feldolgozni.

Néztem és egy vagyon.

Az kemény. Összettnek hangzik.
Azt hittem megírod a "kódot' feltöltöd a kicsikére az meg megcsinálja mikor elindítod.

Megteheted azt is hogy magát az Arduino progit írod meg úgy hogy fixen egy valamit tudsz vele kimaratni. Viszont ha több mindenre akarod használni a gépedet akkor hosszútávon ez nem valami jó megoldás. Illetve gondolom hogy direkt erre kitalált CNC progival jóval könnyebb grafikusan megtervezni amit szeretnél mint hogy leprogramozod pontról-pontra a marási algoritmust.

Viszont szerintem ilyen programot találsz készen az Arduino fórumban amit valószínűleg csak fel kell töltened az Arduino-ra plusz elindítani a PC oldali programját ami fogadja a CNC fájlt. Ezeknél viszont megvan hogy a szervókat az Arduino melyik tűjeire kell rádugni.

[ Szerkesztve ]

Ez grafikus és G-code is.
Ez nem jó?

Nos HA! és ez NAGY HA! g-kódban beírom amit szeretnék csinálni akkor az Arduino megtudja csinálni a g-kód sor alapján?

Úgy látom van hozzá interpreter firmware: [link] Elvileg csak annyi hogy ezt letöltöd, a leírás alapján beállítod a megfelelő értékeket a sketch-ben, feltöltöd az Arduino-ra, ezután pedig össze kell kapcsolni az Arduino-t a Mach3 programmal. Az Arduino virtuális soros portként látszik a gépen, a legtöbb géppel kapcsolatot tartó firmware ezt használja ki. Vagyis itt a G-Code-al leírt fájlt kellene tudnia az általad linkelt programnak küldenie a soros port felett az Arduino-nak. A listában szerepel az RS232 kommunikáció (bár segédeszközt emleget, szóval csak óvatosan), tehát valószínűleg ez is pipa, viszont gondolom alaposan be kell kalibrálni. Viszont ezzel a tervező progival tutira megy, ezt írja is a Wiki: [link]

Persze mivel nincsenek CNC készítéséhez eszközeim, így csak a Google alapján tudok nyilatkozni.

[ Szerkesztve ]

Ez nagyon ász.
Aszt hiszem belevágok.
Ha sikerül a szoftveres részét megoldani (én ott tartok hogy a neten található FREE G-kódot letöltöm és egy szimuláción lefut a Match3-on.) akkor már rendelem is a kis cuccokat.

Sok sikert! Illetve azért szerintem érdemes jobban körüljárni a témát. Az Arduino filléres tétel de gondolom a CNC-hez való cuccok már nem ennyire olcsóak. Legrosszabb esetben a linkelt ReplicatorG tervezővel tudsz dolgozni, bár ötletem sincs az mennyire jó program. Én utoljára AutoCAD-el csináltam pár dolgot még középsuliban de az még a CNC-zéstől elég messze van.

A témától függetlenül azrét még bőven lehet mit csinálni Arduino-val. Nekem most egy Commodore 1541 floppy emulátor projektem fut: [link] Már firmware-be égetett programot be tudok tölteni a C64-en, ha lesz időm folytatom a CBM DOS és a floppy szektor szintű felépítésének emulációjával.

Illetve ha már Floppy, neten számos ember zenélteti Arduino-n keresztül a 3,5"-os floppy drive-jait mintha MIDI hangszerek lennének. Ez például kimondottan álkoppanós: [link] Ezt is szeretném után építeni, 3 floppy-t és egy ATX tápot már el is különítettem a célra

[ Szerkesztve ]