Ha megnézem a linket, akkor csak egy ember javasolt alternatív megoldást bash helyett, ezen kár volt így felmérgelni magad

Már csak azt nem értem, hogy a hasznos kis segítséget miért nem ott publikáltad?

Monnyuk én is napközben pythonozok nagyrészt, így megértem, hogy miért jutott valakinek az eszébe, hogy pythont használjon.
Másrészt pedig a bash szintaktikája nem magától értetődő, a legegyszerűbb sztringműveleteket is állandóan keresnem kell.

Igen, de a python használatához telepíteni kell a pythont, a shell meg azonnal ott van.

Az elmúlt öt évben nem használtam olyan Linux disztrót, ami a python parancsra nem a python2-t indította el.

Mindazonáltal nap mint nap használom a basht, szeretem; nem tudnék nélküle élni. Konkrétan SSH-n dolgozom bashban munkaidőm felében.

[ Szerkesztve ]

Linuxon. Windowson mindkettőt telepíteni kell, akkor meg már tökmindegy

Az eredeti kérdésfelvetés Linuxos, hogy a pokolba kerül ide a Windows?

figyelmes olvasó észrevehette, hogy legjobban azon mérgeltem fel magam, hogy ilyen agyhalott módon olvasta be az ip címeket és ezt senki nem tette helyre.

azért nem ott publikáltam, mert nem értek egyet a moderációs elveikkel, ezért ott nem szólok hozzá.

az alapprobléma, amit évek óta látok, mostanában egyre erősebben, hogy sok okos architekt túltervezi a rendszereket. mindent fel akar használni, amit ismer. a unixos alapelv, hogy legyen minden a lehető legegyszerűbb, kihalóban van.

anno, amikor egy internet szolgáltatás beindításán dolgoztam, hozták a külföldi tulaj rendszertervét. egy orbitális pókháló volt az egész, tele mindenféle komponensekkel. a cucc háromnegyedét helyettesíteni tudtam egy sed szkripttel.

[link]

Amúgy egy ilyen feladatot szerintem tök mindegy, hogy pythonnal vagy bashben csinálsz meg, mindkettő jó megoldás. Egyik esetben sem kell semmi hozzá ami alapból nincs egy linuxon.

nem. a python nem jó megoldás. a legalapvetőbb unixos elv a kiss. keep it stupid and simple. amit sima programnyelven is meg lehet csinálni, azt nem csináljuk objektumorientáltan. ha ezt az elvet nem tartod meg, akkor windows lesz a vége, vagy az általad is belinkelt systemd.

és nem, egy rendesen feltelepített linuxon, pláne linux szerveren, nincs alapból python.

A szkripthez annyit, hogy az elejét kicsit másképp csinálnám:
[ -r nyomtato.txt ] || exit 0
cat nyomtato.txt | ...

Mivel hibaüzenet nem kellett, elég lenne ez is:
cat nyomtato.txt 2>/dev/null | ...

Python: szerintem van, de ne vesszünk össze.

KISS: Keep It Simple, Stupid

nem teljesen értem, hogy itt mit csinálsz másképp.
ha lefut a cat és az utána levő ciklus akkor is, ha nincs nyomtato.txt, akkor a végén a mailből ki fog jönni egy üres, értelmetlen email.

nem, nincs. ha én felrakok egy debian szervert, a szoftver választásnál mindent uncheckelek, beállítom az apt configban, hogy a suggestedet meg a hasonlókat ne rakja fel, és csak annyi programot rakok fel, ami éppen kell, akkor biztosan nincs.

az egy másik betegség, amit ki kellene irtani, hogy pár elmeroggyant csomagkarbantartó szerint a csomag konfigját perlben vagy pythonban kell előállítani, így felrakják ezeket akkor is, ha egyébként nincs rá szükség. hülye szokás, csak sajnos a debian is elkezdett elwindowsosodni.

Debiant rég nem piszkálom. Ubuntut még nem sikerült amnyira minimalizálni, hogy minden működjön amit felraktam és ne legyen rajta python+perl.
Pythont egyszer, valahogy sikerült kiirtani, de a perl az valahogy nagyon alapnak tűnik.
Szóval általánosságban én sem erőltetném a shellt, mint szövegfeldolgozó eszközt.
Főleg mert amilyen nyakatekert szintaxist hadznàl, az csak a nagyon elvetemülteknek való.

Oké, ezt a részét nem figyeltem

Igazából a test -r ... exit ebben a formában nem tetszik, nem igazán szeretem, de ez persze kódolási stílus kérdése.

Csak kíváncsiságból: egy hasznos, de nem használt eszközzel miért lenne fontos ennyit küzdeni?

Azt azért nehezen tudom elhinni, hogy 2019-ben néhány megabyte miatt érdemes ilyen (felesleges) erőfeszítéseket tenni.

Nekem nem volt fontos. Kíváncsi voltam, meddig bírom zsugorítani az alaprendszert. Úgy egyébként pèldául biztonsági oka is lehet.
Minél kevesebb a feleslegesen telepített szoftver, annál kevesebb biztonsàgi probléma adódhat.

a shell szintaxisa nagyságrendekkel egyszerűbb, mint a perl-é.
szerintem shellben programozni sokkal egyszerűbb, mint pythonban, perlben vagy node.js-ben.
ráadásul az alapelveknek is jobban megfelel.

Ezen nem fogunk összeveszni. Azért én ilyen feladványokhoz továbbra is awk-t, perlt használok. Nekem jobban kézreáll. A bash-t a mai napig képtelen voltam megjegyezni.
Perl meg regex alapon működik.

Azért a pythonnak megvannak a saját előnyei, egy csomó dolog jóval egyszerűbben megoldható benne, mint bashban, a szintaxisát is jobban szeretem. Ettől függetlenül szoktam használni mind a kettőt, de hosszabb szkriptek esetén a python egyértelműen átláthatóbb és előnyösebb.

A python alap program egy mai Linuxon, nem értem, hogy lehetne meglenni nélküle. A legtöbb disztró tartalmazza alap install esetén is.

A shell script arra való, hogy néhány sorban automatizálj vmit - pl. textfile feldolgozást. Ha bonyolultabb kell, akkor jöhetnek a többiek.

Ez elmúlt fél évben kellett kaldival dolgoznom, és ahhoz csomagolnak ilyen ~300 soros bash scripteket, amik szintén bash scripteket hívnak meg, és bárhol bele kell nyúlni, előre sírok, mert még a szintaxisra sem mindig tudok google-ben rákeresni.

Ebben egyetértek, de szvsz nem ördögtől való néhány sor python sem.

cucuska: Szintaxra hasznos a shellcheck. Amikor init sciprteket ráztam gatyába, akkor nagyon sokat segített.

kezdjük azzal, hogy amihez nem elengedhetetlenül szükséges az objektumorientált fejlesztési metódus, ahhoz tilos azt használni, mert csak bonyolítja az életet. ez a mostani szoftverfejlesztési metódusok rákfenéje, hogy nagyon sok fejlesztőt látok, akik mániákusan mindig a legújabbat akarják használni akkor is, ha semmi értelme.

a python nem alap, telepíteni kell. az egy másik kérdés, hogy a linux disztrók telepíthetik alapból.

ezzel szemben a unix arról szól, hogy mindent a lehető legegyszerűbben kell megoldani. a másik alaptétel, hogy a unix egyszerű eszközöket ad, amelyek egy feladatra alkalmasak, de azt jól csinálják, és megoldja ezen eszközök hatékony összekapcsolását.

én elfogadom, ha valakinek nem felel meg ez a szemlélet, de akkor az illető fejlesszen windowson. pont olyan betegség, minthogy jön a wannabe linuxos windózerről, és azon hisztizik, hogy a disztró miért nem egy linux kerneles windows, miért egy unix. nem kötelező, ha nem tetszik, ne használd. csak ne is cseszd szét, hogy azok, akik unixot akarnak használni, legyen lehetőségük unixot használni. ha eldöntötted, hogy vegán leszel, ne sírjon a szád a bélszín után.

de ha szerinted ez a konkrét feladat jóval egyszerűbben megoldható pythonban, mint bashban, akkor lássuk!

amihez nem elengedhetetlenül szükséges az objektumorientált fejlesztési metódus, ahhoz tilos azt használni

A pythonban az a jó, hogy nem kell "objektumorientált fejlesztési metódus" használnod szkriptekhez, ugyan úgy tudod használni, ha akarod, mint a bash-t.

a python nem alap, telepíteni kell. az egy másik kérdés, hogy a linux disztrók telepíthetik alapból.
Ennyi erővel a bash sem az

Adott esetben kb. mindegy a nyelv, mivel rövid a szkript. Ahogy írtam korábban a bash fő baja, hogy nagyon gyorsan kezelhetetlen lesz, kb. 100-200 sor felett már nem ideális.

Mondjuk, amúgy speciel többet írok bash szkriptet, mint pythont, mert a busyboxban nincs python. De főleg kerneles vagyok szóval csakis az ANSI C

[ Szerkesztve ]

Ahogy ivana, én sem értem, hogy jön ide az objektum-orientáltság a Python esetén, mert abban ez csak egy lehetőség. Én is szoktam Python scriptelést használni, ahol a bash lehetőségei már korlátozottak vagy nehézkessé teszik a megoldást - és sohasem OOP alapokon

Emellett a Python, mint "legújabb" technológia is furcsa felvetés, amikor a Python 2 is majdnem 20 éves...

"Emellett a Python, mint "legújabb" technológia is furcsa felvetés, amikor a Python 2 is majdnem 20 éves...": abban a mondatban nem a pythonról van szó. nézz be a programozás meg a java topicokba, gyakran bedobják a kérdést, hogy mit tanuljanak. és a válaszok között ott van, hogy a jáva ócska szar kiment a divatból, mert... többek között az a hsz is piszkálja a csőröm... ez az eszetlen pazarlás, ami programozás terén folyik, fenntarthatatlan.

egyébként meg majdnem 20 éves. csúcs! ja, a unix meg pont 50...

És van még unix valahol?
Ahol az elmúlt húsz évben megfordultam, mindenhol lecserélték a unixokat linuxra

Talán nem véletlenül - kíváncsi is lennék, mi az, amiért ezt rossz dolognak gondolod.
Ha vissza kéne menni AIX-re vagy HPUX-re, inkább ne is említsük Talán a Solaris volt egyedül jobb, miután nyitottak az open source felé, ami egyébként is alapvető egy Unix esetén.

Hosszú lenne sorolni, meg nincs is értelme.
Ez van, a unixok meg őskövületté váltak.

Én imádtam az AIX-ot, amikor azon kellett dolgoznom. Robusztus, tökéletes szimbiózisban a hardverrel, olyan virtualizáció, amit x86-on sosem fogsz látni, szinte elpusztíthatatlan. Néhány éve láttam a screenshotot, 3650 napos uptime után lőtték le a szervert.
Ha lenne x86-ra, használnám.

Én is kedveltem volna, és az rendben is volt, amit írsz, de az IBM nem követte a szoftveres igényeket, és még a Linux toolboxban is ezeréves verziókat találtál. Pedig egyszerűen nem tudom elhinni, hogy nem lett volna lehetséges újrafordítani a fontosabb dolgokat, vagy együttműködni jobban a fejlesztőkkel.

a linux egyetlen tekintetben nem unix: senkit nem érdekel, hogy kalap pénzt kifizessen azért, hogy unix certifikációt kapjon. egyébként minden más tekintetben unix. a "unixokat" nem lehet lecserélni linuxra, mert a linux is unix.

fentiek miatt a van még unix kérdésed marhaság, a világ számítógépeinek 80%-án unix fut.

A rendes vasakon már a 70-es években is futott olyan virtualizáció, ami pc-n soha nem lesz. Azt, hogy melyik virtualizáció a rendes, viszonylag egyszerű eldönteni: be tudod-e bootolni a guesten a virtualizációs réteget és tudsz-e rá újabb guesteket bootolni. Ezt a pc-k nem tudják (vagyis a pc-n a virtualizáció nem teljes pc-t emulál, csak egy elég jó pc-t), az S/370 meg tudta. A wikipedia szerint 1970. június 30-án került piacra...

A Linux meg unix klón, csak ingyen van.

hülyeségről ne is nyiss vitát, helyeslem.
"A linux, az ú.n. unix-like. Annyira unix, amennyire az android linux.": ez véletlenül igaz. A linux pontosan annyira unix, amennyire az android linux. Mindkettő 100%-os. Az androidot nyugodtan felfoghatod egy linux disztrónak, tehát semmivel sem kevésbé linux, mint egy debian. Ugyanígy a linux csak azért nem unix, mert nincs certje, de minden más elvárást teljesít. Azért nem unix like, mert nem tolták be tanúsításra. Egyébként a linux teljesen unix.

Igen, a freebsd-ért kifizettek egy valag pénzt, konkrétan a jobs művek, mint a freebsd tulaja, szokta tanúsíttatni a freebsd-t.

azt vélem kiolvasni a hsz-edből, hogy különbséget látsz a freebsd és a linux között a unix mivoltukban. mire alapozod ezt? szerintem nyilván tévedésre, de érdekelne az elképzelésed.

Klón. Nem. Újraírták. A klónozásnak van közös eredete. Ennek nincs. Csak elvi síkon. De ennyi erővel a DOS is unix...

[ Szerkesztve ]

A stílusod kifogástalan, azért nézz utána, hogy még Linus Torvalds sem nevezte unixnak azt, amit elkövetett, utána hülyézz másokat!

Bocs, itt részemről befejeztem a veled folytatott társalgást. Van egy szint, ami alá nem süllyedek. Legalább értem, arra miért nem válaszoltál korábban, hogy mi bajod a hupos moderációval.

[ Szerkesztve ]

Linus azért nem nevezte unixnak, mert a unix egy bejegyzett védjegy, és a bitorlását büntetik.
"Van egy szint, ami alá nem süllyedek.": nálam is, csak a tied lejjebb van.
Jelzem, a hupról sem moderáltak ki. önként hagytam ott őket.

https://www.google.co.uk/amp/s/www.cyberciti.biz/faq/what-is-the-difference-between-linux-and-unix/amp/

Utoljára, mert ott felejtettem a posztod az "itt szóltam hozzá" listában és kattintottam az új kommentre...
Még mindig nem válaszoltál arra, hogy mi bajod volt a hupos moderációval. Ez csak melléduma.
Linux meg nem csak a védjegy miatt nem nevezte unixnak. Emlékeim szerint ő volt az, aki a linux elterjedésekor szinte megsértődött, hogy "leunixozták" a linuxot. Mert csak hasonlítanak.

Ennyi erővel a windows 10 a maga linuxos beépülő izéjével is unix. A körítés megvan hozzá.

Amit meg a virtualizációról írtál... egymásba ágyazott virtuális gépek tudtommal működnek pl. linuxos PC-ken is, de a Windows Hyper-V biztosan tud ilyet. Amire te gondoltál, ott a hardveres támogatás volt az "extra" szolgáltatás alapja. Arról nem az op.rendszer tehet, hogy PC-ken nincs ilyesmi. Illetve a modern PC-k esetében már ezt sem merem kijelenteni, nem ismerem őket annyira.

miért van olyan érzésem, hogy te egy korábban kitiltott tag reinkarnációja vagy?