Érdekes dolog ez. Én kb 1600 kilométerre találtam meg a számításaimat a szülővárosomtól. Nem bántam meg, hogy ilyen "messzire" jöttem. Nem mondom, hogy nekem olyan jó, de a gyerekeimnek sokkal jobb. És nekem ez a fontos. Egyébként meg külföldön sem bonyolult lakást/házat venni, inkább egy hollandiai külvárosban élek, mint Budapesten.

Igen a külföld is egy olyan dolog, hogy mindegy. A lényeg, hogy nekünk legyen jó, az hogy milyen ország, nyelv, település már másodlagos szempont, ha el tudsz szakadni. Meglépni nem könnyű, de ha csak nyafogunk azzal nem leszünk előrébb.

saját lakás jó is, nem is, van pro/kontra bőven, ahogy a szerződésekben szépen van:
"innentől a vevő élvezi a hasznát, és a vevőt terhelik a költségei" valami hasonló
ha menet közben jön egy krach akkor nem volt olyan jó buli, ha "nem kulturált" lakókat költöztetnek melléd az sem annyira jó - én épp majdnem így jártam, ezért passzoltam le egy ingatlant, ha közben felmennek az árak és tudsz összehozni egy kis tőkét az pl jó, előzőnél meg így csináltam
értelmes tulajnál igazából sok kompromisszum nem lesz bérlés terén, ha valaki "normális", ha meg nem értelmes a tulaj meg kell neki köszönni szépen a lehetőséget, keressen más bolondot felkiáltással a végén ( : mindkettőre vannak példák
ha meg venni akarsz felmerül régi építésűt vagy újat, ott is bőven van pro/kontra, részemről az biztos egy fillért nem adnék olyan régi építésű épületben levő lakásért, ahol pl korlad a körfolyosó, az már magában egy vagyon, és a lakóknak kell összedobni rá a pénzt, az még szebb mikor a tető is rossz állapotban van, szintén egy vagyon, ha csak a villany hálózatát kell az épületnek rendbe tenni, az még emészthető, lakásnként "csak" 400e ft körüli összeg ( : míg egy körfolyosó 1m ft/lakás is lehet
új építésűeknél pedig a tisztelt kivitelezők munkájában szokott lenni legtöbbször hiányosság, nem megfelelő hangszigetelés emelektek/lakásk közt, hitvány nyjlászárók, nem megfelelő alapozás, nem egy 10 éven belüli épületnél találkoztam durva repedésekkel a falakon, de olyat is hallottam villanyon spóroltak rendesen, kötődobozba úgy sem néz be senki hány mm-es kábelek mennek, kiszámlázva meg az előírt van ( : szóval az sem egyszerű
de ha az ember lefutja a köreit akkor előbb-utóbb talál olyan megoldást ami bár kompromisszumosan, de megfelelő

"de ha csak nyafogunk azzal nem leszünk előrébb."

+1! Alaposan átgondolni, aztán cselekedni. Ami a legnehezebb országváltásnál, hogy meg kell próbálnod 10, 20 és 50évvel öregebb fejjel gondolkodni (család, gyerekek, szabadidő, nyugdíj).

Szerintem az albérlet a lehető legrosszabb megoldás. Fiatalként oké, huszonévesen, de, ha az ember megházasodik, jönnek a gyerekek, akkor már nem opció. Kell egy fix hely.
Én külföld mellett döntöttem.
Könnyű döntés volt? Rohadtul nem.
Olcsóbb volt? Nem mondanám, kb annyi itt is egy kertes ház, mint otthon.
Megérte? Nagyon is! Fiaim 9 és 11 évesek, a kicsi 2 nyelven, a nagyobb 3 nyelven tud. Nem mellesleg profi úszók lettek, mert itt kötelező megtanulni. Erre otthon esélyük sem lett volna. (főleg a nyelvtanulásra)
Munka meg annyi van külföldön , mint a szemét. Bár már otthon is boldogul, aki akar.
Amikor házat vettem, akkor nem 4-5 évre gondoltam előre, hanem 20-30. Ez nem egyszerű, ezt aláírom,de muszály egy kicsit a jövőbe nézni. Pl lehet, hogy most nem akarsz gyereket, de lehet, hogy 5 év múlva igen. Az albérletet aránylag könnyű felmondani mindkét fél részéről. De egy gyereknek nem egyszerű elmagyarázni, hogy miért kell másik városba költözni, másik suliba járni, más barátokat szerezni, ha esetleg balhé van a főbérlővel.

Igen ráadásul sok hely ki is esik, mert a gyerekeket nem szeretik. Persze az okokat tudjuk, nehezebb kirakni a gyerekes családokat. Nekem nincs családom, nem is lesz jó eséllyel, de kutyám van. Azt sem szeretik, így az árban is jó hirdetések így 80%-a ki is esik kapásból. A maradékból meg legalább 10-15% szintén, mivel 5 kg-nál nagyobb kutya sok helyen szintén tabu. Pedig nem a méret a döntő, de hát sztereotípiák.

Ismerem a szitut. Én most albérletben lakok (garzon, egyedül), elvileg befejezem még ebben a félévben az egyetemet, aztán viszont fogalmam sincs, hogyan tovább. Jó lenne a saját lakás (ház biztos nem, annyi pénzem nem lesz mostanában), de egy életre nem akarom eladósítani magam, addig meg csak kéne lakni valahol, amíg nem lesz saját (és mondjuk nem a híd alatt).

Külföldön én is gondolkoztam (nagyon nem szeretnék itthon maradni), még nyelvtudásom talán lenne is, csak amennyi szívással jár egy kiköltözés, én nem szeretném bevállalni.

Megtakarítás nélkül, és nyelvtudás nélkül én sem vállalnám be. Bátor az aki neki vág úgy. És nem elég az angol, ha nem eleve angolszász országba akarunk költözni. Például Franciaországban kell a francia, vagy Németben a német. Egy csomó lehetőség kiesik enélkül, és persze úgy vágják át, ahogy csak akarják. Én ahova szívesen mennék az Kanada vagy Ausztrália, de oda nagyon nem egyszerű a pontrendszer miatt. De USA például nem jön be, UK-t meg inkább elengedem, Írország meg szinten zenész. A skandináv országok is bejönnek, de nem beszélem azokat a nyelveket, és a klíma a barátom.

[ Szerkesztve ]

Én pont ilyen okok miatt választottam Hollandiát. Angolul beszél mindenki, semmilyen hátrányod nincs, ha nem beszéled a hollandot. Az emberek kedvesek, barátságosak. Nyelvtudás viszont tényleg kell, anélkül öngyilkosság.

Nekem 1-2 olyan ország van, ahova szívesen mennék. Az USA-t kipróbálnám, de semmiképp nem hosszútávon, Japánba szerettem volna nagyon kiköltözni, de az a vágyam is kicsit megkopott a kinti, nekem annyira nem tetsző dolgok miatt.

De ez még úgyis a jövő zenéje, jelenleg nem állok úgy, hogy ezekből bármi legyen (majd néhány év múlva, ráérek még)

[ Szerkesztve ]

Igen fiatalon még tényleg van bőven ideje az embernek ezen gondolkodni. Aztán sokszor az elgondolt dolgok koránt sem úgy alakulnak, ahogy elterveztük, ilyen ez az élet. Én mondjuk már régóta tudom, hogy nem ez az élet a nyerő számomra, de kedvem és pénzem sem volt mozdulni valamerre. Viszont mára már terápiás célból is megéri,mert szép lassan megbolondulok itt mondjuk úgy.

icemad: igen Hollandia az jó hely ebből a szempontból, meg másból is, de az nem ide való.

Alapvetően az a kérdés, hogy te mit szeretnél hosszabb távon?
Érdemes lehet szétnézni nyugatabbra, nem csak a pénz, de a világnézet miatt is.

Hollandia mondjuk pont egy nyitottabb világ és imádnak bicajozni.

Igazad van, még egyelőre nem akarok, bár fontolgattam már ezt többször is. Hollandia kétség kívül egy jó választás lenne. Ami még vonz az Franciaország itt EU-n belül, franciául is tanulok jelenleg, mondjuk ezt önszorgalomból teszem, nem konkrét költőzés végett, mert nagyon tetszik a nyelv csengése.

Költözz össze valakivel és akkor az albérlet mindjárt csak fele pénz.

Antiszoci vagyok. Egyébként ez sem rossz ötlet, ha elviseli az ember a másikat egy fedél alatt.

Én is sajnos, nehéz nekünk így.

Az biztos, lehet két antiszoc jól kijönne egymással, vagy eladná a lakást.

Mondjuk ha elférek a saját szobámban, tehát legyen benne ágy, fotel, egy nagy asztal meg valamennyi plusz hely akkor tényleg lehet nem sokszor látnál.

És egy PC nagy sebességű internetkapcsolattal, aztán békesség van.

Jaja.

Akkor jól van, vannak még hozzám hasonlók

Budapesten most nagyon drága az élet. Havi kétszázat alaphangon el lehet füstölni a lakhatásra, kajára és a munka utáni feltöltődésre, lazáskodásra. Ha három fölött keresel, vagy valami ösztöndíj mellett tudsz dolgozni, akkor gondolkodj a fővárosban.

En minden fiatalnak javaslom, hogy menjen el kulfoldre akar csak egy evre is, hogy tapasztalatot szerezzen. Manapsag konnyebb kulfoldon munkat talalni, mas kulturaval ismerkedhetsz meg, onallosodhatsz, kiprobalhatod magad.

En 6 evet voltam kollegiumban, egy szobaban eltunk 3-4-en. Utana rogton sajatba koltoztem, mert nem akartam massal kozoskodni. Aztan amikor kikoltoztem kulfoldre, akkor megint tobbedmagammal eltem egy alberletben, de szerencsere mindenkinek volt sajat szobaja, igy minimalisra lehetett redukalni az interakciot

Ha ujrakezdhetnem, akkor egyetem utan nem vennek rogton sajatot, hanem tobbedmagammal berelnek egy lakast, hogy minimalisan tartsam a lakhatasi koltsegeket es aktivan keresnem a lehetoseget kulfoldre kimenni dolgozni.

értelmesebb részeken havi 200 épp elég a lakás bérlésre+rezsire, meg néhány rúd pick szalámira, de sajnos sokkal többre nem, perem kerületre meg sok értelme nincs költözni, kivéve ha valakinak hobbija a napi 2-4 óra bkv/autózás

...és a koplalás. Értem ez alatt, hogy kevesebből nem rakod össze a hónapot. Úgy, hogy ne csak a munka és alvás legyen, hanem kikapcsolódás is.

És akkor még nem került szóba, hogy mennyit tudsz félretenni. (Ha tudsz) Hónapról hónapra élni nem a legjobb dolog. Csak sajnos sokan ebből a mókuskerékből nem tudnak kitörni.

+1 Hollandiára.

kikapcsolódással inkább 250e, értelmes helyen levő értelmes állapotban levő szóló lakás min. 130e ft/hó, de rá lehet számolni 140-50e-t is, + rezsi - ami éppen relatív alacsonyra is kijöhet -, bkv bérlet 9,5e, ha autó annak több a fenntartási/üzemeltetési ktsg-e, vastagon fog a ceruza, de munkalehetőség és kikapcsolódási lehetőség is sokkal több mint máshol
szoktam látni "csak szoba" jellegű lakásokat is, azok rezsivel 100-120e ft, értelmesebbjéhez legalább saját fürdő van, ha a konyha közös is, de van ahol saját fürdő sincs

Ez szomorú, 400 nettót kéne keresni az igazi anyagi biztonsághoz de ahhoz meg mérnöknek vagy tapasztalt programozónak kell lenni.

Pár ismerősöm is keres annyit, de ők villanyszerelők vagy heggesztők. Igaz Borsodban és nem Budapesten.

Egyébként vidéken sem olcsó az élet. És a bér is kevesebb ugyanazért a munkáért. Persze nem minden esetben. A nyugati határ közelében azért át lehet járni Ausztriába sokan azt is teszik. Inkább azt mondanám hogy ebben az országban szar élni, és egyedül meg pláne nehéz. Ha vidéken 500 (de ugye romlik a valutánk folyamatosan) euró egy átlag nettó bér, Bp-n meg mondjuk 650 sokat elmond összehasonlítva mondjuk a némettel, vagy hollanddal. Mondjuk ott sem tejfel fenékig minden. Ha van szakma, nyelvtudás persze én is bátorítom a népet a költözésre. De csak valami gyári melóra én inkább nem mennék oda.

[ Szerkesztve ]

ki tudja mi lesz 25 év múlva, mindenképpen nagy rizikó hosszútávra eladósítani magunk!

Ugyanakkor nem belemenni szintén hatalmas rizikó.

lesz-e később saját lakás nem tudni, de én már nem ragaszkodom hozzá, noha az nagyobb biztonságérzetet nyújt, de röghöz is köt

Én még ilyet nem láttam, de olyat elég sokat (magam is átéltem), hogy az ember eladja a lakását, aztán másik városba vagy országba költözik.

[ Szerkesztve ]

Hát igen mint sok mindennek ennek is két oldala van.

Elég jól emlékszem, hogy tizenpár éve is elég nagyot ment itt a fórumon a lakás vagy albérlet téma és utólag elég egyértelmű, hogy akik az albérletet választották, azok elég nagyot buktak.

Azóta is keresem azt a topikot.

Ma mikor elszállt az ingatlan piac árak terén tényleg nagy szívás venni bármit. Ez a 2000-es években azért még jobb volt. Akkor ha tudta volna a nép mi lesz valszeg többen vettek volna, mint béreltek. Persze akkor meg a frank alapú hitelek hódítottak. Ki is röhögtek, hogy nem élek vele, aztán azóta a tag albérletes, mert a bank vitte a házat/autót. Az mondjuk tudható volt, hogy csúnyán nagy bukta lehet. Igaz a kereskedők os azt erőltették, nyilván ugye a haszon végett.

Tényleg? Én diploma nélkül dolgozom a kormánynál, vezető állásban. Két hét meló, két hét pihi, havi 450-500e nettó (Euróban).
Az igaz, hogy az otthon kifejezéshez gugliznom kell, de én imádok így élni.

Igen akartam is írni, hogy végülis ismerek villanyszerelőt is aki ennyit vagy közel ennyit keres de ő nem napi 8 órában dolgozik.

(#43) D1Rect
mindig ezek a kezdő programozók, valahogy a valóság mégis más, had ne linkeljem be az indexes cikket pl. ezekről a gyorstalpalós fél éves programozó tanfolyamokról ahol aztán kiderült, hogy valahogy mégsem úgy van ahogy ígérték.

(#45) Somatom
igen erről is tudok de én nem tudnám azt csinálni, kocsiban aludni...még kamionba se pedig ott van valami ágy féleség, zuhanyozz benzikúton wc-zz benzinkúton vagy bokorba, nyáron meg megdöglesz melegben mert klímát nem lehet folyamatosan járatni mint egy házban. Akinek tetszik egészségére de nem véletlen van sofőrhiány.

[ Szerkesztve ]

Ha valaki szeret így élni, neki nyilván jó, én például nem tudnék. De osztozni se tudnék senkivel, tudom hogy ez luxus, de ez van. Inkább máshonnan veszem el a pénzt, csak ne kelljen senkivel együtt élnem

+1

Ez a valóság, egyetemisták, diploma előtt, heti 40 órában.