Az utolsó gondolatokhoz én is hozzátenném a véleményemet. Szerintem hasonló ütemben jönnek az igazán jó játékok, mint régen. A baj az, hogy régen hetekig, sőt, néha hónapokig is elvolt vele az ember időnként, aztán ha megunta, elrakta és egy év múlva megint elővette.
Most meg az megy, hogy általában néhány napot, max két-három hetet húzol ki vele, de annál nem többet, utána pedig elő se veszed! Legalábbis nálam ez a helyzet. A régi játékokat még mostanában is előveszem. Kivételek azért vannak a (majdnem) mai játékok között is: nekem a GTA 4-ben kb. 400+ órám van már.

Valamint a grafikáról annyit, hogy inkább azt szokták mondani, hogy nem a grafika teszi a játékot és nem azt, hogy a grafika nem számít a játékélmény szempontjából. Szerintem a kettő lényegesen más fogalom. Ezen kívül pedig én úgy vettem észre, hogy máshogy néz ki egy régi/elavult, de szépen kidolgozott és max-ra húzott grafika mint egy modern, de abszolút low-ra vett grafika.
És lehet, hogy most sokan lehurrognak, de egyes ismerőseim egyetértettek velem abban, hogy valahogy nem tűnik olyan szépnek például a Crysis 3, meg egyéb nagyra tartott AAA-s címek grafikája. Nem tudom mitől van, de talán attól, hogy túl bonyolultak már az objektumok és túl sok van belőlük ahhoz képest, hogy pixelenként van kirajzolva. Ezért egyre nagyobb szükség van az egyre erősebb élsimításos technológiákra a sok zavaró pixelesség miatt, valamint ezeknél a játékoknál a legbosszantóbb, ha nincs elég jól beállítva az objektumok, pályaegyenetlenségeken a textúra fényereje és ezért alig látni őket, ettől zavarosabb/zavaróbb a kép, legalább is én így látom.

A szép grafikáról nekem mindig a Dreamfall : The Longest Journey jut eszembe (pedig sok más is juthatna), mert az egész látvány nem csak, hogy szép, de baromi kellemes és szinte nyugtató hatású a szemnek.

[ Szerkesztve ]