Kétszer is elolvastam a hozzászólásod, de nem értem. Milyen fagyott víz van a szárazföld és a sapka között?

Ha arra célzol, hogy a tengerben lévő jég most vizet szorít ki, és ez emeli a tengerszintet, akkor azt kell mondjam, ez az olvadáshoz képest elenyésző hatás. A jég oroszlánrésze ugyanis a szárazföld fölött van (a ''sapkában'', ahogy te nevezed), a tenger fölött sokkal kevesebb. Az Északi Jeges Tenger jégpáncélja sokkal vékonyabb, mint az Antarktisz vagy akár Grönland jégpáncélja. (Az északi sarkot elérték jégtörő hajóval, és tengeralattjáró is felszínre emelkedett ott. Ehhez képest az Antarktisz hatalmas jégtömegei néhol több kilométer vastagok, nagyrészt a _szárazföld_ fölött.)

+ a tengerszintet nem csak az olvadás, hanem a vízhőmérséklet emelkedése is növeli. A víz 4°C-on alegsűrűbb, e fölött tágul. Ez talán nem elsöprő hatás, de nem is elhanyagolható.

+ Azok szárazföldi területek, amelyeket most több kilométer jég borít, valószínűleg valamelyest megemelkednek, ha eltűnik róluk a jég, ezzel pedig valemelyest tovább emelhetik a tengerszintet. (Hiszen a most tenger alatt lévő parti sávjuk is feljebb jön.)


Történetesen, ha minden jég elolvadna, a szintemelkedés nagyobb lenne 1-2m-nél, de ez a veszély egyelőre nincs az orrunk előtt. Az 1m emelkedés azonban reális veszély nem olyan sok időn belül.

A folyamat már elkezdődött. [link]

szerk: 1m tengerszintemelkedés durva saccal 350 000 köbkilométer jeget igényel. Ha van 350 000 négyzetkilométer kiterjedésű, 1 km vastag szárazföldi jégemzőnk, ez a mennyiség már meg is van. A finomságokat persze elhanyagoltam, de nagyságrendi különbség nem származhat belőlük.

[Szerkesztve]