Egyébként én sem tudom miért volt jó anno atom részegre inni magunkat és másnap semmire sem emlékezni. Nekünk is voltak IHB bulijaink. Tényleg nem tudom megmondani, mi volt a jó benne. De arra határozottan emlékszem, hogy jó volt.

Ma már messze nem ez a cél. Jól szituáltan valami igényesebb helyen sörözgetés. Nem értem pár haveromat még ma sem, hogy miért jó lepattant helyeken pénzt költeni.
Van egy kocsma Fehérváron a HB Söröző. A cimboráim mindig oda akarnak menni. Hogy miért, azt a franc sem érti. Füstös zárt helyiségek, átlagos árak, annyira bömböl a zene, hogy egymás szavát sem értjük. Szóval nem értem.

Azt szoktam nekik mondani, hogy már kinőttem ezekből a helyekből. Én, aki annó a Steffl és a Fészek pultjainál költöttem el az ösztöndíjamat? Sőt pár cimborámmal, annyit jártunk a Fészek-be, hogy vasárnap miattunk nyitott korábban? A Steffl-ről meg ne is beszéljek! Nyaranta számtalan éjszakát virrasztottunk át a bérlővel. Még folytathatnám.

Tehát kinőttem ezekből a helyekből... Az férfira nem igazán jellemző, hogy 25 éves kora fölött életre szóló barátságokat kössön. Van jópofizás, suhanckodás, de igazi nagy barátságok jellemzően nem születnek. Én sem hittem volna 21 évesen, hogy ezt fogom írni, de ez van. Kikopik a csapat. Örülhet az ember, ha a régieket meg tudja tartani. Azokkal pedig próbálja az időt a lehető leghatékonyabban eltölteni.