A tanárok sincsenek jobb mentális állapotban, mint a lakosság többi része. De az se biztos, hogy rosszabban vannak...

Érdekes módon a verekedős tanárok mindig a kisgyereket találják meg.

"ha pedig a gyerekek nem értették a tananyagot, volt, hogy felrúgta az iskolatáskáikat, vagy földhöz vágta a füzeteiket." wtf. Azért én gyakran fel szoktam lépni a tanárok mellett, a családban és ismeretségi körben van talán 6 ha jól számolom, és rendszeresen visszatérnek a "heti 20 óra munka, nyáriszünet" stb. urban legendek, de ez a téma így nemhogy védhetetlen de nem is kell védeni, konkrétan nem normális a nő... Ha nem bírja máshogy levezetni a tanárléttel való stresszt, menjen cementeszsákot pakolni.

Igen, tudok olyanról aki tanárképzőtől egyetemig lehúzott 40 évet egyetlen ilyen húzás nélkül, úgyhogy ne mondja senki hogy néha eljárhat a keze.

Amikkor iskolás voltam nálunk is volt pár pofozkodós tanár(egyik az igazgató volt)

Én is kaptam egyet a román tanártól valami olyanért hogy órán firkáltam a padot

Amúgy édesanyám az iskolába dolgozott de nm számított, szerencsére az volt az utolsó éve és nyugdíjba ment másik évben már másik román tanár volt(kötelező volt a román és ami kötelező azt nem is tanultuk)

De több tanára is jellemző volt

Egyiknek volt egy babaágyból szerzet(rácsa) fa botja, azt dobálta, de kedvence a pecsét gyűrűs koki
Ezzel a tanárral jó volt a viszony horgászni is jártunk, de ettől még nem volt kivételezés a kiabálásban, viszont hozzám nem mert nyúlni mert édesanyám megmondta neki ha engem megüt akkor ő meg az ő lányát fogja megütni, erre a tanár de hát az ő lánya most végezte el a tanárképzőt hogy gondolja, anyám meg na és gyerek az gyerek

(#2) D1Rect

Hát nálunk nem
Volt egy felettem járó azt hiszem akkor hetedikes volt, de a legmagasabb az iskolában
Osztálytársam bátya olyan helyen dolgozott ahol fényképező filmeket is hívtak elő, és osztálytársam vitte neki haza az előhívásra.
Kint volta padon a srác felkapta és egy mozdulattal kihúzta a filmet, ugye fényt kapott és vége is volt
Kicsit később udvaron voltunk kint jött a tanár akié volt a film odahívta és kapott akkora pofont hogy négy öt lépés kellet oldalra lépjen hogy állva tudjon maradni
Az udvaron kint volt minden felsős de olyan síri csend lett

Másik esetben én voltam nyolcadikos
Szünetben mentünk át a biosz földrajz terembe, és az egyik pad csúnyán össze volt firkálva
Tettes egy hetedikes fiú volt, akkora pofont kapott hogy a padot felborította , a fentebb is említett pecsét gyűrűs tanártól

.................

De van frissebb is
2002 körül közmunkán iskolába voltam rendelve mint most az iskolaőrök amit csinálnak
Ebéd sorabálás, gyerek kiabálnak rosszalkodnak, tanárnőnél mindig volt bot azzal hadonászott meg a földet csapkodta
Csakhogy egy olyan hetedikes amúgy hülye-gyerek belépet a hatósugárba, 7méteről halottam ahogy a sípcsontját eltalálja, gyerek egyből összeroskadt

.................

Amúgy a mai gyerekek elkényezettet kis vadállatok
Szülők nem nevelik őket, a tanároknak meg nincs fegyverük, mert ha már kiabálnak vagy büntetést osztanak akkor jön a szülő hogy hogy képzeli a tanár
Meg az ő csemetéje így úgy

Én a cocializmusban (by hofi) voltam kisdiák. Úgy verték a kölköket mint a répát aztán csak felnőttünk valahogy. Kaptam én is néha mert mindig jó gyerek voltam.

Emlékszem amikor a napközis tanár csak mert uzsonna alatt beszélgettem a padtársammal a fülemnél fogva rántott ki a padból.
Emlékszem, hogy anyám ezért majdnem felpofozta másnap amikor eljött értem.
Emlékszem amikor a nővéremtől kapott helikopteres kvarcjátékom elvette ugyanez a fültépős vén fax és nem adta vissza mert eltűnt a kulcsra zárt tanári asztalból. Valószínű "visszaadta" egy másik gyereknek a demens vénember csak elfelejtette vagy egyszerűen kidobta, hogy kicsesszen velem.
Emlékszem, hogy az osztályterem karácsonyfára bevitt tök király retró karácsonyfa fényfüzérünket simán lenyúlta valamelyik osztálytársam mert pechemre beteg voltam amikor téli szünet után lebontották a fát és valaki hazavitte. Persze senki nem látott semmit. A tanár sem.
Emlékszem hogy az ellenőrzőmbe került vagy négy beírás mert véletlenül mindig otthon felejtettem az iskolaköpenyemet.
Emlékszem az első igazgatói figyelmeztetésemre. Technika órán gyurmáztunk még a régi jóféle olajos barna gyurma volt akkoriban és valamelyik barátom kitalálta, hogy óra után gyúrjunk kis galacsinokat rajzoljunk a táblára céltáblát és dobjunk célba. Nem kellett volna.
Emlékszem amikor nyelvtan órán akkora pofont kaptam, hogy percekig nem hallottam a fülemre mert tollbamondás helyett tollbadumát írtam a papírlapra amit kiosztott a vén szipirtyó. Vert rám akkorát...
Emlékszem, hogy hetedikben egy tanárnő meg akart nyírni mert hosszú hajam volt. Hetedikben bzzdki!
Emlékszem ahogy a kémia tanárnő hozzám baszta a kémia szertár kulcscsomóját (vagy 10 db kis szekrénykulcs tuti volt rajta) mert a padtársam beszélgetett az előttünk ülővel. Szarul célzott a banya és engem talált el. Semmi bocs vagy valami, hát anyád. Mellkason talált vele, még jó, hogy nem pofán. Ezek amúgy tök általános dolgok voltak a sulinkban.

Változnak az idők. Ha ma gyerek kap egy maflást egy óra múlva ott a szülő balhézni fel sem merül benne hogy az aranyos egyetlen kicsi fiacskája ment házhoz a pofonért. Én meg el se mertem mondani otthon a stiklijeimet mert megkaptam volna a magamét még ott is. Nem védem a pofozkodó tanárokat de manapság úgy kinyílt a csipája a kölköknek olyan de tényleg olyan sokat megengednek maguknak, hogy én azon csodálkozom, hogy ilyen kevés pofozkodó tanáros eset kerül napvilágra. Nyilván egy saller nem megoldás semmire de, na... értitek.

[ Szerkesztve ]

Ambivalens érzéseim vannak nekem is ezzel.

Egyetértek azzal, hogy az erőszak azok eszköze, akik kifogytak az észérvekből.

Ugyanakkor ha kortól függetlenül vesszük a gyerek szó, mint jellemző használatát, az egy olyan viselkedésmódot takar, amikor valaki nem gondol a következményekre, nem tartja be a számára érthetetlen normákat, egyetlen motivációja, hogy önmagát szórakoztassa és kíváncsiságát kielégítse.

Egy ilyen emberre az észérvek nem hatnak, a következmények is csak akkor, ha a következmény egy számára érthető kimenetelhez vezetnek. És ilyenkor ahhoz, hogy mederben lehessen tartani amíg megkomolyodik és megérti miért rossz amit csinál, kell valami eszköz.

Gyerekkoromat felidézve: azokat a gyerekeket, akikre lehetett észérvekkel hatni sose agyalták meg. Ugyanakkor akiket elkentek, csak jobban utálták tőle az iskolát.

Jelenleg kisfalumban élhetetlen lett az iskola. Aki szeretné, hogy a gyereke valóban tanuljon valamit, 20-30 percre lévő városba kell hordania. A körzeti iskolában marad a kisebbség, az állami nevelt kompánia, meg azok a gyerekek akiknek a szülei nem tehetik meg hogy elhordják őket máshová. Az iskolaőr egy nyugalmazott rendőr, de minimális a hatása.

A 17 évesen hatodikos Rolika közli az angol tanárnővel, hogy "Ne rikácsolj már, ha b.sztlan a p.nád akkor tedd szét a lábad és beléd verem" - és az osztály megosztatlanul szórakoztatónak tartja ezt. (megjegyzem, ez a tanárnő az én időmben is szexidol volt, nem tudom hogy csinálja). Eközben az osztályfőnök/igazgató beírja az n+1-ik intőt, Rolika meg ma is menőbb lett.

+1
Fiú szakközépbe jártam. Ott csak a tanárnők írtak az ellenörzőbe, a tanároknál a testi fenyítés játszott, válogatott formában. A fizika tanár a hosszú, fa vonalzóval osztot irgalmatlan nyakasokat. A kémia tanár a katedra két szélét megcsináltatta vastag keményfából. Ha vkik beszélgettek, akkor kihívta őket, a katedra fölé kellett hajolni, a tanár pedig hihetetlen ritmusérzékkel úgy adta két kézzel a kokikat, hogy az asztaltól kaptuk a homlokost, majd visszapattanó fejre a következő kokit. A katedra felé azon ment a verseny, hogy ki kerüljön a tanár jobb kezéhez, mert azzal kisebbeket ütött. Az osztálynak pedig könnyezni lehetett, de aki elröhögte magát, az lett a következő áldozat.

[ Szerkesztve ]

Jap!

Óvodás koromban alul táplált egyed voltam (mondjuk évtizedekig tartott). "Nem tudtam jól" (Blokkoltam, mert izgultam) a szöveget a színpadi előadáson a főpróbán. Errefel kaptam pár pofont és a hajamnál fogva rángatott le a az óvónő. Majd x idő után megkérdzete, hogy milyen cukorkát szeretnék és mutatott párat. Hát volt akkoriban egy hosszúkás drága olvadós rágó, azt a táskájában hagyta, nem kínálta. Természetesen szóltam, hogy nekem az a kedvencem. Többet nem bántott, lehet érezte az árát

Összecsuktam volna bármelyik tanárt, ha hozzámér.

úgy adta két kézzel a kokikat, hogy az asztaltól kaptuk a homlokost, majd visszapattanó fejre a következő kokit.

azért szerintem nincs az a korszak vagy szituáció, ahol ezt civilizált ember normálisnak tartaná

Általános alsósként nem hiszem. Nálunk is volt egy-egy pofon az osztályban még alsóban, összesen talán 3 a 4 év alatt, de jó suli volt, nem ez volt a jellemző, inkább a ritka kivétel, mikor a tanár valamiért "idegállapotba jött".
Az egyik esetnél arra gondoltam, ha engem ütne meg, másnapra vagy harmadnapra nem lenne kerékpárja vagy működő gépkocsija.
Azt tudom, egyszer az egyik tanár kocsiját meg is karcolta valaki alaposan, nem derült ki soha, ki tette. (80-as évek vége.)

Amúgy nagyon ellene vagyok a kisgyerekek verésének, az ilyen izmozó tanárt örökre eltiltanám a pályától.

Nem nagyon vettük a lelkünkre. Jobb, mint az intő. Azzal sok a papírmunka.

lehet.
akkor se normális

Kisgyerekként nyilván nem (persze nem hagytam volna annyiban), gimisként gondoltam.

Most. Akkor ezt otthon meg sem említettük. Ma rajtad röhögött az osztály, holnap rajtam fog. Ennyi. Nem tudom, hogy mostanában milyenek a 16 körüli fiúk, de akkoriban egy ilyen verés semmit sem számított. A grundon, foci, vagy jéghoki közben, egymástól sokkal fájóbbakat kaptunk.

[ Szerkesztve ]

Ha nem lesznek az iskolában tanárok, nem lesz az iskolában tanári bántalmazás sem

Gimiben nálunk már elképzelhetetlen kategória lett volna egy ütlegelő tanár, pedig az még a 90-es évek elején volt. Gyorsan pakolhatta volna a cuccát.

De egyébként meg igen: ha az ember már meg tudja magát védeni fizikailag, használja ki, hogy 18 év alatt őt védi jobban a törvény!

soha nem volt ez normális, épp ezt mondom.
az egy dolog, hogy azt hiszed, hogy ez normális, meg megszokod, mert sokat látod, ahogy azt is meg lehet szokni, hogy ha fater mindennap a kocsmában indít, aztán részegen eldől este a meccs alatt, de ettől ez még nem lesz normális.

Teljesen más a két helyzet, és a tanártól kapott testi fenyítéssel nem csak annyi gond van, hogy fáj.

az írás címe szerintem annak a tükröződése hogy sikerül fejlődnie a társadalomnak.

aktuálpolitikába belemenés nélkül csak annyit tudok mondani, hogy mindez sajnos regresszálni látszik. az utolsó kapcsolja le a villanyt...

Felsőben volt egy tanár, aki b@**ott nagy kulcscsomót vágott hozzá a diákhoz, ha nem figyelt technika órán. Ezzel csak az volt a baj, hogy nem volt térlátása az illetőnek egy iskolai baleset miatt (saját hibából lett félvak), és simán megvakíthatott bárkit azzal a lendülettel (vagy betörhette volna a fejét).

Alsós koromban az ebédlőnél volt egy öreg figura, aki sok kanalat összefogva vágott fejbe minket, ha 10 centit kilógtunk a sorból.

Középsuliban volt egy ipse, aki már az első órán előadta, hogy a tánc a szexualitás függőleges kivetülése, és amúgy ő táncTANÁR is (igen, a tanár részt nagyon hangsúlyozta)
Általában csak a végzősöket környékezte meg szalagavató környékén, nem mellesleg egy volt diákja volt a felesége, akinek 3 gyereket is összehozott. De már az elsősöknél kezdte az alapozást. A mi osztályunkban az első próbálkozásnál lepattant, a második szerint harmatos volt a teljesítménye...
Ugyanez a figura sorba állította azokat a diákokat, akik csengetés után még a folyosón voltak, és mindegyiknek lenyomott egy gyomrost. Persze kiröhögtük utána

Szóval kb a szemem se rebben a cikkben olvasottaktól, de ettől függetlenül elítélem a gyengébbek terrorizálását. Rengeteg oda nem illő tanít az iskolákban, és a jelenlegi helyzetben ez nem is fog érdemben változni, amikor nagyon sok tanár hiányzik a szakmából, és az utánpótlás inkább elhúz az országból teljesen érthető okokból.

[ Szerkesztve ]

Jah, hát nem véletlen, hogy oviban és ált suliban ütik a gyereket, amíg elbírnak vele. Gimiben és egyetemen ugyanúgy megy a dumálás az órán, zavarja a diák a tanárt / előadást, stb, de ott már nem mernek a tanárok emberkedni.

[ Szerkesztve ]

Gimiben a fizika/matek tanárnál volt egy léc... Mi csak úgy hívtuk, hogy "A páca'". Amikor a fecsegő osztálytársaim órán nekiálltak a trécselésnek fogta és a tanári asztalra akkorát csapott vele, hogy zengett a füled egy darabig. De akkor mindenkienk. Így a "népharagtól" is kicsit visszafogták magukat.

[ Szerkesztve ]

Milyen erdekes olvasni, hogy csak a "pedagogusok" altal alkalmazott fizikai bantalmazast, mint "nevelesi eszkozt" hozza fel es serelmezi mindenki es nem jott szoba a legalabb ilyen gyakran alkalmazott lelki terror, nyilvanos megszegyenites, stb. Pedig annak hatasa sokkal mellyebb es hosszabb tavon hato. Nem egy embert ismerek, akik egyhazi intezmenyben olyan dolgoknak voltak kiteve a nevelok altal, ami sokkalta rosszabb, mint egy pofon. :(

Mondjuk én bőven fiatal vagyok, hogy ilyen tanárokkal kellett volna találkoznom (95-ös vagyok mint a benzin ), viszont volt egy óvónőm aki előszeretettel osztotta a pofonokat. Bár nem azonnal, átlagba erősen kikellett érdemelni, emlékeim szerint nem is láttam őt gyakran pofozkodni vagy 4-5 alkalomra emlékszek.

Általánosban is az egyik technika tanár volt kissé agresszívabb, de ő csak fém vonalzóval verte az asztalokat, ha fenyítésről volt szó, gyerekhez ő sem, meg egyikük sem nyúlt. Illetve gimiből emlékszem a földrajz tanárra, amúgy egy elég rugalmas tanár volt, de azt nagyon nem szívlelte, ha valaki pont az ő óráján próbált aludni. Díjazta is, mindig bakancsba járkált, és nem, nem a diákot rúgta meg, de egy 40 centivel arrébb taszította a padot amin feküdt, aztán szónélkül folytatta az okítást.

Nálunk 5.ben jött új osztályfőnőknek/matek-fizika/rajz tanárnak egy harmincas pasi. Valószínűleg azért, mert így utólag belegondolva elszemtelenedtünk, fejére nőttünk egy tekintélyt kivívni nem tudó fiatalabb, dundi, tanánárnőnek. Lényeg, hogy ő is (mármint az osztályfőnök) kokszik híve volt, ha nem voltunk jók. Illetve így utólag összerakva a dolgokat biztos volt neki magánéleti zűr is, mert pár tanárnővel összejött (ugye az ilyet csak sutyorogtuk akkoriban). Lényeg, hogy 8. félévnél lepattant a suliból.
Ettől függetlenül szerintem voltak jó meglátásai a világról. A kokijai annyira belénk ivódtak, hogy még a 30 éves osztálytalálkozóra sem akarták a volt osztálytársaim, hogy meghívjuk.

Miért nem? Addigra ti megerősödtetek, ő pedig megöregedett. Símán visszaadhattátok volna a kokikat.

Én azt hittem, azért addigra benő a többiek feje lágya, hogy ezen a "traumán" túllépjenek, és felnőtt fejjel végiggondolják, átértékeljék a dolgokat...
Viszont érdekes mód a tanár sem akart nagyon részt venni az osztálytalálkozón, mikor felhívtam, és előadtam neki az ötletem.. Lehet, hogy ő is utólag szégyellte volna a dolgot vagy félt? Szóval elmaradt a békítő-show.. ennyi a sztori.

Gyerekkorunkban ha rosszalkodtunk órán, akkor kaptunk egy pofont a tanártól, és mikor az apánk megtudta, tőle is kaptunk egyet.
Manapság ha a tanár rászól a gyerekre, a tanár kap egy pofont a gyerektől, meg másnap a gyerek apjától is egyet.
Bárki bármit is mond, a mi időnkben még volt tekintélye egy tanárnak (és mondjuk egy rendőrnek), manapság már nincs.

Ezek marha nehéz dolgok, sokkal tobb annál, hogy kinek mikor nő be a feje lágya. Minél fontosabb volt a személy, annál nehezebb ugy. Ennek ugye az extrém verziója a bántalmazó szülő, akit a gyerek esélyesen egész életében mentegett ("embert faragott belőlem", stb)

Amelyik tanár fizikai erővel tud csak tekintélyt szerezni, az megbukott tanárként. Mondom ezt 3 generációnyi tanár közvetlen felmenővel.

Ez a kérdés azért ennél sokkal komplexebb. Nem feltétlenül erőszakkal kell a tiszteletet kivívni illetve nem csak azt kell és lehet tisztelni aki erősebb, nagyobb...

Első lépésként mondjuk a szülőknek kéne felvenni a kesztyűt és ha már gyereket vállalt, akkor nem mástól várni hogy nevelje. Főleg most, amikor csillió meg egy egyszerű utat választanak, ott a tv, az xbox, a telefon, mehet a yt a tiktok az insta, a fortnite, meg társai, aztán csodálkozás van hogy a mindenhonnan összeszedett viselkedésformákat utánozza, csak az meg nem igazán kompatiblis pl az iskolai elvárásokkal. Arról nem beszélve hogy nyilván az otthonról hozott mintákat is szivacsként szívja magába...

Én egész életemben alig kaptam pofont apámtól. Talán kettőig jutottam. Vastagon megérdemeltem mindkettőt, és ha nem tőle hát mástól kaptam volna valszeg kamatostól. Nem tudok azonosulni azzal a nézettel hogy a gyereket sose lehet megütni, de egy normálisan nevelt gyerek akivel foglalkoznak nem szorul rá arra hogy a tanár verje.

Szerintem. Aztán meg bármi is lehet

"Nem feltétlenül erőszakkal kell a tiszteletet kivívni"

Rengeteg tanulmány született már erről (google: kid slap fear or respect), de amúgy is egyértelmű egy minimális EQ-val belegondolva: az erőszak soha nem tiszteletet fog generálni, hanem félelmet. Ha "működik", tehát többször nem csinálja a gyerek azt ami miatt kapta, az csak azért van mert f*sik hogy megint felképelik, nem azért mert megértette hogy rossz amit csinált (hogyan érthette volna meg, amikor azzal van elfoglalva hogy ég az arcán a kéznyom és sípol a füle, nem logikai következtetésekkel...).

Hozzátéve hogy ha a szülőtől kapja, akire evolúciósan úgy tekint a gyerek, hogy tévedhetetlen, és követendő minta, még egy jó kis mentális zavarodás is történik, ebből lesz később az az emlék, hogy "biztos megérdemeltem".

"Első lépésként mondjuk a szülőknek kéne felvenni a kesztyűt és ha már gyereket vállalt, akkor nem mástól várni hogy nevelje" +++ tökre alapvetés, de mostanában egyre többen inkább kikérik maguknak, "azért van az iskola" címen. Miközben félig-meddig igaz, mert az életük felét ott töltik, de nem azért van, csak egész egyszerűen muszáj ezzel is foglalkozniuk - ne menjünk bele hogy pl. itthon mekkora $motivációjuk$ van rá a pedagógusoknak...

Kár szerencse hogy nincsenek már kószáló kardfogú tigrisek akik elviszik azt a gyereket akinek a szülei nem tanították meg hogy normálisan viselkedjen Érdekes, párszázezer évig ment ez anélkül is hogy az iskolában megtanították volna.

én ezt magam részéről elkönyvelem fejlődésnek. az meg hogy a tekintély a fizikai erőszakon múlik.... pfffft, ez viccnek is gyenge. csak sajnálni tudom azt aki így látja a világot.

#36, #37, #39:
Félreértés ne essék én csak arról beszéltem, amikor anno jogosan kaptuk a pofont, mert annyira rosszak voltunk. A második fele, mikor a diák üti meg a tanárt, és a szülő, az teljes mértékkel elszomorít.

Nincs olyan hogy jogos pofon egy tanár részéről, max akkor ha a diák kezd el fizikai erőszakot alkalmazni.

Fordítsuk le mondjuk egy felnőtt ember szituációjára: Megállít a rendőr, te pedig nem úgy működsz együtt vele ahogy azt ő szeretné. Fegyelmezésképp kicsit megver a gumibottal, vagy a nyakadra térdel 5-10 percre hogy lenyugodj. Ez is rendben lenne?

Vagy mondjuk azt, hogy a főnököd a munkahelyen odajön nekifutásból tarkón vág, hogy elgépeltél egy nevet a beosztáson meg amúgy is rosszul adtad le ezt a papírt a HR-en. Meetingen ha valaki kicsit sokat beszél akkor a főmérnök ad neki egy körmöst, ha meg látszik hogy nem olvasta el előre az anyagokat akkor könyvelős józsi leveri egy kicsit a veséjét. Ez is rendben lenne?

Komolyan agyam eldobom, hogy valaki irónia nélkül képes kimondani, hogy "Mi is kaptunk, túléltük, még jót is tett"... Bármilyen hatalmi pozícióban lévő ember aki képtelen fizikai erőszak nélkül kontrollálni valakit az megbukott és teljesen alkalmatlan a pályára. Könnyű verni egy 10 évest, csak éppen semmilyen pozitív hatást nem érsz vele, ellenben alaposan belerakod a frusztrációt, elk*rod a konfliktuskezelő képességét és fegyelmezett ugyan nem lesz, ellenben jól megtanul hazudni és csalni.

Persze, túléli a gyerek. Egy gyerek mindent túlél, azt is ha háborúban nő fel, azt is ha rendszeresen erőszakolják, azt is ha az apja részegen megveri minden este. Csak tényleg ez a standard? Nem hal bele, jóvanazúgy..

"Fegyelmezésképp kicsit megver a gumibottal,"

Éltél 89 előtt? Símán volt gumibotozás.

Emlékszem amikor általános iskolában testnevelés órán a tornatanár- iskolaigazgató pedagógusnak nevezett szennyláda alsónadrágra vetkőztetve a hajamnál fogva a földön húzva végig, mások előtt ordibálva megszégyenítve alázott szanaszét nagyjából 20 percen keresztül, csak mert nem tudtam a szekrényt sérült bokával átugrani.

Klassz, örök életre meghatározó személyiség tréning volt, amit azóta is nyögök.

Innen is üzenem neki, hogy ha még él legyen neki majd jó nehéz a föld.

[ Szerkesztve ]

És ez mégis mire érv szerinted...?

és ma is kommunista diktatúrában élünk?
ja nem...
ha a rendőr ma ezt csinálja, akkor a törvény jogot biztosít számodra a helyzet rendezésére és adott esetben a rendőrt felelősségre vonják.

Semmire, nem is azert irta, csak ugy erre jart.

nincs olyan hogy "jogosan adott pofon", pont. amíg ez vita tárgyát képezi addig én nem szándékozom koptatni a billentyűzetemet a kérdés kapcsán.

Arra, hogy az egy másik rendszer volt, más szabályokkal. Kaptunk a rendőrtől, a tanártól. Nem volt nagy ügy.

Tehát semmire se volt érv, csak a szokásos "nekünk szar volt, túléltük" faszagyerekeskedés (valójában irtózatos lámáskodás). Ügyes vagy, gratulálok.

Rosszul értelmezed. Ha nekünk nem ártott meg, akkor most mit kell ezen drámázni?