Valóban úgy írom, mert én még csak 20 éve élek, de anyám mikor szült 18 volt, édesapám meg 27. A semmiből indultak el, de mégis olyan fantasztikus gyerekkorom volt, hogy az hihetetlen. Soha semmiből nem szenvedtem hiányt, pedig ők anno úgy indultak, hogy nagymamám egy szobát adott nekik. Rá 5 évre meg már házat épített teljesen egyedül. Nagyon elenyésző segítséggel és bizony az sem pénzbeli segítség volt. Nekem mindig is ők voltak a példaképeim, miután megszülettem, (és már előtte sem) nem jártak el szórakozni, nem költöttek magukra semmit. Én ezt láttam egész életem során és fantasztikusnak tartom. Nem arra vagyok büszke, hogy gondtalan az életem ilyen szempontból, hanem arra hogy ilyen példamutató emberek mellett élhetek és nőhettem fel. Számomra ilyen egy tökéletes kapcsolat. Azóta is együtt vannak és fel sem merült a válás (ami manapság hatalmas divat).
Sajnos a generációk közti különbségek nagyon csúnyán kirajzolódnak. Teljesen másak a társadalmi értékek/normák, mint anno. Nézzünk rá a mai korombeli emberekre vagy a fiatal lányokra, akik 12 évesen rosszul érzik magukat, mert szűzek. Nem vagyok még én sem felnőtt, de a mai fiatalokhoz képest mindenféleképpen érettebb. És ez köszönhető apám és anyám "régi módi" nevelésének, amelynek az alapja mindig a tisztességes munka és élet volt az alapja.