hajráhajrá. ha lenne bennem energia, akkor én végignyálaznám a permakultúra internetes felszínét (robert hart, one-straw revo, ilyesmivel indulva). rengeteg az elfeledett ismeret, meg túl olcsó a kapa. mindenesetre vannak erre menő magboltok fejletlen országokból postázással. csak a célklímát kell belőni hozzánk hasonlóra, se kalifornia, se brit szigetek nem olyan.

kezdésnek itt van hagyományosabb módszertan is, de ez még mindig a kapálós csapat, sztahanovista földzsigerelők. én jobban szeretek egy élettől szinte felrobbanó nyári rétre meg sűrű bozótosra gondolni, mint a kopasz, csíkosra trakeszolt földre.

amúgy még jól elfér: egres, eper felett fa (alma, szilva), hátra-szélre szeder (marha nagy lesz), ribizli, sárga málna, sárga ribizli, áfonya, rozmaring (+ káposzta lásd linken), bazsalikom, mókusmogyoró, füge. de egy "how to forest garden" guglis sok alapvető okosságot feldob.

[ Szerkesztve ]

Az a kezdés egy jó nagy bullshit cikk, egérgyomrúaknak vagy panellakóknak kitalálva. Száz tő paradicsom, százharminc tő paprika, harminckét padlizsán (ejjejj, ennyi jött ki), hatvan gumós zeller, káposztafélékből külön-külön több tucat, 60 póréhagyma, 40 méternyi uborkasor, minimum 20, de inkább 40 tő cukkini (évjárattól függ), mittudomén hány száz tő csemegekukorica, egyéb zöldségekből kisebb táblák, 50 m2 fűszerkert - hát csak a kukorica is több talán, mint az a 130 m2, és nem is marad helyem sem dinnyére, sem számottevő sütőtökre, mert a tökféléknek 5-6 éves vetésforgó és irtó nagy hely szükséges. Meg burgonyára sem marad, meg abból drága a vetőgumó is egyszerre, hiába jó aztán 5 évig egy vétel. Ja, és ez négytagú családra, akárcsak a cikkben emlegetik.

Vladi: Azt tanácsolom, ha sok a tarackbúza, akkor igazi gyomirtóval kezdj, sok bosszúságtól óvod meg magad. Ha nem annyira sok, akkor elég lehet a kapa is.

[ Szerkesztve ]

eperre büszke is lehetsz, mert olyat szinte biztosan nem ültettél...
tarackos gyomok ellen kaszálás és kifárasztás javasolt.

Bevallom en a szamokat nem neztem, a novenytarsitasok miatt linkeltem.

"tarackos gyomok ellen kaszálás és kifárasztás javasolt." - Hehe, akinek van rá 10 éve, ja... Anyám nagy gyomirtó-ellenes volt, most is az, no de hat évig három centire sem hagytuk megnőni a tarackot, még kézzel kiturkáltuk 30-40 centi mélyen az egész kertben, oszt mégis vissza-visszajött, alig fogyott, szélmalomharcnak tűnt. Akkor egyik tavasszal letojtam anyám mizériáját (sikerült megdumálnom valamiképp) és nekiestem egyszer gyomirtóval, azóta is alig van, csak ami a szomszédtól magról átjön. És azóta nem is kell gyomirtózni. Sem nagyon turkálni/kapálni a földet mélyen gyökerező gazok miatt, ez nálunk homokon nagy előny.

lapa: Na ja, igen, azokban van valami. Bizonyos növénytársításokkal egyes rovarkártevők kártétele csökkenthető. A helykihasználás optimalizálása igazán csak egy-két faj esetén jöhet szóba, mint pl. hagymafélék, minden másnak egyszerűen kell a megadott növénytávolság, a lombozat nagysága miatt, ergo a vegyes vetéssel csak a rovarok ellen védekeznek. Azonban mivel a társításokon egyre gyakrabban fognak ki az alkalmazkodó rovarfajok, és sok régi módszer ma már egészen hatástalan (nem mindenhol, de sok helyütt igen, pl. én hiába vetem egymás mellé a hagymát és a répát, ugyanúgy tönkre(t)eszi a hagymalégy meg a muroklégy mindkettőt), én jobban szeretem az egyéb mechanikai és biológiai megoldásokat. (Pl. Bora WP, ami egy talajlakó-kártevő gyilkos gomba spóráit tartalmazza, egészen új szer, szakszerűen alkalmazva a talajfertőtlenítő vegyszereket váltja ki; és persze a fátyolfólia retekre, meg amire jut, pl. hagymára, répára is lehetne, ha volna annyi.) Így ha már úgysincs akkora előnye, én inkább külön parcellákat alkalmazok, mert a kertem nagyobb része paradicsom és paprika, amelyek permetezése elkerülhetetlen, köztesként haszonnövény úgysem termelhető, és sokkal kezelhetőbbek is a növények elkülönítve. Büdöskét mondjuk akartam, mert nem csak levéltetű-riasztó, hanem szép is, de arra már nem jutott sem energiám, sem időm, sem helyem, még azt is palántázgatni.

[ Szerkesztve ]

Panellakóként jelentem, hogy az erkélyen van 3 tő paradicsom, meg egy nagyobbacska virágosköcsögben sok apró paprika palánta.

Hát nem erre gondoltam Az dicsérendő, ha valaki a rendelkezésére álló 2 m2-t is kihasználja, ha nincs neki több. Télen én is vagy 2-3 m2-en vagyok kénytelen egy-két dolgot termelni az ablakban, kutyaketrecekben. (Hjah, macskák ellen van a ketrec.) Csak az a poénos, amikor látom hogy a városból kiköltözött vagy csak kilátogató egyének az 1500 m2-es kert végében úgy 100 m2-t "megművelnek", a többin meg inkább nyírják a gazt. Sőt, a weekendező szomszédunk az egész telkén csak nyírta a gazt, én kértem már a végén kölcsön használatra az utolsó 200 m2-t, némi terményért cserébe. A másik, amit sosem értettem, amikor ezen a sülevényes homokon valaki úgy termel valamit már húsz éve, hogy egy gramm szerves trágyát nem dolgoz bele (homokon műtrágyát nincs is értelme), szabályosan kizsigerel mindent a talajból.

nem értem én ezt a szerves trágya mítoszt, de majd valaki biztos felvilágosít...

Homokon azért kell szerves trágya, mert a műtrágya még előírt mennyiségben, szakszerűen alkalmazva is nagyrészt kimosódik, főként a nitrogén. Ez egyrészt nitrogénszegénységet okoz, másrészt a talajvizet szennyezi. A szerves trágya a lebomlás alatt raktározza és folyamatosan adagolja a tápanyagokat, és utána pedig javítja a talajszerkezetet és a homok eredetileg katasztrofális vízháztartását.

Túl kötött, keményedő és tömörödő talajon pedig homokkal, zöldtrágyával és szerves trágyával lehet javítani a talaj állagán.

A megfelelő minőségű talajon meg lehet oldani, hogy szakszerűen adagolt műtrágyával megelőzzük a kifáradást, a szélsőséges talajokat pedig javítani kell. (Mondjuk némi szerves trágyával sehol sem árt etetni a talajlakó mikroorganizmusokat.)

[ Szerkesztve ]

Sok sikert és csak ügyesen, jó móka ez, ha nem kényszerből csinálja az ember.

szerves trágya a lebomlás alatt nem raktároz és adagol semmit a földnek, mert a lebomlása előtt nem szokás kiszórni.

másrészt meg ahhoz, hogy érdemi mennyiségű tápanyagot juttass ki szerves trágyával, olyan mennyiségű trágyát kellene kiszórni, ami nincs.

Félérett istállótrágyát szokás házikertben a talajba bedolgozni (vagy komposztot), amiben már alig látszik a széna/szalma, nincs szaga sem, de még nem bomlott földdé. Idézet a tankönyvből: "A szerves trágyák hatása sokoldalú és tartós. Szerves anyagaik táplálékául szolgálnak a lebontást végző talajélőlények számára, amelyek az életműködésük során fokozatosan tárják fel és bocsátják a növények rendelkezésére a szerves anyagban megkötött tápelemeket. A szerves trágyák ezért folyamatos és egyenletes tápanyagellátást tesznek lehetővé." De akkor fogalmazzunk úgy, hogy "amíg földdé nem válik". Addig zsíros, porhanyós állagú, és jól tárolja a vizet és a tápanyagokat, a gyökerek pedig felvehetik belőle, ami kell, a fent említett lebontó-baktériumok hatásáról nem is szólva. Namost puszta homoknál ez nem így van, mert a növény egyszerűen nem talál nitrogént, mert néhány nap alatt rég 12 méter mélyen van.

És ne is mondd, a saját kertembe több tonna trágyát dolgozok be minden évben, több száz púpos talicskányit, a kecskéim még keveset is termelnek - ha tudnék valahonnan szerezni, az is bőven belemenne. Igaz, én feltöltő módszert alkalmazok, a talajminőség és a hozam minden évben egyre jobb, az egyszerű visszapótláshoz tán kevesebb is elég volna. Az ajánlás az, hogy m2-enként 20 kg istállótrágyát érdemes bedolgozni, nagyüzemben ez persze elég nehéz, amióta alig van állat az országban, ezért is hanyagolják a homoktalajokat zöldség-ügyileg. A szőlőt sem azért termesztik a homokon, mert szereti, hanem mert az a hatalmas, szerteágazó gyökerével igen mélyről és igen nagy területről képes tápanyagot és vizet gyűjteni, így ha más nem is, a szőlő általában megmarad homokon is, állandó trágyázás nélkül is.

[ Szerkesztve ]

(Ja, és persze ott van még a műtrágyával dúsított szerves trágya is, amit sok helyütt alkalmaznak, a gyönge, rossz szerkezetű talajok egyetlen nagyüzemi lehetősége a zsaroló termesztés elkerülésére.)

erdőket-mezőket kérdezted már erről?

pontosan miről is? szerves trágyát eredeti istállótrágya formában nem szokás kiszórni a földekre, azt előtte kezelni kell, ahogy Crystalheart is írta. A kezelés lényege, hogy a benne levő szerves anyag mineralizálódik, mivel a növények szerves anyagot nem tudnak felvenni, csak ásványosodott tápanyagokat.

ezért az a mondat, hogy a trágya folyamatosan szerves anyagokkal látja el a növényeket, pongyola. elfogadom, ha azt mondod, hogy ez a fajta pongyolaság logouton elfér.

a másik, hogy ahhoz, hogy szántóföldi növényeket megfelelő minőségben és mennyiségben ellásd tápanyagokkal csak szerves trágyával, 60-70T/ha mennyiségnél kezdődik. Ennyi meg nincs.

Fent idéztem a tankönyv szövegét, ami éppenséggel leírja, hogy a szerves trágya lebontásának végső fázisát a talajlakó, a talajban lévő baktériumok végzik el, a talajban, tehát a tápanyagok ott szabadulnak fel, egészen addig, amíg a lebomlás végbe nem megy. Milyen pongyolaságról beszélsz? Ez esetben dr. Balázs Sándornál tessék reklamálni.

A teljes adagú trágyázás 35–40 t/ha, zöldségtermesztésben és feltöltésben van csak ennél magasabb mennyiség, de előbbiben ugyebár nem beszélünk általában hatalmas területekről. (Az én hat kecském legelés mellett is megtermel évente több tonna trágyát, egy átlagos lovarda több százat. Amikor egymillió ló volt az országban, nem okozott ekkora gondot.) Ráadásul a normális szerkezetű talajokat, megfelelő vetésforgóval elegendő 2-3 évente megtrágyázni, így kijön az évi 13-20 t/ha mennyiség.

De persze manapság gazdaságosságból műtrágyával szokás dúsítani az istállótrágyát, valamint eleve nem árt az érés során egy kis nitrogént juttatni a trágyába, hogy ne a saját készleteit bontsák le a cellulózbontó baktériumok, hanem a gyorsabban elérhető műtrágyát.

[ Szerkesztve ]

nagyon le vagy ragadva ennél a traktoros nagyüzemi termelésnél. a 60-70 tonna az olyasmi, mint a windowsnál a gépigény. az első lennél, aki megemlíti, hogy nem feltétlen a 100 milliárd légy az okos, "dehát látod működik, csillivilli, az egész világ ezt használja". egy darabig, még. vagy szerinted lehetne etetni 7 milliárd júzert tákombákom kiskerttel? ugye, hogy nem. támogatás is alig van.

ezzel konkrétan mit is akartál mondani?

azt, hogy nem feltétlen a nagyüzemi termelésből érdemes kiindulni. az eddigiekben ez számodra viszont egy megkérdőjelezhetetlen alapigazságnak tűnt (vagy én értettem félre a korábbi infókat).

[ Szerkesztve ]

Jó kertészkedést