Félérett istállótrágyát szokás házikertben a talajba bedolgozni (vagy komposztot), amiben már alig látszik a széna/szalma, nincs szaga sem, de még nem bomlott földdé. Idézet a tankönyvből: "A szerves trágyák hatása sokoldalú és tartós. Szerves anyagaik táplálékául szolgálnak a lebontást végző talajélőlények számára, amelyek az életműködésük során fokozatosan tárják fel és bocsátják a növények rendelkezésére a szerves anyagban megkötött tápelemeket. A szerves trágyák ezért folyamatos és egyenletes tápanyagellátást tesznek lehetővé." De akkor fogalmazzunk úgy, hogy "amíg földdé nem válik". Addig zsíros, porhanyós állagú, és jól tárolja a vizet és a tápanyagokat, a gyökerek pedig felvehetik belőle, ami kell, a fent említett lebontó-baktériumok hatásáról nem is szólva. Namost puszta homoknál ez nem így van, mert a növény egyszerűen nem talál nitrogént, mert néhány nap alatt rég 12 méter mélyen van.

És ne is mondd, a saját kertembe több tonna trágyát dolgozok be minden évben, több száz púpos talicskányit, a kecskéim még keveset is termelnek - ha tudnék valahonnan szerezni, az is bőven belemenne. Igaz, én feltöltő módszert alkalmazok, a talajminőség és a hozam minden évben egyre jobb, az egyszerű visszapótláshoz tán kevesebb is elég volna. Az ajánlás az, hogy m2-enként 20 kg istállótrágyát érdemes bedolgozni, nagyüzemben ez persze elég nehéz, amióta alig van állat az országban, ezért is hanyagolják a homoktalajokat zöldség-ügyileg. A szőlőt sem azért termesztik a homokon, mert szereti, hanem mert az a hatalmas, szerteágazó gyökerével igen mélyről és igen nagy területről képes tápanyagot és vizet gyűjteni, így ha más nem is, a szőlő általában megmarad homokon is, állandó trágyázás nélkül is.

[ Szerkesztve ]