Egy kis elmélkedés és a kicsomagolás

Illetve a várakozás közben nekiálltam összegezni, hogy mik a lehetőségek így 2018 végén...

(Megj.: igen, tudom, hogy sok opció lenne még, de ezek az általánosan szóba jöhetőek jelenleg)

Elég elszomorító, valljuk be. A gigabit ma otthoni hálózati megoldásokban kvázi egyeduralkodó, ha nem vesszük, hogy egyes gyártók olcsóbb termékeiben még mindig képesek 100 Mbites hálókártyát rakni (meg persze a legolcsóbb routerek csak 100 Mbitet tudnak). A nagy harci helyzet persze az, hogy a felhasználók elsöprő többségének bőven megfelel az internetszolgáltatók által adott kábelmodemként is funkcionáló router, és az általa nyújtott Wifi vagy 1 Gbites háló. Rétegigényként persze jelen van, hogy innen feljebb kéne lépni, mert a nagy sebességű NAS-ok, illetve az 1 Gbitnél gyorsabb internetelérés lehetősége már kopogtat - csakhogy a 10 Gbites megoldások még mindig nagyon drágák. Külön szépsége a helyzetnek az, hogy ha "felfele", a professzionális megoldások fele akarna lépni az ember, akkor a piaci helyzetből következő inkompatibilitási problémákkal, és az ebből fakadó töredezett piaccal találkozhatunk. A 10GBase-T igazából egy kényszermegoldásnak is tekinthető, a meglévő hálózatokat teljes sebességgel aligha tudja kihasználni, de végül is egy lehetséges kiutat nyújthat, drágán - a gyártók többsége azonban a jelek szerint nem akar olcsó alternatívát nyújtani, talán mert akkor a professzionális piaci bevételeit veszélyeztetné.

Az ASUSTOR 4002/4004 NAS által lehetőségként felajánlott 3x1 Gbit/s kapcsolat összefogása, mint szükségmegoldás, ha nincs 10 Gbites switch vagy router kéznél...

Jól jellemzi a helyzetet, hogy a gyári NAS-ok esetében is skizofrén a helyzet: a Synology például otthoni NAS-okhoz maximum utólagos bővítőkártyát nyújt jelenleg (SFP+ vagy 10GBase-T változatban), a QNAP bővítőkártyás megoldás mellett ajánl gyári SFP+ csatlakozós NAS-t (TS-332X) illetve már 10GBase-T csatisat is (HS-453DX), az ASUSTOR pedig nemrég jött ki 10GBase-T csatlakozós megoldásaival (AS4002T és AS4004T), ahol jobb híján olyan félmegoldásokkal próbálkozik, hogy ha nincs 10 Gbit/s router vagy switch, akkor a 2 db 1 Gbites és egy 10 Gbites csatlakozót megfelelő ASUS routerrel össze lehet fogni egy 3 Gbites kapcsolathoz. Hogy aztán a felhasználó ezt hogyan használja ki, az már némileg ködös, valójában maximum több kliens párhuzamos lekéréseit tudja gyorsabban teljesíteni így. Persze onnan is lehet nézni, hogy az ASUS legalább próbál valamiféle alternatívát kínálni, ami mindenképpen üdvözölendő.

Egy fura hibrid: 2 db SFP+ és 8 db 2.5GBase-T port a TrendNET TEG-30102WS switchen

No és persze halk suttogás szintjén hallani arról, hogy az olcsó 1 Gbit és a drága 10 Gbites megoldások közé jönnének arany középútnak a 2.5GBase-T és 5GBase-T (ezeket NBase-T néven is nevezik az őket támogató szövetség alapján), amelyek a meglévő gigabites infrastruktúrára, a Cat5e és Cat6 ill. Cat6A kábeleket és csatlakozókat felhasználva nyújthatnának nagyobb sebességet. Csakhogy ezek még mindig csak szállingóznak - az alaplapgyártók a drágább (Über-Gamer-Killer-Monster) alaplapokon már bevetik a 2.5GBase-T és 5GBase-T (illetve a 10GBase-T, ami újabban azért általában visszafele kompatibilisek a lassabb protokollokkal) hálózati megoldásokat, de most még nem nagyon lehet mögéjük mit tenni. Hálózati kártyából a StarTech-től látni ST5GPEXNB jelöléssel forgalmazott 5 Gbase-T megoldást, konkrétan 70 ezer forint feletti árért, vagyis van nála olcsóbb 10Gbase-T kártya. A TrendNET gyártónak pedig van 2x SFP+ és 8x 2.5GBase-T csatlakozókkal bíró switch a tarsolyában (TEG-30102WS), laza 500 dollárért, vagyis több, mint 140 ezer forintért. Jönnek amúgy már 2,5 Gbit/s csatis HGW-k ( például a Arris TG9442, amit 2018 októberben mutattak be, várhatóan 2019 közepén kerül a piacra ), ám kérdéses vajon mikor fogják a szolgáltatók (pontosabban a vásárlók) megfizetni. Most debütálnak az új routerek is a CES-en, és a felsőbb kategóriában már szinte mindenhol van egy, azaz 1 darab 2.5Gbase-T csati (TP-Link @ CES2019 by Prohardver, D-Link @ CES2019 by Prohardver). Ez tömören annyit jelent, hogy a 2,5 illetve 5 Gbites hálózatépítés nem útakadályba, hanem egyenesen úthiányba ütközik jelen pillanatban. Ettől még persze nagyon úgy tűnik, hogy az otthoni felhasználóknak egy-két éven belül ez lesz a "kitűzött" útirány, már csak azért is, mert kompatibilisek egymással - vagyis a meglévő gigabites (vagy akár csak 100 Mbites) eszközeinket problémamentesen köthetjük rá a gyorsabb megoldásokra, legyen szó 2.5, 5 vagy 10GBase-T megoldásokról. Tehát jó esetben talán 2019-ben elkezdenek szállingózni a 2,5 Gbites és 5 Gbites hálózati kártyák illetve olcsóbb switchek, routerek, amik orvosolhatják a problémákat. Ismétlem: ha optimisták vagyunk...

Az Arris TG9442 HGW, 2 db 1 Gbit/s és egy 2,5 Gbit/s sebességre képes 8P8C csatlakozóval, egy új korszak egyik első fecskéje?

Így azonban a jelenlegi lehetőségek finoman szólva is korlátozottak. Az SFP+ rugalmas megoldás, hiszen rövid távolságot olcsó DAC kábelekkel lehet áthidalni, van lehetőség a 1 vagy 10Gbites sebességgel csavart érpárt használni, és ha a 10Gbase-T megoldásokhoz vetjük, az optika nem sokkal drágább megoldás. Viszont a többség nem fog leszerelt szerverfarmokból kukázott hálókártyákra és kábelekre fanyalodni, eleve át sem látja a működési elvüket, lehetőségeiket, korlátaikat, így távol tartja magát a professzionális eszközöktől. Marad tehát a gigabites kábeles illetve a különféle Wifi megoldásoknál, és elfogadja, hogy most ez az elérhető maximum. Persze aki maximalista és nem kötik pénzügyi korlátok, annak ma is megvan a lehetősége 10 Gbitre lépni, legfeljebb a régebbi Cat5e kábeleket lecseréli Cat6A-ra. Aki viszont nem szándékozik több százezer forintot áldozni erre, annak nincs más út, csak a használt piacon fellelhető, levedlett professzionális eszközökre építkezni...

Az eBay vásárlások félelmei: remélem nem valami ilyen helyen dolgoztak a kártyáim előtte :D

eBay szállítási tapasztalatok

Igazából ez csak sorvezetőnek, hiszen kismillió topic és fórum foglalkozik az eBay-jel kapcsolatos vásárlásokkal. A világ tényleg minden tájáról jöttek a megrendelt cuccok (Egyesült Államok, Thaiföld, Kína, Litvánia), noha tök jó dolog a postai küldemények nyomonkövetése (Track package), de például a litván küldeménynél mindössze annyi volt, hogy kapott Tracking numbert, majd egy hét múlva már meg is érkezett - miközben semmit sem frissült a nyomonkövetési információ. A kártyák esetén azt láttam, hogy december 2-án megérkezett Ferihegyre, majd 4-én vámeljárásra került, 7-én kaptam postai levélben az értesítőt, amit kitöltve majd szkennelve aznap el is küldtem a posta e-mail címére, 13-án pedig hozta is a postás, és fizethettem neki 3500 Ft vámkezelési költséget plusz a 27% Áfát. Az USPS csomagkövetési szolgáltatása viszont a másik véglet: miután beállítottam a honlapjukon az értesítést, e-mailben mindig naprakész információkat kaptam arról, éppen merre jár a csomagon.

Az egyik kártya kibontva, még alacsony hátlappal

Átszerelve magas hátlapra, két SR optikai modullal és a rövid kábellel kísérletképpen összekötve

A kártyák nálam kartondobozban, extrém mennyiségű bubis csomagolóanyag mellé voltak bepakolva, mellettük a teljes magasságú hátlapok. Igazából pozitív volt minden tapasztalatom - egy hónapon belül megérkezett a DAC kábelen kívül minden. A kártyákat átszereltem, még "szárazon" kipróbáltam a modulokat és a kábeleket, majd jött a beépítés...

Tesztkörnyezet, beépítés és feltelepítés

A tesztkörnyezetről felépítéséről már mutattam képet, most akkor a szereplők:

Cifu_Nagygep:
Asrock Z77-Extreme4
i5-3570K
16 GB DDR3 RAM
AMD Radeon R9 390
2x Samsung 250 GB SSD (1x 850 EVO, 1x 860 EVO)
1x WD Green 2 TB HDD (EARX)
1x Seagate 2 TB HDD (DM01)
OS: Windows 10

Cifu_NAS:
Gigabyte Z77-DS3
Intel i3-2120
8 GB DDR3 RAM
1x Kingston 120 GB SSD
1x Samsung 1 TB SSD (860 EVO)
1x Seagate Ironwolf 4 TB HDD
2x WD Green 2 TB HDD (1x EARX és 1x EARZ)
1x WD Green 3 TB HDD (EARX)
OS: Kubuntu 18.04.1 LTS

Kezdjük a beépítéssel. Nos, az alaplapgyártók a PCI-Express x4 csatikat nem nagyon szívlelik - vagy 16x csatik vannak a VGA-k részére, vagy x1, amik mondjuk a hangkártyáknál tökéletes még. Ez több téren lehet probléma, először is sok esetben, ha 2 db x16 csati van, akkor valójában abból csak 1 db mehet x16, és ha mindkettőt használod, átvált automatikus 2 db x8 sebességre, vagy a felső x16, az alsó x8 sebességű lesz (pl. a nálam lévő Z77-es deszkák így reagáltak), ez nagy általánosságban nem fog problémát okozni, de azért jó tudni róla. A nagyobbik probléma, ha eleve csak egy PCI-Express x16 csatlakozónk van, amiben esetleg egy dedikált VGA kártya ücsörög. Eme esetben el kell engednünk az általam taglalt opciót, illetve csak akkor működik, ha a CPU-ba vagy alaplapra integrált videókártyát használjuk.

Az apró hálózati kártya szinte elveszik a x16 PCI-Express csatiban, a porcicákért elnézést, a géptakarítás későbbre volt ütemezve

Esetemben némi problémát okozott, hogy az Asrock Z77 Extreme4 deszkán is csak 2 db x16 és 2 db x1 PCI-Express csatlakozó van, meg két sima PCI. Ez eddig még oké lenne, de a felső x16 csatiban egy Radeon R9 390-es lakik, amin Raijintek Morpheus custom hűtés terpeszkedik, így a kártya három foglalatnyi helyet lakik be, vagyis rálóg a második x16 csatlakozóra. Emiatt a VGA kártya költözött az alsó x16 csatiba, ami élből x8 sebességet jelent csak (igaz 3.0-ás beállítással). Szerencsére, ahogy azt már páran letesztelték, igazából még egy GTX 1080-as kártya esetében is mérési hibahatáron belül van ennek hatása, így emiatt nem aggódtam. A NAS gépnél nem volt ilyen gondom, igaz ott sem volt dedikált x4 csati, de a két x16 csati is rendelkezésre állt, ám a Sandy Bridge proci miatt csak 2.0-ás sebességgel.

Katasztrófa rossz kép, de ilyet tudtam lőni hirtelen a NAS gépbe épített hálókártyáról és a csatlakoztatott optikai kábelről

Mivel a DAC kábel később érkezett meg, így csak optikai modulokkal teszteltem - itt némi megkönnyebbülésemre még a 'dirt cheap' 15 méteres kábel is tökéletesen működött. Az optikai modulokat helyeztem, eltávolítottam a gumi zárókupakokat, aztán a kábel csatlakozóinak végeiről a zárósapkákat és simán a helyére kattintottam őket. Lehet beizzítani a gépeket...

Ez már a "nagygép", immár DAC kábellel

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!