9-13

Rock Zircon

Egyszer csak szembejött velem az Aliexpressen, feltűnt a rendhagyó dizájnja, utána belefutottam head-fi-n, és kiderült, hogy saját rajongótábora van. Igazi fun karakter annak, aki szereti a sok mélyet és a meleg, lágy hangot.

Kifejezetten testes, meleg, mély tónusú hangja van, lágy magasakkal, nagyon zenei karakter, de a mélyek elég dominánsak, nekem már túl sok is, bár érzékeny is vagyok rá. Felbontása jó, nagy, háromdimenziós tér jellemzi. A szub tartomány van erőteljesebben megemelve, jobban, mint az EDR1-nél, de kevésbé, mint a Fuqingnál. Még nem mondanám bassheadnek, de leginkább azért, mert nincs dübörgő mély, inkább vastag a hangja, a teljes alsó tartomány meg lett emelve, nem csak egy szűk frekvenciatartomány.

Aki ezt értékeli, az imádni fogja. Személy szerint jobban kedvelem a lineárisabb hangot, de értem, hogy mit szeretnek benne annyian. Rendkívül minőségi a ház kialakítása is (kerámiaszerű valami), a kábel is, a kezelőszervek (ebből csak mikrofonos verzió létezik, míg a legtöbb KZ modellből van ilyen is és mikrofon nélküli is), de még a doboza is mágnesesen záródik (a többihez még doboz sincs). Árkategóriáját messze meghaladja, minden porcikájából sugárzik a minőség, a hangja is abszolút passzol ehhez az imidzshez.

Jó hír, hogy sokat lehet hangolni az illesztékek cseréjével, de a mély dominancia marad, a mértékén lehet finomhangolni. A nagy belső átmérőjű, lágyabb szilikonokat javaslom, sokkal jobb tér, kevesebb mély, előtérbe hozott magas a jutalom a gyárihoz képest, ezekkel már nem voltam messze attól amivel elégedett lehetnék, de egyszerűbb volt belátnom, hogy nem az én világom - maradok viszont kvalitásainak elismerő tisztelője.
Árkategória: 14-20 dollár, én 14-ért vettem.

KZ-ED9

Ez egy igen komoly darab, számos különlegességgel rendelkezik. Karcsú és könnyű, ezért kifejezetten kényelmes, alig venni észre, hogy a helyén van. A hangja alapértelmezés szerint részletező, világos, analitikus, feszes, telt mélyekkel, illetve közvetlen hanggal, de háromdimenziós térrel.

Ami miatt kilóg a sorból, hogy kétféle cső jár hozzá, ezek a készülékházra csavarozhatók, ezekre megy az illeszték. Az aranyszínű (ami a rövidebb) belsejében szivacs található, ez némileg megszűri a magas hangokat, és erőteljesebbé teszi a mélyeket, ezáltal V karaktert kapunk. A másik, réz színű szűrő hosszabb és teljesen üres belül, ez a „referencia” szűrő, amelyen még egy kis nyílás is van, hogy csökkenjen a mélyek mennyisége.

Csökken is, jelentősen kevesebb a mélye ezzel az előtéttel, nyoma sincs a V karakternek, alul lényegében lapossá (nem a szó rossz értelmében) válik, ami nem baj, sokan éppen ezt szeretik, a magasa viszont némileg előtérbe kerül, a hangja így kifejezetten közvetlen lesz. Hosszabb távon fárasztó tud lenni, viszont remek hír, hogy könnyen lehet moddolni különböző anyagok – vékonyabb szivacs, vatta stb. - csillapítóként való felhasználásával (az üreges szűrő esetében).

Az én személyes receptem a vattára épül (kis mennyiségben, minimális szűrés kell csak), de nem kísérleteztem vele sokat. Ezzel kapunk egy a két állapot közötti átmenetet, kevesebb lesz a mély, mint a V szűrővel, de a magas is sokkal visszafogottabbá válik. A mértékkel mindenki el tud játszani maga, nagyon szépen be lehet hangolni. Ezekkel könnyen beállítható a kívánt magas mennyiség/karakter, anélkül, hogy a mélyet durván befolyásolnánk.

Technikailag az egyik legerősebb játékos a teljes felhozatalból, de kifejezetten analitikus és agresszív karakter, annak minden előnyével és hátrányával. A hangolhatósága viszont rendkívül univerzálissá teszi, sokkal nehezebb vele mellényúlni, hiszen kapásból két eléggé eltérő hangú fülhallgatót kapunk egy áráért, és annak az egynek is olyan alacsony, hogy a technikai tudása többszörösen felülmúlja.
Árkategória: 12+ dollár, én 12-ért vettem.

KZ-ATE

Ez szintén az egyik legkülönlegesebb tagja a kollekciónak, egy szépen lekoppintott Audio Technica IM sorozatú fülhallgató. Hangja abszolút nem fülhallgatós, sokkal inkább emlékeztet egy nyitott fejhallgatóéra, leginkább egy alsó-középkategóriás Audio-Technicáéra (nem lennék meglepve, ha az eredeti AT is nagyon hasonlóan szólna, ami az ihletet adta).

Nekem komoly ATH-AD700 utánérzésem volt a tere miatt, nagyon tágas, szellős és mély is, amit egyértelműen a ház kialakításának, és a driver indirekt elhelyezésének köszönhet. A tágas és szellős tér mellett azonban hátrányokkal is jár ez az elrendezés: a kialakításból fakadóan a mélye inkább terjengős, mint feszes, de nem túlzó, viszont kellő testet ad a füles hangjának, mennyiséggel tehát rendben vagyunk, de lehetett volna feszesebb is.

A közép/magasak sem közvetlenek, utóbbi inkább lágyabb, nyugodt, kicsit fátyolos is (a'la AD700), éppen emiatt a lágyabb karaktere miatt a legkevésbé sem fárasztó, az idők végezetéig elhallgatható. A felhelyezése egyszerű, némi gyakorlás után elsőre, azonnal megy, a kábelét a fül mögött kell elvezetni. Stabilan tart, nem próbáltam, de szerintem simán lehet vele futni is, egyszer sem akart kiesni a fülemből, nem is nehéz, ez az egyetlen műanyag házas, plusz a fül mögötti kábel megfogja a kábel súlyát, ez is segít a stabilitásban.

Sajnos ennek a minősége kevésbé lenyűgöző, mint a fém KZ modelleknek, de fémházzal biztosan jóval nehezebb lett volna, ezért maradhattak a műanyagnál. Remek, szinte mindenes fülhallgató, csak annyit kell észben tartani, hogy lágyabb, zeneibb karakter, se nem analitikus, se nem egy túlzottan meleg hangú versenyző. Dubstephez és egyéb keményebb elektronikushoz azért inkább másfele nézelődj, viszont akik előnyben részesítik a nyitott fejhallgatós hangot, azok értékelni fogják a tudását.

Bónusz, amit a head-fi-n találtam: ha leszeded a ház hátulját, hihetetlenül megtáltosodik, sokkal tisztább lesz az egész karaktere (alapból van némi fátyolosság a hangjában), a tere pedig még jobban kinyílik. Ezt többen is megcsinálták és szeretik, én nem voltam kellően kitartó a kinyitáshoz, mert nem triviális, csúszkál össze vissza és nagy erőt kell kis helyen kifejteni hozzá, de mivel többen is esküsznek rá, érdemes lehet megcsinálni - persze azzal számoljunk, hogy utána annyira lesz használható zajos környezetben, mint egy nyitott fejhallgató, vagyis semennyire.
Árkategória: 9+ dollár, én 9-ért vettem.

KZ-ED10

Egy másik olyan versenyző (az Awei és a faházas Xears mellett), aminek nagyon egyben van a hangja. Itt is némileg emelt, de feszes mélyek a jellemzőek, amik kifejezetten kontrolláltak, nem telepszenek rá a középtartományra, de rendesen ütnek, amikor kell. Mennyiségre szerintem a legszélesebb réteg ízlését szolgálja ki a listából, aki nem túl basshead annak elég lesz, aki pedig a lineárisabb hangot kedveli is még könnyen szemet tud hunyni ennyi többlet mellett.

Világosabb karakter, közvetlen hangja van, viszont minden tartomány a helyén, koherens hang jellemzi, tényleg nagyon egyben van. Kicsit agresszív tud lenni gumiharangtól függően, de alapból nem sorolnám ebbe a kategóriába (szélesebb belsejű illeszték javasolt). Hosszan hallgatható, a tere az átlagosnál kicsit szélesebb, stílusra mindenevő, nincsenek kiugró hibái, felbontása is az átlagosnál jobb. Leginkább a jómunkásember jelző jut róla eszembe, szépen teszi a dolgát, de pont ezért nem is tudok róla hosszasan beszámolni, legyen elég annyi, hogy kifejezetten kicsi kockázatot jelent vakon bevállalni. Emellett kényelmes, viszonylag kompakt, kábelzaj ugyan itt is van, mint több KZ modellnél is, driver-flexnek viszont nyoma sincs.

Illeszték javaslatom: a piros/fekete szilikonnal már kicsit túl sok mélye van (nekem legalábbis), ehhez társul a szűkebb tér, érdemes nagyobb belső átmérőjűvel és/vagy lágyabb anyagúval használni, pl. a gyári kék kifejezetten jó erre a célra. Amíg nem jött meg az ANV az egyik kedvencem volt, mert igazi közönségkedvenc hangja van, de én jobban értékelem a különlegesebb darabokat, így eljutunk bemutatóm következő alanyához.
Árkategória: 8-12 dollár, én 8-ért vettem.

KZ-ANV

Ismét egy Audio-Technica „ihlette” darab, a CKW1000ANV limitált modellt sikerült „reprodukálni”. A kialakításából fakadóan itt a szokásosnál jóval nagyobb driverrel számolhatunk (14mm), ez meg is látszik a méretein. Mindezek mellett is számomra az egyik legkényelmesebb darab, szerencsére elég mélyen belóg, súlya sem számottevő, észre sem veszem, hogy a helyén van. Ennek ellenére mások már panaszkodtak a kényelmére, tehát ha az átlagostól eltérő fülformával rendelkezünk, problémás lehet a viselete.

Korábban még nem tértem ki rá, de az egyik dolog, amit nagyon tudok értékelni egy fülhallgatóban, az a szellős, tágas térábrázolás, ami általában a nyitott fejhallgatók sajátja, de érthető okokból fülhallgatóban ezt sokkal nehezebb megoldani. Az Audio-Technica (mint márka) ismert erről a karakterről, a jelen füles házának kialakítása pedig abszolút kedvez a szellős hangnak. Alapvetően világos karakter, kifejezetten közvetlen hangja van, akár analitikus is lehetne, ha nem „csalna” az érzékeinkkel. Ez a mesterségesen kiterjesztett/átszabott térábrázolásban ölt testet, akit zavar az ilyen jellegű csalás annak nem fog tetszeni, akit elvarázsol a nyitott audio-technikák hangja az akár már rendelheti is.

A végeredményt tekintve tágasabb teret kapunk sokkal jobb szeparációval, mint amit az ATE produkál, de ami a legjobb, hogy mellőzzük az ATE hátrányainak többségét is. A mélyek feszesek és kontrolláltak, erősen lineárishoz közeliek, illetve a középtartományhoz képest a háttérben is vannak (illeszték függő is a dolog, de ez már az a mennyiség ami kevés lehet többeknek), a közép és középmagas viszont amellett, hogy kristálytiszta, viszonylag az előtérben van (n karakter), a magasak pedig kicsit hátrébb, amik részletezők, de nem túl agresszívak. Felbontásra abszolút vetélytársa az ED9-nek (sőt), de annál sokkal kevésbé agresszív a hangja, ezáltal hosszabban hallgatható. A középcentrikus hangja miatt fantasztikus női vokálokkal, akusztikus gitárral, lassabb tempójú, lo-fi jellegű zenékkel.

Az analitikus jegyek mellett bőven tele van zeneiséggel, már amennyiben fogékonyak vagyunk a légies, könnyed hangzásra. Ha az ATE-nél az AD700-as hasonlattal éltem, ide az AD900/AD900X lenne a megfelelő példa, mellőzve az utóbbi túl agresszív középmagasait (ami annak a legnagyobb hibája), itt azért szolidabb a helyzet, de hasonló filozófiát követ, kicsit kevesebb méllyel (az AD900-hoz van közelebb ebben a tekintetben).

Anyagminősége és kidolgozása példás, ezt is sikerült elég jól lemásolni, az alapból kiváló minőségű KZ fülesek közt is etalon, a csatlakozótól a kábelen át a fülesig. Az egyik kedvenc a listából, de azt is ki kell emelni, hogy nem áll jól neki minden stílus, illetve mivel világosabb karakter, jól esik átváltani egy melegebb, lágyabb hangú darabra is olykor (pl. az Awei ES-Q9-cel remekül kiegészítik egymást).

Az ANV van annyira különleges, hogy egészen biztosan megtartom és egy különleges gyöngyszemként fogok tekinteni rá a jövőben is. Azt még egyszer fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem egy szokványos hangú darab, itt-ott kicsit mesterséges, de aki szereti az audio-technica nyitott szériájának hangját, az úgyis tudja miről van szó.

Árkategória: 10-30 dollár, én 10-ért vettem, nem is részletezem mekkora vétel ennyiért.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!