Bevezető

Kedves olvasóim!

Kicsit több, mint 8 év telt el azóta, hogy eddigi legnagyobb cikkem, az ATI vs NVIDIA kezdetektől napjainkig címet viselő írás megjelent itt a Logout hasábjain. Ezt később három kiegészítő cikk is követte, melyek alapvetően ugyanazzal az időszakkal foglalkoztak, tágabb aspektusból vizsgálva az alaptémát. Az azóta eltelt 8 évben azonban természetesen számos GPU-generáció jelent meg, időszerűnek láttam tehát újabb VGA témájú cikk készítésébe fogni.

Jelen kis szösszenet az első epizód folytatásának tekinthető, és ugyanott veszi fel a fonalat, ahol az előbbi letette, vagyis a GeForce 600 és Radeon HD 7000 szériánál. A könnyebb összekapcsolhatóság kedvéért ez a GPU-generáció a mostani cikkben is szerepelni fog, és ezen kívül egészen a GeForce RTX 2000, valamint a Radeon RX 5000 szériáig bezárólag megtalálható lesz benne minden megjelent, végfelhasználói piacra szánt típus. Látható tehát, hogy a jelenleg futó aktuális generáció (vagyis a GeForce RTX 3000 és Radeon RX 6000 sorozat) nem fog szerepelni. Ennek több oka is van: egyrészt ezek a szériák még nem teljesek, hiszen a későbbiekben még további típusokkal fognak bővülni, másrészt természetesen a jelenlegi irreális használtpiaci árak sem tették lehetővé ezen típusok megvásárlását számomra. A harmadik indokom viszont a legerősebb: a jelen cikket a Raytracing nélküli korszak lezárásának szánom. Igaz, hogy a GeForce RTX 2000-es széria már támogatja ezt a funkciót, de sebességük elhanyagolható ilyen körülmények között, a konkurens Radeon RX 5000-es szériából pedig még kimaradt ez a fejlesztés. Jó kapcsolódási pont lesz tehát egy esetleges jövőbeli, már Raytracing-alapú teszteket is tartalmazó cikkhez, ha itt vágjuk el a fonalat a jelenlegi írásban.

Formátumát tekintve az eredeti sémát követi ez a cikk is: a kártyákat generációnként csoportosítva bemutató, saját készítésű fotókkal illusztrált kronológia után sebességtesztekkel hasonlítom össze az egyes típusok teljesítményét. Itt minden korábbi írásomnál részletesebb kidolgozásra törekedtem, vagyis a 15 tesztelt játék mindegyikében 3 féle felbontásban, és 3 féle részletességi szinttel is elvégeztem a méréseket, igyekezve lefedni minden elképzelhető felhasználói igényt. Természetesen a tesztelt játékok listája nem kizárólag a legmodernebb címeket tartalmazza, hiszen teret kellett adni a gyengébb típusoknak is a kibontakozásra, viszont a cikkeim történetében másodjára, az SLI/CF teszt után újra használt 4K felbontás garantálja, hogy minden kártya vért izzadjon legalább egy beállítás mellett az összes tesztelt játékban. Emellett szokásos módon 5 féle szintetikus Benchmark programmal is végeztem méréseket, melyek igen könnyű összehasonlíthatóságot biztosítanak arra az esetre, ha valaki saját tesztrendszerét kívánná összevetni a cikkben látható eredményekkel.

Fontos megjegyezni, hogy elődjeihez hasonlóan ez a cikkem is elsősorban bemutató, valamint sebességteszt témájú, részletes technológiai fejtegetéseket tehát nem tartalmaz. Aki ilyen jellegű ismeretekre vágyik, annak kiemelten ajánlom elolvasásra gbors fórumtársunk írását, mely olvasmányos, mégis információgazdag formában boncolgatja ezt a témát. Van rá esély, hogy idővel ennek az cikknek is elkészül egy modernebb típusokkal kiegészített folytatása, legalábbis érdeklődésemre a szerző nem zárta ki ennek a lehetőségét.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!