Egy legendás utódzenekar: a Rainbow

A Rainbow progresszív korszakának sikere vetekedett a Deep Purple-vel. – írta: old rocker, 13 éve

Harmadik oldal

Az 1977-es turnét követően újabb nagytakarítás a tagok között, majd következik az 1978-as Long Live Rock’n Roll: Kill the King, Rainbow eyes, Gates of Babylon. Ezzel a lemezzel lezártnak mondhatjuk a Rainbow progresszív korszakát. A basszusrészeket állítólag Ritchie játszotta fel - elég gyengére is sikeredett - de az album ennek és a viszályok ellenére kitűnő számokat tartalmazott, többek között a Gates of Babilon-t:

Babilon kapui

Fordulj el a tengertől
El tudlak vinni bárhová.
Tölts el egy víziót velem
Egy vadászatot a széllel.
Bújjál közel hozzám
Akárkivé tehetlek
Gondolom, készen állsz , hogy meglásd
Babilon kapuit
A már megtörtént dolgok ereje
Növekszik, hogy csapdába ejtsen
A varázsszőnyegen utazva, egy dzsinn több lehet
Egy város a mennyei bűné
Háljál az ördöggel és azután fizetned kell
Háljál az ördöggel , s az ördög téged visz el
Oh, Babilon kapui
Látsz, de vak vagy
Valaki megfordította a napot
De az elmédben látod
Babilon kapuit
A végtelen karavánnal utazol
Béklyóra verve és rabszolgaként eladva
Egy kard tánc az összes fátylat eltávolítja
Azt kapod, amit adtál
Hálj az ördöggel és azután fizetned kell
Hálj az ördöggel , s az ördög elvisz téged
Fordulj el a tengertől...
Bújj közel hozzám...
A megtörtént dolgok ereje
Növekszik, hogy csapdába ejtsen
A varázsszőnyegen utazva, egy dzsinn több lehet
Egy város a mennyei bűné
Hálj az ördöggel és azután fizetned kell
Hálj az ördöggel , s az ördög téged visz el
Babilon fekete kapui

Az ördög én vagyok
S én őrzöm Babilon
Az édes pokol kulcsát

[link]

Hát, ez is egy remekmű. Blackmore-nak azonban a változó közönségigények hatására a szemlélete is kezd megváltozni: rájön, hogy a mind szűkebb szektába tömörülő heavy rajongók körében lehet ő az Isten, de a nagyobb üzleti sikerek érdekében engedményekre, stílusváltásra van szükség. Tervét előadja Dionak. Dio azonban határozottan nemet mond a stílusváltásra, jön helyébe Graham Bonnet és a Down to earth lemez (Roger Gloverrel) 1979-ben.

Bár vannak rajta igazi telitalálatok - All night long, Lost in Hollywood, Since you’ve Been Gone , amelyek a sikerlista élére is felkerültek, maga a lemez populáris hangvételű, kommersz termék, amely a régi hívek egy részét alaposan felidegesítette.
Megjelenésével egy időben Blackmore-nak új konkurenciával kellett szembe néznie: Ronie James Dio csatlakozásával nekilódította a Black Sabbath kátyúba ragadt szekerét s a későbbiekben épp elég borsot tört az amerikai piacon mestere orra alá.

Az új énekes: Graham Bonnet

Graham Bonnet ugyan "nagy hang" - hangja azonban iskolázatlanabb és a finom váltások iránt érzéketlenebb - a kritika joggal teszi szóvá, hogy a középkori, misztikus témájú Stargazert nem lehet, nem szabad dandy-bőrdzsekiben és napszemüvegben énekelni... "Ha becsukod a szemed, egy bőrökbe öltözött rock and roll barbár képe jelenik meg előtted; aztán, ha kinyitod ... nos, jobb, ha újra becsukod. A zenei favágás az üzleti csúcsra segíti a Rainbowt, azonban a zenészek hajszolt idegei ezúttal sem bírják a terhelést, előbb Cozy Powel, majd Bonnet mond búcsút a csapatnak.

Az új énekes: Joe Lynn Turner.

Az 1981-es Difficult to Cure lemezen még szállítják a slágereket: I surrender, Spotlight Kid, Can’t happen here, de amit csinálnak, az új rajongóknak túl öreguras, a régi rajongóknak túl populáris. Az 1982-es Straight between to eyes még sikeres, de a kritika már mérgezett nyilakkal lövöldözi a zenészeket, és az albumról kimásolt kislemez, a Stone Cold visszhangtalansága is intő példa. A Rainbow zsákutcába jutott. Blackmore-nak már nincs ereje a megújuláshoz. Nevenincs sessionzenészek váltogatják egymást a zenekarban és az 1983-as Bent out shape már a teljes csődöt mutatta. Blackmore szobra megingott a talpazatán és az utolsó, Lita Forddal szervezett Angliai turné után már nyíltan beszélték: a Rainbow-nak vége.

1986-ban még az üzletekbe került a Final Vinil nagylemez és a Final Cut video; mi más kerülhetett volna ezekre a lemezekre, mint a legjobb lemezek maradandó értékű alkotásai, ezzel is igazolva, hogy a zenekar 1976-78 között élte progresszív alkotói korszakát, s 1983-ig már csak a mítosz morzsáinak felcsipegetésére futotta.

Azóta történt

  • Az ideális próbaterem

    Minden zenész szeretne egy próbatermet, ami nem zavar senkit, jól szól minden és jó minőségű felvételt lehet benne készíteni.

Előzmények