Izland 2013 - fel a hegyekbe! (1.)

Tudtam, hogy egyszer még visszatérek: 1 Izland-fanatikus, 4 útitárs, 9 nap, 3000 kilométer. – írta: rumos14, 11 éve

Július 19.

Július 19. Egy igazán változatos nap

Tracklog: [link]

Maradt a borús idő sajnos, de hát valahová menni kell, ötleteim azért voltak. Elindultunk megint észak felé, megnéztük a sziámi iker Hjalparfoss vízesést, a skanzen jellegű Thjodveldisbaerinn-t (ide pedig túl korán érkeztünk, azért nem tudtunk sajnos fizetni a belépésért), a gyönyörű fekvésű Gjain völgyet, számtalan patakkal, vízeséssel és a Haifoss-t… amiből a köd miatt már semmit sem láttunk, így a két évvel ezelőtti emlékeimre kellett hagyatkozni, amikor szép napsütésben láthattam Izland második legmagasabb vízesését.

Vissza, dél felé a 26-os úton nagyon hangulatos volt, ahogy nyílegyenesen haladtunk, két oldalt szép lila növények nőttek, kelet felé pedig elképesztően egyedi, furcsa dombokat láttunk. Visszatértünk az 1-es úthoz, majd következett egy igazi finom falat, Thorsmork. A lakott helyekhez való legközelebbi lehetőség, ahol alaposan el lehet akadni egy folyóban… vagy a sárban. Nekem ez utóbbi sikerült.

Letértünk a 249-es útra, ami hamar igen rögös terepre váltott, megkezdődött a folyókon való átkelés, az első pár még könnyű volt, vagy legalábbis annak tűnt, de nekem sikerült egyet elszúrnom, és ahelyett hogy simán átkeljek a 20-30 cm-es vízen, egy olyan kis szigetecske felé vettem az irányt, ahol nem láttam, de nagyon süppedős volt a talaj, és bele is ragadtunk. Se előre, se hátra. A többiek kiszálltak, mind a 4 kerék kb. 25 cm mélyen elmerült a felázott földben. Kicsit noszogatták elölről a járgányt, benyomtam a felezőt, így ki tudtam végre tolatni. Első tanulság: a víz mélysége mellet ugyanolyan fontos a talaj milyensége. A második tanulságra még 2 napot várnom kellett.

Haladtunk tovább Thorsmork felé, voltak szélesebb, 15-20 m körüli folyók, amiken átkeltünk, néhol már nem igazán egyezett a GPS által mutatott és a ténylegesen járható út, majd Gigjökull felé letértünk. Ez már bőven az Eyjafjallajökull vidéke, ahol a 2010-es kitörést követően jelentősen megváltozott a táj, gleccserek leszakadtak, tavak eltűntek. Nagyon rögös volt az út és elérkeztünk egy sebes folyású folyóhoz, amit az előző elakadás után nem akartam megkockáztatni, így inkább a „mainstream” F249-en haladtunk tovább. Tudtam, hogy a Krossá folyón semmiképp nem akarok áthajtani, túl sok videót láttam a folyóban elakadt terepjárókról, buszokról a YouTube-on. De így is volt még pár folyó(ág), köztük az utolsó bár nem volt széles, de nagyon gyors folyású, ezekhez már mindig betoltam a felezőt, és sikeresen átkeltünk.

Aztán a Krossá használaton kívüli ágának medrében hagytuk az autót, több kisebb patakon átugráltunk, volt, ahol centire ki volt mérve, épphogy nem a vízbe pottyantunk le, végül egy gyaloghídon keltünk át a Krossá fő ágán, majd a hegyoldalban elsasszéztunk Thorsmork egyik turistaházához, Langidalurhoz, ahonnan az ösvény indult a Valahnukur hegy felé (tracklog a túráról: [link]). Érdekes módon mind a Krossá, mind a Markarfljot meglehetősen alacsony vízállású volt, így nem volt annyira látványos a kilátás a hegyről a völgyben ezer ágra szétterülő folyók felé, de így is nagyon impozáns volt, ahogy mi az erdős oldalon álltunk, a folyó túloldalán pedig a zord hegyoldalak és gleccserek meredeztek.

[link]

Megint visszatértünk az 1-es útra, ugyanazokon a vizeken átkeltünk, mint odafelé, most már rutinosabban, nem is volt semmi baj. A napnak még távolról sem volt vége, két vízesés következett, a Seljalandsfoss, ami nem túl bővizű, de magas, és be lehet mászni mögé, ahonnan persze az állandó permet miatt elég nehéz épkézláb képet készíteni, és a Skogafoss-t, ami lényegesen monumentálisabb a kb. 60 m-es zuhataggal, és az oldalában található érdekes alakzatú sziklával.

[link]

[link]

Még ez sem volt elég, elmentünk egy, a 70-es években lezuhant amerikai repülő roncsához, amihez az útról letérve kb. 5 km-t kellett hajtani a tenger felé kavicsos-homokos úton, igazából út nem is létezik itt, de keréknyomok egyértelműen jelezték, hogy mások is jártak erre. Méltó lezárása egy újabb hosszú napnak.

[link]

A harmadik nap képei slideshow-ban (jobbra-balra nyilakkal lehet lépkedni): [link]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények