A vászon

Kezdtem volna élvezni a mozizást, ám valami megint csak zavarta az érzékszerveimet. Most konkrétan a szememet. Akárhogyan is néztem, a vászon nem adta azt a tükörsima felületet. Mondom magamban, ennek a fele sem tréfa, ez bizony hullámos, de rendesen. Mivel a fórumos ismeretségi körömben vannak többen is, akikkel egy helyről szereztük be a vásznat, rájuk írtam, és megkérdeztem ugyan mit gondolnak róla.

Szerintük ez nem járja, beszéljek az eladóval! Ez magától is következett volna, de mivel még nem volt vásznam soha, nem tudtam, hogy ez esetleg még javul, nyúlik, esetleg ennyi belefér, stb… Az eladónak már konkrét fotókkal jeleztem, hogy szerintem ez hibás. Azért is nem akartam ajtóstul rontani a házba, mert a topicban többen is nagy-nagy megelégedéssel használják ezeket a vásznakat. Mondom, ne már, hogy három projektor után pont az én vásznam lesz az első hibás darab, amikor még senki sem panaszkodott rá. De bizony ez hibás, erősített meg a kedves értékesítő.

Az első vászon.

Semmi gond, leegyeztettük a részleteket a cserével kapcsolatban, hasonló készséget fedeztem fel itt is, mint a projektoros ügyintézésnél. Rugalmasság felsőfokon, első az ügyfél. Azt azért hozzátenném, hogy sosem voltam híve a gusztustalan reklamálóknak, és nem hiszek abban, hogy ha rárúgjuk a boltra az ajtót, akkor jobban járunk. Ezért rutinosan a projektor saga után próbáltam ismét megértő és türelmes lenni. Egyértelmű, hogy gyártói hiba.

Egy eladó aztán erről végképp nem tehet, hogy valaki épp a mucikájával beszélt vászongyártás közben, és kifelejtette az "antihullámosodás" adalékszert. Mivel még nem történt soha reklamáció ezen termékekkel, kérdéses volt a végkifejlet, de mindenképp ígéretet kaptam a megoldásra. Számomra ez is azt bizonyította, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Ezt is meg kell érni, az első hibás terméket.

Eltelt az a bizonyos idő, majd megérkezett a cserevásznam. Már alig vártam, hogy nekieshessek a mozizásnak. Sajnos mivel én nem tudom bekötni a vászonkapcsolót, ezért hatványozódott az idő, attól függően, mikor ért épp rá a villanyszerelő.

El is telt még egy hét, mire leeresztettem a második vásznat, hogy minden rosszat elfelejtve újra megcsodálhassam, és egy új élménnyel legyek gazdagabb. Mivel nem bírtam várni a szerelőre, megkértem a már fentebb említett haveromat, hogy ha a távirányító fogadó szettjét nem is, de legyen szíves a fali kapcsolót kösse be, hogy le tudjuk engedni a vásznat.

A vászon lejött … mit lejött? Leszállt az égből, mint egy angyal hófehér pompájában. Hullámoktól mentes, tükörsima felület. És amit az előbb nem említettem, a kellemetlenségekért a gyártó, illetve a forgalmazó cég (de főleg a forgalmazó cégnek köszönhetően) egy oldalfeszített, illetve jobb megjelenítési képességekkel bíró anyagból készült vásznat küldött.

A második vászon.

Sajnos a vászoncsere időpontjaira nem emlékszem, ezért ezeket nem dátumozom.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!