Mit nézel

10.4-es képátlóval megáldott IPS kijelző dolgozik a szemünk alá a maga 2000 x 1200 pixel sűrűségű adottságaival, ez 224 PPI-t rejt papíron. A 15:9-es képarányával ez rosszat nem jelent, bár az átlaghoz képest hűvösebbre sikerült kalibrálni, ennek módosítására nincs lehetőségünk, legfeljebb maszkolhatjuk az eredményt egy szürkés-barnás ajánlattal, de inkább ne tegyük.

A betekintési szögek elfogadhatók ebben a kategóriában, enyhe mértékben sötétedik, viszont nem invertálódnak a színek. A 60 Hz-es képfrissítési ráta manapság már alsó tagozatos mobilokon sem divat. Érezni a maradék 60 Hz hiányát böngészés folyamán, ha máshoz vagyunk szokva, de ez teljesen egyénfüggő.
Azért sem róható fel mindenképp hátránynak, mivel barátunk leginkább streaming szolgáltatás közben remekel és oda megfelel ez az érték. Kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy esetünkben a Widevine L1 támogatás adott, így Full HD minőségben élvezhetjük a tartalmakat.
HDR-t viszont nem kapunk a pénzünkért.
A kontrasztarány 1500:1 és a fényerőre sem lehet panaszunk. Automata módban, amit érdemes kikapcsolni, annyira autonóm életet él, 455 nit a maximum és 1.7 nit a minimum. Az átlagnál erősebben tükröződő felület miatt, bizony szükségünk van minden csepp nitre, amit kifacsarhatunk. Azt nem állítom, hogy egy kora reggeli make-up felhelyezésére alkalmas a kijelző, de egy átmulatott éjszaka után sminket igazítani ideális lehet.

Az akkumulátor 7000 mAh kapacitással bír, amely 10 óra egyéb használatot vagy egy egész évad folyamatos lejátszását teszi lehetővé kedvenc sorozatunkból. Ezt 0-100%-ra 2 óra 50 perc alatt sikerült visszatölteni a gyorstöltőnek nevezett alkalmatossággal.

A szelfi kamera diszkréten lapul a kevésbé diszkrét vastagságú kávában, egyébként 8 megapixelt tud, ami egy baráti beszélgetéshez éppen elég. Az írás szerint használható 2D-s arc alapú feloldáshoz, de nem érdemes erőltetni. Az eredmény felemás és a titkosítást sem oldja fel.

Amennyiben megtekintjük, hogy a processzor mely készülékekben teljesített eddig szolgálatot, akkor bőséggel felbukkannak Európában ismert és kevésbé ismert márkanevek. A kínálatból viszont jól látszik, hogy főleg alapszintű felhasználási módot előnyben részesítő vásárlók választása a Mediatek Helio G80. A 12 nanométeres gyártástechnológiával előállított lapka 8 magot rejt, két ARM Cortex-A75 és hat ARM Cortex-A55, valamint a megjelenítésért felelős az ARM Mali-G52. A benchmark teszteken nyújtott számszerű adatok nem emelik a lista élére, alapszintű feladatok ellátására mégis megfelelő öszvér megoldás lehet. Az alkalmazások megnyitása nem igényel látványosan hosszabb időt az éllovasokhoz képest, mindezek ellenére stabil, megbízható futásteljesítmény jellemzi az összképet.

A 3/32-es változatra is elmondható mindez, annyi szépséghibával, hogy programok vagy böngésző fülek közötti váltásnál hajlamos újratölteni a rendszer. A szűkre szabott memóriát nem tudjuk pótolni a háttértárból, pedig valójában itt kapna értelmet ez a lehetőség. A memóriakártyát használhatjuk külső meghajtóként, vagy integrálhatjuk a struktúrába, megnövelve ezzel a kapacitást.

A táblagéppel kapunk egy Android 11-es verziót, és egy meglehetősen spártai menüt, ahol valóban csak a legszükségesebb hozzávalók vannak tálalva, ebből kell főznünk. A realme egyéb termékeit főképp a letisztult, majdnem nyers Android élmény jellemzi, itt sincs ez másképp. Ennek ellenére egyes elemek felbukkanhatnak két menüpont alatt is. Figyelmetlenség vagy szándékosság érhető-e tetten, azt nem egyszerű eldönteni.

Biztonsági frissítés a nálam eltöltött idő alatt kétszer érkezett, a legutóbbi május 5.-én köszöntött az értesítési sávon. Nem kellett külön megkeresni és letölteni, vagy VPN trükköt bevetni, lassan beérik a hazai támogatás.

A Google szisztéma adott, az előre telepített alkalmazások néhány kivételtől eltekintve a cég műhelyéből kerültek ki. Amennyiben mobilos életünket kívánjuk a táblára áthelyezni, legyen az szöveges üzenetek, kontaktok, címek, stb., a realme nem kínál saját szolgáltatás csomagot, hagyatkozik a Google szinkronizációra és a felhőben tárolt adatokra. Ezek beállítása magától értetődő, nem kíván matematikai Nobel díjat a felhasználótól.

Gyerek mód nincs, erre utaló jegyeket egyedül a YouTube Kids mutat fel.
Az alkalmazások klónozására sincs beépített opció.
Egyértelműen nem kínál letaglózó spirituális utazást a szoftverkínálat, de arról is beszámolhatunk, hogy reklámokkal nem szakítják meg a műsort.

Az alkalmazások közötti átmeneti animáció hosszát lehetőségünk van módosítani, bár egyébként is olyan szinten rövidre hímezték, mintha arcon ütné a villamos visszapillantó tükre a figyelmetlen várakozót.

A gesztusvezérlés kissé suta, a parancsok végrehajtása nehézséget okoz olykor. "A kézmozdulatok útmutató sávja" rosszul tervezett, nem tűnik el a képernyő aljáról, óvatos felfelé pöccintéssel el tudjuk zavarni, de esélyes, hogy beletekerünk az éppen megtekintett produkcióba, sajnos nem minden stream szolgáltatás támogatja. Bipoláris zavarban szenvedők esetében kerülendő. Szoftveresen talán faragnak valamit rajta a jövőben.

Játék az egész világ és benne játékos minden férfi és nő. Életkortól függetlenül bárkit elragadhat a hév egy akciódus Candy Crush-t vagy Subway Surfers-t végigtolni. Erősebb címeket nem említek, lóerőben sajnos az adottságok adottak, tapintható a különbség egy 8-as számjeggyel kezdődő Snapdragonnal szerelt géphez képest. A textúrák alacsony fokozaton alapértelmezettek, emellett a mozgás irányítás jelentősen késik, holott egyéb esetben az érintési visszajelzés/reakció gyors és pontos.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!