Készülékek

Galaxy S5 LTE+ (SM-G901F)

Bizonyára feltűnt, hogy nem a szabványos Galaxy S5 készülékről van szó, hanem annak feljavított, megújított változatával, ami 2014 végén jött ki. Ebben már nem a Snapdragon 801 processzor dübörög, hanem a 805-ös. Grafika terén is az Adreno 330-at leváltotta az Adreno 420. Rambó RAM-ból nem hízott, így meg kell elégednünk a 2GB-al. llletve természetesen a szomszéd Galaxy S galaxis által sugárzott rádióadásokat is képes fogni, lévén az LTE+ felirat nem csak díszítésként szerepel a készülék hátulján.

Mindezen változások mellett a készüléken semmi szembetűnő nincs, külső paramétereiben pontos mása a Galaxy S5 SM-G900F jelzésű készüléknek, így tokot és kiegészítőket találni rá ugyanolyan könnyű (kapott is egy üvegfóliát).

Mobilinternet és térerő tekintetében, amit észrevettem, hogy az eddigi készülékeimmel ellentétben stabilabb és nagyobb a térerősségem. Az elődei néhány helyen alig ütötték meg az Edge sebességet - engem viszont a guta ütött meg emiatt - , illetve pár helyen ahol járok, már a GSM is megszakadt, ha nem a Föld forgási tengelyével párhuzamosan tartottam a távbeszélő eszközt.

A Galaxy S5 LTE+ azonban még nem hagyott cserben és 3G-nél rosszabb élménnyel nem találkoztam az említett területeken. Ez meglepő, de pozitív változást jelentett.

iPhone 6

A készüléket a munkáltatóm adta, hogy „mindig elérhető” legyek, valamint a céges hálózatra is bármikor rá tudjak kapcsolódni. Hiszen munkaidőn kívül ki ne vágyna erre?! Ennek megfelelően a készülékre a vállalat által fejlesztett alkalmazások és VPN került.

Mivel nem a multimédiás tartalmak fogyasztása és végtelen fénykép / videórögzítés volt a cél ezért egy alap 16GB-os modellt csúsztattak a zsebembe, észrevétlen a cég nindzsái.

Mint ismeretes, ebben a 4,7”-os készülékben az Apple saját fejlesztésű A8 processzora teljesíti a szolgálatot 1GB fedélzeti memória társaságában. A grafikát pedig a PowerVR GX6450 fantázianévvel fémjelzett egység hivatott megmozgatni. A kijelzőhöz IPS technológiát vetettek be és a Retina elnevezés mellé 326ppi felbontás dukál, csakúgy, mint az előd modellekben.

Méret tekintetében csak apró eltérések vannak a két témában szereplő készülék között, de az anyaghasználat már merőben más. Az Apple jobban szeret az üveggel és az alumíniummal játszani így alkotva tapintásra minőségi és időtálló terméket. Bár véleményem szerint olyan kis törékenynek tűnik, mint egy porcelánbaba, teszteléssel *cinkos kacsintás* bizonyítottam hogy nem az.

A Samsung inkább a kijelző és a káva arányán javít, így volt képes 0,4 collal (1cm) nagyobb FHD kijelzőt belerakni egy leheletnyivel nagyobb készülékházba... amiben viszont a műanyag dominál.

Ha már említettem a minőséget, nem szabad elfelejteni, hogy az iPhone Unibody házát csak egy erős földhöz-csapással tudja a laikus kinyitni, így egy esetleges akkumulátor cserét szakszervizre kell bíznunk.

A Samsung mellett viszont érvként szólhat a MicroSD bővíthetőség, illetve ami számomra döntő év volt: az IP67-s por és vízállóság. Nem mintha a Balaton alján akarnék Viberezni a halakkal, de ne kelljen külön esőkabátot vásárolnom a telefonomra egy nyári zápor előtt.

Halk megjegyzés: az Apple beépített fitnesz programja ellenére sem tudott még a természet erőinek - hivatalosan is - ellenálló készüléket piacra dobni. Bár található a neten bizonyítéka annak, hogy jól össze van szerelve a készülék, és ha nem is lubickolásnak, de a fröccsenő víznek ellenáll.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!