Elég régóta nem írtam, most bepótolom.

Rájöttem, hogy amiről szól az eddigi blog írásaim, az nem más mint siránkozás. Csak siránkozok azon, hogy milyen szar nekem az élet, mikor nem is teszek semmit hogy jobb legyen. És ezzel nem jutok előre. Ha így folytatom, akkor a el fogok tűnni a süllyesztőben. És szar se lesz belőlem. Addig ok, hogy kiírom magamból az érzéseim, de eddig ez nagyon nem csak erről szólt, csak sajnálkoztam. Eme helyzet 3 választást ad:
- véget vetek az életemnek
- átlagos, szürke, boldogtalan életet élek
- összeszedem magam, nekiállok tanulni, és minden happy lesz
Az első variáció nem jó, mert sok-sok ok miatt nem kivitelezhető, a másodikhoz semmit sem kell változtatni, a harmadik lenne a legjobb, de ahhoz valamit tenni is kellene.