Nem vagyok olyan álmos, inkább folytatom a blogot.

Van még egy nagy problémám az életemmel. Az a gondom hogy kifelé nagyon zárkózott vagyok. Úgy értem hogy szívesen segítek mindenkinek, akinek gondja, baja van, de valahogy az érzéseimről nagyon nem tudok beszélni. Még a legjobb barátommal sem osztottam ezen gondolataimat, pedig úgy érzem fontos lenne.
Szerintem a nevelésben van a gond. Egész gyermekkoromban elég zárkózott voltam, és nem nagyon voltak voltak barátaim. Gimnáziumig nem is volt amolyan ''legjobb jó barátom'' - Forrest Gump rul3z!
És nem ösztönöztek arra a szüleim hogy szerezzek barátokat, meg éljek közösségi életet. Meg aztán olyan 14 éves koromban megkaptam az első pc-m, aminek hatására még annyira se éltem közösségi életet De most asszem az internet-el nyitottab vagyok a világra.
Gimi után meg minden barát szétszóródott, és így elég nehéz barátok nélkül.
De azért majd megpróbálom magam összeszedni.

Ja meg mostanában a Forrest Gump zenéje fogott meg, az nagyon bejön.
Meg a Doors-ról készült film is nagyon tetszett.