Nekem csak egy 30 L körüli van, igazából azt jól megszűri. legalábbis szemre...aztán, hogy mi van a vízben ami nem látható arról nem tudok De problémát nem észlelek nagyon..Mondjuk most épp megjelent néhány ecsetalga, remélem nem terjed jobban..már levágtam a nagy részét a növényeknek amin volt..

Nagyon békés pár centis algaevő hal 30 literre 2-3 szépen elvan. Az ecsetalgát is nagyon szereti! [link]

ja nekem az algaevő csak az ancit jelenti
Ezt még nem ismerem, de nem sok helyen láttam az tuti..Kérdés melyik boltban tudnám beszerezni. Mondjuk van egy ára..

Ezek a halacskák magát az algát eszik meg de az okot nem szüntetik meg.
/Nem tudom merre vagy, de Hódmezővásárhelyen tudok boltot ahol van 600 forint körüli áron/

Szerk.: Látom fővárosi vagy....

[ Szerkesztve ]

Nálam csirkehúst eszik! Pedig kap "zöldet" is

[link]

Barátnőm unszolására mégiscsak írok egy mini blogot az akvapóniás denitrifikációról.

Előzmény
Az alábbi képen a közvetlen előzménynek tekinthető, lakótársam által az erkélyre telepített hidrokultúra:

Innen indult az egész, a ládák tele vannak műtrágyás vízzel (halak nélkül), ahol még tavasszal a hidrokultúra minden gyengesége előjött. Előfordult levéltetű probléma, főleg a paradicsomnál. Mivel itt még nincsenek halak, híg nikotinoldattal lettek kezelve, majd vízcsere. Végül levendula lett melléültetve, ami távol tartja a tetveket, a maradékot a katicabogarak eltüntették. Természetesen akvapóniás rendszernél nikotin és más vegyszer nem használható, egyedül a katicabogár vethető be levéltetű ellen. Jelentkezett mikroelemhiány is (valószínűleg mangán), de mára be lett állítva a megfelelő műtrágya, sőt a termés idején szükséges nagyobb káliummennyiséget is megkapják a növények. A szivattyúk fél óránként kapcsolnak be és ki, a tartályba csúszdán folyik vissza a víz csobogás nélkül. A tápanyag és víz utánpótlása két hetente történik. A növények gyökerei nem rohadnak, mivel mindig friss, átfolyó vizet kapnak, ráadásul levegőzni is tudnak. A növények természetesen nem földbe, hanem hidrokultúrás (Blusana márkájú) égetett agyaggolyókba lettek átültetve (OBI-ban kb. 2200 Ft/10 liter).
Érdekességként bemutatom, ahogy a lakótársam beüzemelt egy számomra idétlen, túlzsúfolt akváriumot kísérleti céllal (kb. 50 hal/ 60 liter), hagyományos külső szűrő nélkül. A mechanikus tisztítás és a nitrifikáció a virágládában történik (szűrőpaplan, égetett agyaggolyó), és persze a fenti növények (menta, paprika, görög bazsalikom, levendula stb.) hatékonyan felveszik a keletkező nitrátot és foszfátot is. A mindössze 2 W-os 300l/h-s szivattyú 60 percig megy, és fél órát áll. A vízlefolyás csúszdás rendszerű, csobogás nincs. Levegőztetés sokáig nem volt, mert alapból az agyaggolyók közt bőven szellőzik az átfolyó vizet, de mivel még új a rendszer, és a nitrifikáló baktériumkolónia még nem telepedett meg teljesen, az ammónia egy hónap után elérte kritikus 1 mg/liter szintet, ezért a halaknál "légszomj" jelentkezett. Azonnali 30%-os vízcsere történt (lágyított vízzel persze) és átraktuk a már bejáratott, baktériumokkal teli lávaköveket és egyéb kerámiatöltetet az általam nemrég leselejtezett belső szűrőből. A használt kerámiatöltet pár nap nap alatt gyakorlatilag annulálta az ammóniaszintet, azóta sem mérhető nitrit sem, szóval a nitrifikáció beindult, a halak legalább fizikailag jól vannak. Ami iszonyat jó: a nitrát minimális, gyakorlatilag csapvíz szinten: 10 mg/liter, a folyamatos mérések JBL Easytest és Prodac Ammónia szettekkel történtek.

A boros pohár kerámiatöltettel egy vicc, azt hamarosan kiveszi, a rendszer külön levegőztetés nélkül is működne, ennek ellenére a kiemelt halsűrűség miatt minimális buborékoltatás megmaradt. A fűszernövények elég sok természetes, és nagyon sok mesterséges fényt is kapnak, szépen nőnek, a medencében algásodás egyáltalán nincs.
Előzményekhez kapcsolódik a korábbi, immár áttelepített (nem akvapóniás) medencém:

A saját akvapóniám
Én nem szeretem túlzsúfolni a medencét, és fűszernövényeket sem kívántam termeszteni. A korábbi belső szűrőmet nem szerettem, óriás valiznéria nélkül amúgy sem volt tökéletes a denitrifikáció, a bevált külső szűrőt meghagytam (4 rekeszes Eheim Ecco). A telepített szobai futóka igénytelen, ráadásul hidrokultúrában is könnyen termeszthető, az akváriumi anubias-hoz is illik, sőt akár mesterséges fénynél is elvan. A másfél-két héttel ezelőtti medencecserét megelőzően egy ideje már barna algásodás jelentkezett, az áttelepítés előtt mért nitrátszint a kritikusnak tekinthető 50 mg/l volt. Aztán vettem egy kicsit nagyobb, 126-os medencét (80x35x45), amibe a régi vizet egy az egybe, durván felkavarodva átraktam. (Korábban említettem, hogy nálam több éve nem volt vízcsere, utálok pancsolni). Íme a jelenlegi állapot:

A nitrátkoncentráció persze az új, kissé nagyobb medencében azonnal felhígult, kb. 35-40 mg/ liter-re, ami még mindig magas érték, viszont később nagyon gyorsan lecsökkent. Kb. másfél hét alatt gyakorlatilag elérte a csapvíznél mért 10 mg/l körüli koncentrációt. A víz amúgy (ismét) műgyantával lágyított, az összkeménység (GH) 6° körüli.

Állatok: 9 vörös neon, 6 indiai üvegharcsa, 3 guppi, 3 kuli-kuli, 6 Amano és 6 Blue Jelly garnéla. Növények: Anubias barteri var. barteri, Anubias barteri var. nana, Anubias barteri var. ’angustifolia’ és az új bordó Alternanthera reineckii Mini, a korábban a nagy anubias-ra ránőtt jávai mohát pedig elajándékoztam.
Az új medencében még van némi barna alga, de az a kevéske is napról-napra csökken. Bal oldalt alul van a külső szűrő házilag barkácsolt szívókosara, amely védi a kis garnélákat, továbbá egy segédszivattyú. Utóbbi azért kell, mert anubias gyökerei eléggé belassíthatják a vízáramlást, és a lappangó részekről a piszok nem jut el a külső szűrőbe. Bal oldalt felül van a hidropóniás virágládát ellátó 4,5 W-os 350l/h-ás szivattyú, mely felszínleszívásra van állítva, hogy bármiféle probléma esetén még véletlenül se ürítse ki a medencét. Szintén bal oldalt felül van a külső szűrő bejövő ága, és a hidropónia leeresztő csöve, amin van egy fekete szűkítőidom, hogy a csőben teljes keresztmetszetű, halk lefolyás alakuljon ki.

Az akvapóniás virágláda
Ez a denitrifikációs technika NFT-termesztéshez hasonlít legjobban. A cél továbbra is az, hogy soha ne kelljen vizet cserélnem, és a rendszer ne algásodjon. Mérések alapján a kb. 12 tő futóka maximálisan hozza is az elvártakat. Lakótáramhoz hasonlóan én is két 60 cm-es műanyag virágládát raktam egymásba (kb. 450 Ft/db), a belső aljára repedéseket, kisebb lyukakat vágtam, hogy a hidrokultúrás agyaggolyó véletlenül se tudja eldugítani a lefolyócsövet, szűrőpaplant nem raktam bele. Említettem, hogy a sziloplaszt nem ragad polipropilénhez, ezért a tömítést sajátosan kellett megoldani. Az OBI-s virágláda alsó távtartói csonka kúpos kialakításúak, és azokat sikerült úgy levágni, hogy a 12/16-os akváriumi cső alulról szépen beleszoruljon, és külön tömítés nélkül is stabilan beékelődjön. A magasságát érdemes úgy beállítani, hogy 1 cm-nyi víz maradjon a virágládában tartaléknak. A túlfolyó átlóg a belső virágládába is, az egy vékonyabb 9/12-es cső, és felér egészen a láda magasságának a feléig.

Az alábbi képen a már emlegetett - szivattyúval kapható - szűkítőelem (konfúzor) a lefolyócső végén. A túlfolyó végére nem raktam konfúzort, mert hallani akarom, ha probléma lenne. Mivel a lefolyócső csupán 12/16 mm-es külső szűrőhöz való hajlékony cső, a végén a konfúzor kiemelten fontos. Ha a gravitációs lefolyás örvényes maradna (nem teljes keresztmetszetű áramlás), a lefolyó térfogatárama annyira lecsökkenne, hogy a rendszer még túlfolyóval együtt sem lenne képes leüríteni a virágláda vízmennyiségét.

Az akvárium fedelét hátul két helyen kellet kivágnom a két cső részére:

A szobai futóka friss vizes táplálása esőztetővel történik csobogás nélkül, továbbá a túlfolyót védeni kellett az eldugulástól (egy régi szivacsszűrő alkatrészt raktam rá):

És így lett teljes az új hidropóniás virágláda, ami egyelőre folyamatos üzemben megy, és kb. a láda alsó harmadánál van a vízszint (bekapcsolt állapotban persze).

Ennyi, ez a rendszer úgy tűnik, hogy jobb bármilyen anaerob denitrifikációs tisztítónál. Mivel a szobai futóka igénytelen, ezért csak Neptun-os tápoldatot kapott, az anubias-ok meg továbbra is a bevált JBL Kugeln agyaggolyót kapták. Amúgy virágláda határozottan könnyű, a benne lévő égetett agyaggolyó gyakorlatilag lebeg a vízfelszínen, így a tető sem horpad be. Levegőztetés nincs, ahogy CO2 pótlásra sincs szükség, a 4 rekeszes külső szűrőt elég kb. 4 havonta takarítanom. Ezt az egyszerűbb akvapóniás módszert nyugodtan ajánlom mindenkinek!

A szerkesztési és egyéb hibákért elnézést kérek!

[ Szerkesztve ]

Remek írás!

Egy kérdés.: Nem lett volna egyszerűbb ha a szárazföldi futónövényt gyökerét egy esztétikus perforált hengeres csőbe raktad volna és azt kerülne az akvárium vizébe? A növény meg fusson amerre akar. Úgy tudom, hogy ez a fajta növény amit használtál a tövénél nem bokrosodik, csak az indákon,így az akvárium lett volna a "virágcserép" .
Vagy ez amit én gondolok ugyanennek az elvnek a másik megvalósítása?

Köszi (bár sajnos elég sok hiba maradt benne)! Amit írsz, az egy másik, szintén jól bevált módszer. Azt a technikát elsősorban salátáknál alkalmazzák, és ott erős buborékoltatás szükséges, hogy ne rohadjon be a gyökérzet. Utóbbi hangossága miatt én inkább maradtam az NFT-szerű megoldásnál.

Esetleg, ha a gyökérzet a külső szűrő szívó ágához kerül akkor gondolom nem rohadna a gyökér, hisz ott van vízmozgás.
Egy ismerősöm megoldotta egyszerűen belógatta a vízbe a növény gyökerét!

Na ez már valami! Köszönöm!
Hogy legyen egy kis haszna, milyen fűszernövények termeszthetők így? Olyanokra gondolok amik elvannak az akvárium által biztosított tápanyaggal. Írtad, hogy igénytelen növény kell.
Egy 300l-es akváriumnál akkor 3db virágláda kellene nekem, hogy elérjem ezt az eredményt? Én úgy tervezem, hogy a külső szűrőt csapolnám meg a kifolyó ágnál és abból biztosítanám a ládák vízellátását. Látsz ebben valami kivetni valót a tapasztalataid alapján?
Agyaggolyó van nekem az akváriumban 50l 4500ft, igaz nem mind teljes golyó formájú sok félbe van tőrve, de nekem ez van 1 éve aljzatnak és bevált, PH semleges. Virágláda is van csak a méret lenne érdekes 300l-nél.

Esetleg valami "tervrajzot" tudnál linkelni?

[ Szerkesztve ]

Az is tök jó lehet! Én viszonylag sok szobanövényt akartam berakni, hogy biztos legyen a denitrifikáció. Lehet, hogy ez a 12 tő futóka kissé túlzás is, mert nagyon gyorsan lecsökkent a nitrátszint, viszont legalább az algamennyiségem is határozottan fogy, és a víz is kristálytiszta lett.

Egy átlag külső szűrő térfogatárama ilyenhez szerintem nagyon nagy. Persze működne a rendszer, de csak akkor ha csúszdát barkácsolsz, mert a cső nem fogja normálisan elvezetni a hirdopóniás láda vizét (több cső esetén pedig könnyen kialakul szürcsögés, én sokat szórakoztam a kádban a lefolyással). A nagyobb lefolyóhoz esetleg barkácsolhatsz valami PVC szerelvényt, de az fontos szempont, hogy polipropilén ládához nem ragad a sziloplaszt. Tervrajz az nagyon beépítés (és térfogatáram) függő lenne, szerintem mindenkinél tapasztalati úton, barkácsolás közben alakul ki a jó megoldás.

[ Szerkesztve ]

Én úgy gondoltam hogy az esőztető végéről leveszem a záró kupakot és fabrikálok rá egy csövet ami ellátná a virágládát vízzel. Ezzel valamelyest csökkenne az esőztető vízforgatása, de legalább nem kéne másik szivattyú. Mennyi víz folyik át kb a rendszereden egy óra alatt, csak hogy tudjam az arányokat.
Akkor ezek szerint sikerrel termeszthetek fűszernövényeket is (pl. menta) nem kell semmilyen más táp, persze nem is lehet.

És bocs, elfelejtettem írni, hogy egy-két kivétellel szinte minden fűszernövény termeszthető akvapóniában, főleg a szakaszos elárasztás módszerével, de azoknál termés idején külön szórakozni kell a káliumszinttel és a mikroelemekkel is. Szobai futókánál ez nem gond, én csupán az egyszerűség és megbízhatóság miatt nem vágtam bele a bazsalikomtermesztésbe. A menta is igénytelen, azt nyugodtan pakold bele.

Kieg: nálam 350 l/h a térfogatáram, lakótársamnál meg 300 l/h. Egy ilyen teljesítményű szivattyú kb. 2200 Ft.

[ Szerkesztve ]

Megnéztem ismét a kisebb, konyhában lévő fűszernövényes akvapóniát: a menta nagyon nő, és ahogy nézem a hagyományos és a görög bazsalikom is, a paprika is épp termést növeszt, pedig többségük tápanyaghiányosan, kissé elsárgulva lett betelepítve még korábbról. Szóval gyorsan rendbe jöttek, pedig csak Aquatic Nature által gyártott Plant Pro N7-et és talán némi Neptun tápoldatot kaptak. Annyit érdemes tudni a kiegészítő világítással kapcsolatban, hogy gyorsabb, nyúlánk növekedéshez hideg fehér, a bőséges terméshez meg inkább vöröses kiegészítő fény szükséges (ezek a konyhában csak nemrég lettek beállítva). És ha a zöldségtermesztés a cél, akkor nagyon sok hal telepíthető az akváriumba (ld. konyhakertes akvapónia). De a külső szűrő kapcsán ne feledd, hogy az szakaszos elárasztású!

[ Szerkesztve ]

Így már sokkal világosabb számomra az egész.

Köszönöm a plusz infót
A fény megoldott, mert az akváriummal szemben (2m) van két ablak és egy teraszajtó a ház dél, délkeleti oldalán. Eddig ezek reluxával voltak árnyékolva (nem teljes sötétség), ha a növények bekerülnének tudok neki így természetes fényt adni. Én Easy Life ProFito-t használok, aljzatban JBL agyaggolyók.
Nagyon tetszik amit csináltatok, pont most leszek otthon 20 napot (szabi) nekiállok barkácsolni, csak még azt nem tudom mekkora legyen a növényes tartály (cserép), csak azért mert nekem ugye majdnem 3* akkora (300l) az akvárium. Ez nekem 10 naponta 100l ozmó víz, na meg van fent egy 200l-es akvárium teli guppikkal, most akarok belőle garnélásat csinálni (Red Cherry).

Tényleg ha valakinek kell odaadom az összes Guppimat ingyen, 10db-al kezdtem 9 hónapja és kb már 100db-ot elajándékoztam, most ismét van kb 100db. Menniük kell, mert nem bírok a szaporulattal, már nem élmény ha kis halakat látok , pedig nekem tetszenek....

Nálam is iszonyatosan szaporodnak.
Mondjuk nálam a gyerekek amit elkapnak, kiszedik neveldébe.
Ha bent maradnak, általában megeszik.

Szétbombáztam a csigasügéres medencét.
Maláj tornyos csigák ingyen elvihetők! / / A picikből van vagy 300 darab! Ezek szerint a csigákkal etettem a drága Sera tápokat! /