Köszi megvagyunk

Tejjel mi is a határon mozgunk, Gazdasszony mindig sápítozik, hogy éhezik a gyerek, ehhez képest 3 hónaposan 6,2 kiló és szépen mennek fel a hurkák mindenhova

Megvolnánk, csak Feleségemnek tegnap előtt beállt a dereka, szerencsére úgy néz ki, nem becsípődés, csak húzódás, de a pláza tetőparkolójából hívott fel, hogy egy lépést nem tud menni a picivel, nem hogy hazavezetni, menjek értük. Tegnapelőtt meg tegnap otthon voltam velük, mert nem emelhet egy pohár víznél nehezebbet.

Ezen kívül megvagyunk, most jött el az az idő, hogy a picinek van testtudata is, már humorizál, lehet nyámbászni nem ijed meg tőle, kommunikál, mutatja, hogy kéri hogy vegyem fel, sokkal nyugodtabb, sokkal jobban elvan, ahogy ki tudja fejezni magát, úgy tudjuk mi is eltalálni hogy mit szeretne és ő is kiegyensúlyozottabb ez által. Persze hiszti van, de valahogy más minden így, hogy mindenkiben alakul a hova-mivan.

Nagymama kapott gépet (állat, G3240, 4GB ram, 120-as Intel 530, megy mint állat), van net is, minden nap megy a skype videokonferencia

szerk: kérdezted a napirendet: hát ez folyamatosan változik. eddig az volt, hogy reggel kelés, és aztán kb. 2 órás ciklusokban
evés
böfi
játszás
hasazás
nyűgműg opcionális alvással
majd megint evés

most többet alszik, így evés, alvás, játszás, evés

ugyanígy, mint nálatok, nálunk sem akart nap közben még a kötelezőket sem aludni, most sem akar, csak ügyesebbek vagyunk talán amikor kaja után bekómál. ha minden kötél szakadt, hasra tettük, ott addig ordított, míg kifáradt annyira, hogy elaludjon. szadista módszer, de hatásos. most már szinte automata giroszkóp van benne, ha hasra teszed elalszik

játék amennyihez kedve van, van hogy fél óra, van hogy semmi, nyűgösségi faktortól függ, meg hogy éppen hol tartunk aközött, hogy valami elkezdi érdekelni, aktuális sláger lesz, vagy megunja.

most már egyedül is szépen elvan 5-10-15 percekre, ha valamiért le kell tenni, nincs egyből ordítás. alakul minden.

vállon, ölben altatás nálunk nincs, csak addig, amíg el nem éri a mélyalvás fázist, aztán betesszük a kiságyba. ez melós megint csak, mert ha felébred, buktad, kezdheted elölről, de előbb-utóbb megszokja, most már én is át tudom rakni a kiságyba, ami nagy szó.

úgy látom, hogy belefektetett energia, türelem és szoktatás kérdése minden, ha van erőd konzekvensnek lenni, nagyon szép dolgokat ki lehet alakítani egy gyereknél, csodák vannak. hálát adok a Jóistennek, hogy Feleségem ebben maximálisan partner.

[ Szerkesztve ]