Chiptuningnak 2 esetben van értelme.
Az első, ha butított autót vettél. Értsd ugyanez a motor létezik erősebb kivitelben, csak az elektronikával korlátozták(speedstep ), mostanában egyre több ilyen van.

A másik, hogy már széttuningoltad a motort, új hajtókarok, dugattyúk, vezérműtengely, szívócsonk stb. és ehhez szeretnéd igazítani a befecskendezést.

Valamennyi tartalék lehet egy gyári motorban is, de sok ráhagyás nem szokott lenni, kb. annyi hogy a gyártástechnológiából eredő szórást kompenzálják. A gyári jelleggörbékkel is játszanak elég sokat, ha tényleg az adott motor aktuális maximumát akarod kihozni, az nagy meló és ha fogyasztást, terhelést is figyelembe veszel, sok plusszra ne számíts.

Egy turbós autónál pl. lehet pluszt kihozni, sokszor akár egy csavarhúzóval is, mert elég a töltőnyomást megnövelni. Ott a plussz lóerő, nyomaték megy a gépsas, kicsit többet eszik, de kit érdekel, aztán kiderül, hogy mégsem kovácsoltvas elemekből van a motor, a hajtókar elhajlik, megszorul a dugattyú vagy törik és szétveri a blokkot. Persze ez ilyen worst case.

Szóval érdemes körüljárni, hogy mire tervezték a blokkot és utána nekiállni.
Hogy egy konkrét példávala éljek(volvoban nem vagyok otthon, maradok az opelnél). 2.0i. 115 ló. Ha chippeled, kijön belőle 130 mondjuk. Viszont az egyik legjobb blokk, amit az opel csinált, van belőle 204 lovas. Szívó oldalról le van fojtva. Ha kap egy nagyobb szívócsonkot és normális szelepeket és utána jön a chip, kb. 170 lónál vagyunk. Ugyanebből van turbó. Abból 315 lovas tuningchip is van, ehhez viszont már új hajtókarok vannak, meredekebb a vezérműtengely stb.

Szóval nem azt mondom, hogy ez rossz dolog sőt, de tudni kell mire való