Volt már ilyen nevű téma, de az továbbatnulás irányában indult és ott is rekedt meg.

Ez a csilagászattal általánossgban foglalkozó topik lenne.
Ami engem hirtelen érdekelne, elsőként...

tényleg 20 milliárd csillag van a tejútrendszreben?
Azon kívül mi van?

Mit takar a ''Galaxis'' szó?

A marsra mindkét ROVER megérkezett sikresen, és azóta is működnek?

Jo a topic.Leirok pár dolgot.
Fekete lyuk:A fekete lyukak a téridő azon tartományai, amelyekbe anyag és sugárzás csak belehullhat, de kijönni semmi sem képes. Még elektromágneses sugárzás, így a fény sem hagyhatja el a fekete lyukat, innét ered a neve. Ennél azonban többről van szó: mivel a fekete lyukakból sem anyag, sem energia nem távozhat el, semmilyen információnk nincs a benne zajló folyamatokról. Határvonalukat ezért eseményhorizontnak nevezzük. A fekete lyukakban a gravitáció minden más erőt felülmúl, s az anyag egy számunkra ismeretlen, végtelenül sűrű állapot felé omlik össze, amit szingularitásként írhatunk le. A fekete lyuk a térnek e szingularitás körüli tartománya, az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.

Bolygok:Merkur,Vénusz.Föld,Mars,Jupiter,Szaturnusz,Uránusz,Plutó,Neptunusz.

gondolom, a 20 milliárd reális

a tejút és a többi galaxis közt semmi nincs illetve olyan gondolom mint a csillagközi tér csak nagyobb, tehát por + ilyesmik vannak. Elméletileg túl nagy tömegű cucc nem lehet ott, az univerzum keletkezésekor így alakult.

A galaxis szóra nem tudok pontos magyarázatot, de ha ezt most hirtelen megkérdeznék tőlem, akkor azt mondanám hogy csillaghalmaz, saját gravitációja tartja egyben és többnyire a csillagok keringnek a galaxis közepe körül. a középpontjában szokott lenni kvazár vagy fekete lyuk.

egyébként a fekete lyukak is a kvazárok (nagyon nagy tömegű csillagok; milliós naptömeg nagyságrendű) összeomlásával keletkeznek.

[Szerkesztve]

Plúto, Merkúr, Vénusz, Mars expedíciókról ha tud valaki linket, vagy bármilyen csillagászati linket, képet, videót, az kérem linkelje be!

Lehetne ez aTOPIC egy nagy csillagászati tárház!

Én is feltöltök pár képet, mihelyst engedi a freeweb!

Bővebben: link

3. menüpont.

Legeszerűbb, ha kellenek a képek, FILE/Oldal mentése ....

50-80 milliárd galaxis van, galaxisonként 50-60 milliárd csillaggal .....

még egy döglött topic?

Igen kb, szal jó nagy a világegyetem, és egyre inkább tágul a tér, még a fény sebességénél is gyorsabban.
Ajánlott könyvek:
Stephen Hawking: Az idő rövid története
John Gribbin: Világűr, végső határunk
stb, stb

[Szerkesztve]

Azt mondják, a galaxis tágul, de a csillagok egymásra kifejett gravitációs hatására ez a tágulás egyre lassul.

Könyvet ajánlgatni lehetne az egész fórum bármely topicjában ....

Valaki tud infót a most homokba süllyedt MARS-járműről?

Videókat esetleg az elmúlt 10 évből?

Én úgy tudom hogy pont fordítva, a tágulás egyre gyorsul.

Szerintem érdemes elolvasni, alapművek.

a tágulás állitolag ciklikus, tehát 1 adott pont után elkezd önmagába összeomlani

Bővebben: link itt érdemes körülnézni.

Könyvajánló:
- Paul Davies könyvei (pl. Az utolsó három perc)
- John Gribbin: Schrödinger macskája
- John Gribbin: Az idő születése
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a tér és az idő természete
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a nagy, a kicsi, és az emberi elme
Ezek afféle népszerűsítő művek, mérsékelt számú képlettel, ámde neves szerzőktől. Hasonló, régebbi könyvek:
- Timothy Ferris: a vörös határ
- ..Kaufman: relativitáselmélet és kozmológia
Stephen Weinberg: az első három perc
magyar:
- A távcső világa (Kulin György szerk.) Kicsit régi (1980-as az utolsó kiadás), jó vastag, de kezdőknek alapmű.

Egyébként azért nehéz könyvet ajánlani, mert nem mindegy milyen előképzettséggel áll neki az ember olvasni.
Ajánlhatnék olyat is, ami 100% csillagászat, kozmológia és alapmű, mégis tippelem nem sokan értenék (vagy élveznék) itt u.i. kőkemény szakkönyv.
Teljesen más olvasmánylista az optimális egy 16 éves érdeklődő gimnazistának és egy képzett mérnöknek.

''az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.''

Valljuk be, ez a Schw.-rádiusz csak a ált.rel. egyenleteinek egy erősen speciális fekete lyukat tartalmazó megoldására érvényes. (időben stacionárius és tökéletesen gömbszimmetrikus eset - ilyen a valóságban nincs) Vannak sokkal gonoszabb, bizarrabb megoldások is, -pl. elfajult Kerr-megoldások- általánosan pedig baromi nehéz sőt lehetetlen megoldani.

Úgy egzakt, hogy: ''nem tudjuk'' mi lesz a szingularitás felé zuhanó anyaggal. Legjobb tudomásunk szerint ezt az összezuhanást már semmi nem álíthatja meg ezért vég nélkül tart, végtelenül kicsiny térrészbe. (legalábbis a Planck-hossz nagyságrendjéig, ahol mindenképp bezavar a kvantumgravitávió még nem létező elmélete...)

A linkhez annyit (mielőtt terjedne a tévedés):
- az Ősrobbanás elmélete nincs veszélyben. A cikkben írtak már múlt időben vannak, a 90-es évek második felében tényleg voltak ilyen megfigyelések, azóta sikerült jelentősen pontosítani a Hubble-állandót. Jelenleg úgy tűnik, a ''nagy bumm'' elmélet szilárdan áll, és a téridőnek 13.7+/-0.5 milliárd évvel ezelőtt volt egy szingularitása, amit ''nagy bumm''-nak (Big Bang) nevezünk.
- a ciklikus tágulás elméletét már megcáfolták. Nem tud így viselkedni a világ.
Az ömmagába omlás lehetőségénke eldöntése még függőben van, de egyre inkább úgy tűnik, a végtelenségig tágulni fog, azaz a téridő másik vége nyitott.

A ''Galaxis'' = a mi Tejútrendszerünk, az a galaxis amiben a Nap van. Ilyen galaxisból sok százmillió látható az Univerzum általunk belátott részében.
A galaxis egy olyan diszkosz alakú tömegsűrűsödés, amiben kb. 100 millárd csillag (nem 20!) van, és rengeteg (10-20x ennyi) por, gáz, sötét anyag.
Átlagos mérete 100 ezer fényév, és 1-2 millió fényévre vannak egymástól. Maguk is kisebb halmazokba tömörülnek, a halmazok pedig gigászi sejtes-cellás struktúrába.

A nem csillagok formájában létező ''sötét'' anyag jóval gömbszerűbb eloszlású mint a csészalj formájú korong, melyet ''belülről'' nézve a Tejút-ként látunk az égen.
Sok galaxis már nem mutat ilyen sprirális-diszkosz szerkezetet, mert más galaxisokkal való ütközés során elvesztette korongját, és csak a központi magja maradt meg (elliptikus galaxisok) vagy több spirális összeolvadása egy óriás elliptikus galaxishoz vezetett. Valószínűleg ez lesz a mi Tejútrendszerünk sorsa is, amikor 2 milliárd év múlva összeütközik és összeolvad az Andoméda-köddel. (ez a legközelebbi spirálgalaxis, az őszi égen kis távcsővel is jól látható)

A csillagászat (és kozmológia) érdekes kérdése, hogy mennyi és milyen sötét anyag van a galaxisokban és körülöttük.

A galaxisok nem tágulnak. Ilyen távolságskálán a belső gravitációs kötöttség dominál.

A sötét-anyag az voltaképp mi is?
Azt próbálták meg felfogni egy kisérlet sor a földben 1-2 km mélyen?

A galaxisok 3d-s térképe létező dolog?

van a Bővebben: link starry night nevü program, ami nagyon látványos...de mennyire lehet hiteles? a benne szereplö adatok pontosak...vagy inkább ilyen laikusoknak készült dolog lehet?

''sötét anyag'' az a kozmológiai téren is számottevő mennyiségű anyag, amit nem látunk a műszereinkkel, de van mégis tömege, gravitációs hatása. Mibenlétét illetően tág játéktere van az elméleti fizikusoknak.
A ''látható'' (valamilyen módon sugárzó) anyag az öszes anyagnak csak 5-15%-a.

1-2 km mélyen sokmindent szeretnek detektálni. Pl. neutrínókat.
Azért, mert ilyen mélyre már nem jutnak le a nagyenergiájú kozmikus sugarak, amelyek -nemkívánatos interakciók révén- megzavarnák a nagyon kevéssé kölcsönható vagy nagyon ritka részecskék detektálását.

Persze, nagyon sok galaxis távolságát és helyét ismerik. Persze a távolságot jóval nagyobb hibával. Az említett cellás szerkezet is jól felismerhető. (még elméletileg is megalapozottnak tűnik, hogy miért ilyen)