Tudna nekem valaki a cseppmodell-ről valami jo kis szöveget adni? Mert kerestem Dc-n, googlen de sehol nem találtam semmi értelmeset. Mindenhol csak 1-2 szóban elmitik csak meg..
Előre is köszi.

Itt van egy pár cím: Bővebben: link itt is nézted?

Néztem.

Más?

angolul is kerested? érdemes ilyeneknél kideríteni az angol nevét a dolognak, úgy tuti lesz minden.

de magyar szöveg kéne:S

up

up

A szuperkritikus fluidomot össze lehet nyomni? vagy mint folyadék áll ellen az összenyomó erőnek?

4. és 5. halmazállapotokról kéne infó, de vmi érthető szinten, könyv cím is jó
sűrgős, pls help!!!!

up

google?

bazz nem mondod, 4.ről van már anagyom de az 5.ről még a googlal se találtam

Nagy fizikusok segítsetek!

Nem értek vmit. Ha folyadék áramlik egy csövön keresztül egy fele keresztmetszetű csőbe, akkor ugye mivel a vízáram ugyanannyi a soros kapcsolás miatt a szűkebb csőben felgyorsul, méghozzá annyiszorosára, amennyivel kisebb a keresztmetszet. Ez esetben duplájára.
Ugyan fele keresztmetszeten áramlik, azonban dubla sebességgel a folyadék, így egyezik az átfolyt mennyiség. Eddig remélem jól tudom?

A szűkületben fizikailag mi gyorsítja duplájára a folyadékot? Ugyanannyi részecske áramlik időenység alatt a vastag és szűk csőben is, nem? Az összes átmenő részecske sebessége mitől lesz duplája a szűkebb csőben, ennek kövezkeztében, mi fedezi a négyszeres mozgási energiát?

[Szerkesztve]

Ha jól tudom, a 4. a plazma, az ötödik a BEC (Bose-Einstein kondenzátum).

halamzállapontból elég sok van, nem?

-szilárd (nymástól függően itt is tagolódik pl jég I,II,III stb)
-folyadék
-gőz
-szuperkritikus fluidum
-gáz
-plazma

vagy rosszul tudom?

Szilárd esetén akármilyen is a polimorfia, az 1 halmazállapot.
A gáz és a gőz jó közelítéssel egy halmazállapotnak vehető fizkém szempontból (amúgy nagy különbség van köztük, a gőz nyomással cseppfolyósítható). A szuperkritikus fluidum... határeset, inkább passzolom, nem akarok hülyeséget mondani. A plazma és a BEC pedig igen spéci körülmények között létezik.

nagyon jól mondod a gőzöket lehet nyomással cseppfolysítani, a gázokat nem. A nagy nyomású kritikus hőmékséklet feletti gázok viselkedhetnek félig hasonlóan a folyadékokhoz és a gázokhoz is: ez a szuperkritkus fluidum. A ktrikus hőmékséklet a gőz és a gáz között választó pont.

ebben nem tudsz segíteni:? (#14)
Bővebben: link


[Szerkesztve]

Nem vagyok fizikus, csak úgy tippelem:
Az a fele keresztmetszetű részét a csőnek én ellenállásnak értelmezném.
Ez a rész a megelőző szakasznak megnöveli a nyomását. Ha azt akarod, hogy továbbra is ugyanolyan sebességgel follyon át a víz, növelni kell az erőt amivel bepumpálod.
Avagy, ha csak úgy beöntöd ebbe a rendszerbe a vizet, szerintem lassulni fog az átfolyás.
Szerintem..., de érdekel a dolog engem is, kérnék még véleményeket.

A folyadék adott helyen érvényes nyomásából származó erő gyorsítja a folyadékot, vagyis a a nyomóerő munkája biztosítja a mozgási energia növekedését.

A magyarázat kulcsa (a szemléleten túl) a Bernoulli egyenlet, ami nem más, mint az energiamegmaradás folyadékokra (gázokra) érvényes egyik (bizonyos megszorításokat tartalmazó) alakja. ezért van az, hogy ahol gyorsabban áramlik a folyadék (vagy gáz), ott a nyomás lecsökken (lásd két papírlap közé fújsz című kísérlet), így teljesül az energiamegmaradás.