atszamolna ezt nekem valami, hatha veletlen elrontottam:
[link]
Bodes alakra kell hozni, azaz szorzatokra.

a co2 fagyáspontja 5.11baron -56.6C, eddig ok!
mivel a fagyáspont érzékelhető mértékű változatásához igen nagy nyomások szükségesek, 1 baron is kb -56.6, esetleg egy kicsit alacsonyabb pl -56.5C.

a forráspont -78C. Erre gondolom sokan kiröhögnek, abszurdnak tartják, mert ugye nem tudnak elvonatkoztatni a víztől. Igen, bizony a co2 alacsonyabb hőfokon forr (bocsi: szublimál), mint hogy megolvadna! A 0C viz gőzének nyomása 611 pa. Ha egy vákuumszivattyúval csökkentjük a nyomás a víz felett pl zárt edényben, akkor 611 pa alatt már fagyáspontja alatt fog forrni, ill szublimálni. A co2 érdekessége, hogy fagyéspontján a gőznyomása nagyobb mint légköri, tehát légköri nyomáson nincs folyadék halmazállapota, mert hamar elforr, mint megolvad. ugye forrpont felé nem lehet melegíteni semmilyen agyagot. Tehát -78C felé a co2 se tudjuk melegíteni, ekkor szilárd még, csak a gőzét tudjuk. Mivel a fagyáspont -78C felett van (-56C), nem fog megolvadni légköri nyomáson. Ehhez min 5.11bar kell.

ki lehet próbálni! ugye a szénsavpartronban 66 bar alatt 20Cos forrpontű, tehát folyékony co2 van normál hőfokon. Ha csökkentjük a nyomást (kiszúrjuk a patront), akkor el kezd csökkeni a forrpont és forrni kezd, mert ugye folyékony 20Cos co2, ha 15Cra esik a forrpontja akkor túlhevített folyadékként van benne, rögtön meg is indul a forrás, és lehűti forrpontig. forrpont alatt megszűnik a forrás, ezért a hűlés is. De mivel a nyomás kiegyenlítődik, tehát 1 barig leesik ezért a forrpont is -78C ig, mert 1 baron -78C a forrpontja, vagy úgy is mondhatnánk, hogy -78Con 1 bar a gőznyomása. Szépen forrva lehűl -78ig, közben érdekes módon meg is fagy, mert már -56.6 alatt szilárd.
A patronunkat ha lefele fordítva szúrjuk ki, akkor folyékonyan kispriccel és összefagynak a cseppek hőszerű anyagot képezve. Ez a szénsavhó, ami nem más, mint szilárd co2. (szárazjég). Hogy jobb hatásfokú legyen, a szétszálló és összefagyó cseppeket fogjuk fel egy kis ruhadarabbal, amit a patron alja köré tekerünk, és ezen keresztül szúrjuk ki pl egy szeggel ,amit előzőleg átütünk egy fadarabon.

ha kellenek képek, ahogy én csináltam, cak szóljatok!

sokan azt hiszik, hogy a tágulás miatt hűl le a co2, de az baromság. folyékonyan van benne a partonban, nem gázként. A folyadék felett telített gőze van. Persze a tágulás is hűt, itt olyan kis mértékű a hűtőhatása, hogy nem jelentől. Itt forrással hűl. A forráshoz sok hő kell, amit a magasabb hőmérséklető helytől, vagy saját magától von el.

[Szerkesztve]

Aki már látott 4K-s He-''lángot'', az nem fog kiröhögni.
Viszont a normál szifonpatronban (a 33g-os) nem hinném, hogy annyi CO2 lenne, hogy az már kondenzált állapotban lenne. Mikor jópár éve utoljára volt a kezemben, nem lötyögött benne semmi. Azt meg megintcsak nehezen tudom elképzelni, hogy egy fémtartályt iparban teljesen teletöltsenek. Annál valószínűbbnek tartom az expanzió hatására bekövetkező lehűlést, hisz ha tényleg 60bar van benne, az kitágulva ugyancsak le tud hűlni. Amit ennél szárazjégnek véltél, talán közönséges jég, az expanziós lehűlés hatására kiválva a levegő páratartalmából.

Az óriáspatron az talán más, arról el tudom képzelni, hogy folyadékként is van benne cucc.

Ettől függetlenül képeket linkelhetnél.

a patron töltése 6g, amúgy akkora tévedésben élnek egyesek, hogy el se hiszem!
co2 molukatömege 44g. tehát kb 3l gáz van a patronban. akkor elvileg 50ml.re sűrítve már ép megindulna a kondenzálás. A patron van vagy 5ml, tehát ott 600bar lenne, de már 60báron kodenzál.

Az expanzió okozta lehűlés minimális, közel se elég a co2 kondezálásához.
persze, hogy nem lötyögött, hogy a fenébe éreznéd lötyögni a majd kritikus hőmérsékletű folykony co2őt.

Amúgy vegészként nem tanultak: hogy a fojtás az ideális gázoknél nem okoz hőfokcsökkenést. Igaz a reális gázok lehülnek a fojtáson áthaladva meg kitáguláskor le kell győzni az molekulák közötti erőket. A hőfokcsökkenés 66 barnál már igaz jelentős is lehet. (vagy 20-40C), de hogy emiatt nem fog kondezálni az biztos.

hehe: ha vízjég lett volna, akkor miért nem olvadt meg és miért volt -80Cos?


képeim:

Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link


[Szerkesztve]

Sziasztok!

Egyik haverommal jelentkeztünk egy versenyre ahol lehet használni minden segédeszközt, könyvtől kezdve a füzetekig
Fizika tanárunk adott nekünk két oldalnyi feladatsort, hogy csináljuk meg szerdára.
Ezek persze az előző éves feladatsorok voltak, és láthatóan elég nehéz példasor, a mi szintünkhöz képest, és most épp egy könyvet sem tudunk elő venni.
Valaki le tudná írni részletesen a megoldást (magyarázattal)

1)
A hegyi kerékpáros verseny egyik lejtőjén 60 km/h állandó sebességgel halad az egymástól 1,8 km távolságban lévő szökevény és az őt üldözők csapata. Egy adott pillanatban a lejtő alja 4,8 km távolságban van a szökevénytől.
a) Mennyi idő alatt ér a szökevény a lejtő aljára?
b) A szökevény sebessége a lejtő alja utáni 300 méteren 20 km/h-ra csökken egyenletesen; majd ezzel az állandó sebességgel halad tovább. Mekkora távolságban van egymástól a szökevény és az üldözők csapata az úton mérve az adott pillanattól számítva 6 perc elteltével?

2)
A 72 km/h sebességgű gépkocsira ható légellenállási erő háromszor nagyobb szembeszélben, mint hátszélben. Hányszor akkora a légellenállási erő szembeszélben, mint a szélcsendes időben? (A légellenállási erő a sebesség négyzetével arányos.)

3)
Rögzített, a=30° hajlásszögű, h=1,8 m magas lejtő tetejéről és aljáról egyidőben elindítunk két pontszerű testet. A felsőt kezdősebesség nélkül, az alsót pedig akkora kezdősebességgel, hogy éppen a lejtő tetején álljon meg. A súrlódás elhanyagolható, g=10 m/s^2.
a) Mennyi idő múlva találkoznak a testek?
b) Határozd meg a testek sebességét a találkozás pillanatában!

4)
Egy kerékpáros állandó, 5 m/s nagyságú sebességgel közeledik egy kiterjedt, függőleges fal felé, arra merőlegesen. A faltól 276 m távolságra rövidet sípol.
a) Mennyi idő múlva hallja a visszhangot?
b) Miylen távol lesz a visszhang észlelésekor a faltól? (c = 340 m/s)

5)
Egy 80 cm sugarú rögzített gömb belsejében a 30°-os szélességi körön (vízszintes síkban) mozgó test adott idő alatt 240-szer megy körbe. Hányszor menne körbe ugyanennyi idő alatt az adott szélességi körön, ha a gömb sugara 3,2 méter lenne? (A surlódástól tekintsünk el!)

6)
A vízszintes úton haladó teherautó függőlegesen hulló esőbe érkezik. Az esőcseppek sebessége az út feletti térrészben állandónak vehető. A ferde síknak tekinthető szélvédőre adott idő alatt 3000 csepp hullott, ha a jármű 36 km/h sebességgel haladt. Ha a sebesség 54 km/h nagyságú, 4000 csepp éri a szélvédőt ugyanannyi idő alatt. Hány esőcsepp esik a szévédőre ugyanannyi idő alatt, haa teherautó megáll?

Nagyon sokat segítenétek

up

Húú, fizika nekem nagyon rég volt de ezek versenyfeladatok?

Az elsőhöz kb annyit kell tudni, hogy v=s/t...
1/a: v=s/t -> t=s/v -> t=1,8km/60km/h=0.03h=1,8perc=108sec
1/b: a lassító szakaszhoz kell még az, hogy egyenletesen lassul -> t=s/((v1+v2)/2) -> 0.3/40 -> 27 sec
6perc=360 sec -108 -27=225 sec-ig haladt még 20km-el. -> ebből számítható az összes megtett út.
Hasonlóképp kiszámolod az üldözők által megtett utat is, és a kettő különbségéhez hozzáadva az 1,8-at megkapod a 6 perc utáni távolságot.

Szóval kb ennyi. Ha le kell vezetni, hogy a lassuló szakasznál miért a két sebesség mértani közepével számolunk, akkor kicsit bonyolultabb, de nem sokkal.

A többi is hasonló nehézségűnek tünik.

Nah a verseny példákat nagyjából megoldottuk a barátommal, msot egy kis példába ütköztem, amit inkább idő hiány miatt teszek fel ide. Nem oylan fontos megoldanotok, mert majd 11 fele nekiülnék én is , de azért köszönöm a segítséget (ha valakinek van rá ideje )

500 t tömegű vonat 20 m/s sebességgel halad olyan sínen, ahol mű (surlódási együttható) = 0,01. Menet közben a szerelvény végéről leszakad egy 100 t tömegű rész. A mozdony húzóereje ezután is változatlan. Mekkora távolságban van egymástól a két vonatrész a hátsórész megállásának pillanatában?

[Szerkesztve]

Tegnap eszembe jutott egy érdekes dolog és nem tudtam senki értelmes emberrel megbeszélni, úgyhogy leírom ide. Nem értek a fizikához, utoljára ált. suliban voltam jó belőle, de azért érdekel.
Szóval Einstein azt mondta, hogy két dolog határtalan. Az emberi butaság és a világegyetem, bár az utóbbiban nem biztos. Na én ezen gondolkodtam egy kicsit és erre jutottam:

1. Volt az ősrobbanás és ez szétszórta az anyagot.
2. Az anyagnak van gravitációja -> csak az anyagnak van gravitációja.
3. A legkisebb mértékű gravitáció is meggörbíti a teret.
4. Minden gravitáció az eddig szétszóródott anyag körül hat.

Szóval szerintem mivel minden gravitáció az eddig szétszórt anyag körül generálódik, ezért ez a teret - mivel körülötte semmilyen gravitáció nincs ami kompenzálna - önmagába hajlítja vissza. Tehát a világ egy megközelítőleg gömb alakú test ami folyamatosan tágul. Kb. olyan mint egy vizzel teli lufi ami körül eltűnik a lufi. Vagy inkább mint egy vízcsepp az űrben. Azért nem szabályos gömb, mert az anyag nem szabályosan oszlik el, tehát a gravitáció sem azonos mindenhol.

Szóval szerintem a világ ebből a szempontból nem végtelen, mert önmagába visszahajlik, de van egy gondom. Hogyan nő? Lehet hogy a világunkat mi nem hagyhatjuk el, mert önmagába visszafordul, de kifelé még nő? Ezt úgy képzelem el, hogy mi csak a lufin belül mozoghatunk, de attól még kifelé van valami ami felé nő a világegyetem, de az számunkra nem létezik. Mi pedig ha elérünk a lufi széléhez akkor a tér görbülése miatt a lufi felszínének egy másik pontján viszakerülünk belülre.

Na erre varrjatok gombot és véleményezzétek. Mit csesztem el eddig? Hol lehet ilyenekről olvasni?

up

És ha egy dimenzióval feljebb megyünk? Szóval a világ egy 4 dimenziós gömb aminek akkor elvileg 3 dimenziós felülete van, amiben mi vagyunk. (illetve a fordított analógia szerint a 3 dimenziós gömb felületén 2 dimenziós ''világ'' van) A lakók a gömb felületén mozognak csak. Ha a lufit fújod, akkor a felülete nő, és a rajta lévő objektumok egyre messzebb kerülnek egymástól. Volt valami scifi novella, ami arról szólt, hogy az anyag együtt tágul a térrel, és időgéppel utazva óriások-törpék között találta magát a szereplő. (Gulliver időutazó volt, vagy ilyesmi)

Ez is tetszik, de ilyenkor mi van azzal, ha elindulsz egy irányba? Hova jutsz ilyenkor? Vissza a kiindulási helyedre vagy tényleg a végtelen felé tartasz?
Ha a lufi síkjával egy irányba mozogsz akkor vissza a kiindulásira, de mi van ha a lufi központja felé? Persze itt az a hiba, hogy igazából 3d-ben gondolkodok...

az a helyzet hogy ha a gravitációt bele sem kevered (ált. rel.) csak a azt hogy az elérhető maximális sebesség a fénysebesség!pont!(spec rel.)
nem tudsz elérni a lufi széléhez (eseményhorizont) pláne azon túlra
az önmagábs záródó véges és végtelen univerzum meg inkább filozófiai...
egy hasonló izalmas kérdés a kozmológiában:
fogsz egy csomó okos embert: kidobja a ''gép'' a az univerzum idöfejlődésének egy épkézláb elméletét(őszrobbanás+inflációs időszak stbstb) elvégzel csomó mérést és az elmélet jónak tűnik és kiderül hogy istennek t=0 időpillanatban egy csomó paramétert mitommén százezred százalék potosságra be kellett lőnie a kiszámolt értékekre külömben a világ összeroppan tvolna a gravitációtól és most borsónyi se lenne vagy sosem alakultak volna ki a sűrűségben ilyen inhomogenitások (csillagok, galaxisok, te, meg ugy egyáltalán) stb

Az egetlen nyűgöm a modern fizikával, hogy kijelentik, hogy a max. sebesség a fénysebesség. Ezt nem bírom elképzelni. Persze biztos így van, de szerintem ez tipikusan a ''tudomány jelenlegi állása szerint'' dolog. Majd ez is megváltozik, elvégre már a föld sem lapos

Ez jó komment.

azért nehéz elképzelni mert olyan körülmények közt éljük
hétköznapi életünket, hogy ösztönösen mindenki
egyszerű euklideszi térnek gondolja a világot,
(nincs görbülete a 3D térnek..)és a
klasszikus, egyszerű törvények nagyon pontosan leirják
a a környezetünkben történő eseményeket
(nyomba sem érünk a fényseb-nek..)
így normális hogy mindenki úgy nő fel hogy ezt érzi természetesnek!

amugy 100 éve jónak tűnik
de persze elötte több 1000 évig más tűnt jónak

Tudnátok ajánlani egy oldalt, ami összfoglalja a gimis atomfizikát?