UP!

volt gimiben atomfizika?:S
mi csak lejtő+labda szintü dolgokat tanultunk!

NEM jelenti ki a modern fizika hogy a fenysebesseg a max. sebesseg. Csak annyit jelent ki hogy a fenysebesseget NEM lehet elerni.

Ez komoly kulonbseg...

A fenti kijelentes pedig kiserleti megfigyeleseken alapszik... A modern fizika sok allitasa ''konnyen'' merheto meg alacsony sebessegeknel is. Pl. az idodilatacio (ami ugy elsore eszembe jut).

Termeszetesen ha pl. a Tachyonokat vesszuk alapul ok a fenysebesseg tobbszorosevel kozlekednek... De ok se tudjak elerni a fenysebesseget. Magyarul nem tudnak lelassulni a fenysebessegre. De meg nem sikerult mernunk Tachyonokat - komoly gondok vannak a meresukkel mert szamukra az ido visszafele mulik... Igy ez csak elmelet... De ez akkor sem befolyasolja az elso mondat ertelmet...

Az en szemelyes tapasztalatom hogy alatalaban a kozepiskolai es altalanos iskolai tanaroknak nem igazan van fogalmuk a fizikarol (termeszetesen tisztelet a kivetelnek - mindig vannak meglepetesek, es ezuton meg is megkovetem azokat akiket megsertettem volna)...

Ja vegul nincs ekezet a munkahelyemen... Igy bocs a helyesiras miatt...

Egyszeru...

Kell e meg a megoldas? Csak azert kerdezem mert lusta vagyok sokat irni...

Van egy fontos kerdes ami kell a megoldashoz... Az pedig hgy a kotel nyulik e vagy sem.
Ha nem nyulik akkor matematikai inga, ha meg igen akkor fizikai...

sosem hallottam tachionokról!
de szerintem nem vagyok vele egyedül!
ugyhogy elviselnénk egy ismertetőt!
rágugliztam és csupa fórum meg ipm-szintü magazinban
talál rá!...
tudsz valami tudományos cikket erröl mutizni!
tudományosat!képletekkel

Egy fizika példa.. sík hülye vagyok belőle, és most nagyon kéne...

Mekkora a test sebessége 3m megtétele után, ha 8m/s sebességgel indítottuk el, és 0.25 a surlódási erő!? Légyszi segítsen valaki.

Termeszetesen...

Csak egy a szepseghibaja az az hogy altalaban fizetos helyeken olvashatsz ilyesmit komolyan. Angollal hogy allsz? Ha jol akkor probalkozzal:

http://math.ucr.edu/home/baez/physics/ParticleAndNuclear/tachyons.html

vagy ha komolyabbat akarsz latni akkor:

http://www.physicstoday.org/

esetleg:

http://www.newscientist.com/home.ns

es

http://prd.aps.org/

De ha akarjatok adhatok egy rovid osszefoglalot en is...

Nos a dolog abbol indul ki hogy a Dirak egyenlet a Schrodinger egyenlet ''modernebb'' valtozata invarians az idore nezve - a Schrodinger is (Kvantummechanika)... Nos az koztudott hogy a kvantummechanika es a relativitas elmelet hadilabon allnak egymassal. Ez azt jelenti hogy a relativitas elmelet nem alkalmazhato a kvantummechnikai elmeletekre... Ezt a problemat sok fele keppen probaltak megoldani pl hurelmelet...

De a legkezenfekvobb megoldas mellekesen a legegyszerubb is ha figyelembe vesze az ido invarianciajat. En most kepleteket nem fogok irni (lusta vagyok ), de lassatok az elso linket. Az invariancia azt jelenti hogy az egyenlet megoldhato matematikailag ugy is hogy az ido maga pozitiv (elore mulik) vagy negativ (hatrafele mulik). Ilyen megoldas elojon a masodfoku egyenleteknel is (a*t^2 + b*t + c=0). Ez mindennapos problema es konnyen megoldhato a megoldo keplettel. Nos ilyen esetekben azt mondjuk vagy mondtuk hogy az ido NEM LEHET NEGATIV (MERT AZ AZ JELENTENE HOGY VISSZAFELE MULIK) ezert az egyenlet olyan megoldasait ahol az ido t<0 - nal figyelmen kivul hagyjuk. Ez a klasszikus fizika szemlelete. Ez nem veletlen... Ha megengedem azt hogy az ido visszafele mulik akkor kolmoly paradoxonok jelentkezhetnek... Serulhet az OK OKOZATI osszefugges... Vagyis a kovetkezmeny elobb jelentkezik mint a kivalto ok . Ez pedig megengedhetetlen mint nyilvanvol is ... A baj csak az hogy bizony a kiserleti eredmenyek kitartoan ilyen otleteket adnak... (mondjuk az elekron kacerkodik igy). Ez olyannyira eros nezet volt hogy az egyetemeken a Dirac egyenlet negativ idore ertelmezett megoldasait NEM is tanitottak... Egyszeruen kihagytak az egyenlet ide vonatkozo reszet es megoldasait (hiszen ugysem lehetnek jok). Nos a dolog akkor kapott ertelmet amikor 2000 - ben eloszedte egy par fizikus az eredeti Dirak egyenletet es megoldotta negativ idore nezve is... Meglehetosen nagy sikere lett a dolognak mert egy csapasra kibekultek a relativitas elmelet es a kvantummechanika is . Persze nem teljesen elfogadott dolog... Az eskudszek meg kint van nem dontottek el hogy jok e vagy sem... A fizika mint tudomany igen csak konzervativ dolog... Lassan dont ha valamilyen uj elmelet jelenik meg mert nem jo ha mindenki tul lelkes ilyenkor elveszik a sok baba asszony kozott a gyerek (mint az a hideg fuzioval is tortent )... Szoval akarhogy is van, a helyzet a kovetkezo:

A fenysebesseg a hatar. Ha egy ''hagyomanyos'' reszecsket veszunk akkor amikor kozeliti a fenysebesseget egyre nehezebb novelni a sebesseget, egyre nagyobb energiaval kell gyorsitani. A fenysebesseg maga nem elerheto mert vegtelen energiaval kellene gyorsitani hogy a fenysebesseget elerje. Ez a kovetkezik a Dirac egyenlet megoldasabol. HA veszem az invarianciat vagyis tukrozom a megoldast akkor: A Tachyon olyan reszecske ami a fenysebessegnel sokkal gyorsabban mozog. Minnel jobban lassitani akarom annal nagyobb energiat kell kozolnom vele. De o soha nem tud lelassulni a fenysebessegre mert ahhoz vegtelen energiat kellene kozolnom vele... Persze maga a fonton mar fenysebesseggel mozog, de az o szamara az idonek nincs ertelme (all az ido), a vilagegyetem barmely potjaba ugyakkor jut el. De ez mas tema... Ennyi diohejban.

Remelem ertheto volt...

Ez komoly? Nem tudod Newton egyenleteit?

Nem cikizni akarok csak le vagyok dobbenve!


De ha ugy godolod akkor megirom a megoldast...

hmm elgondolkodtató
de értem asszem!
mi a dirac-egyenletet relat-ból tanultuk eleve és csak érintőlegesen
és amitől hanyat kellett dobni magadat hogy az antirészecskéket egyből kidobta...
erről szó sem volt, mondjuk ugy volt béna az előadás ahogy volt..
de persze ez egy elmélet eddig...köztüdott, hogy 500 évvel ezelötti dógokat tanitanak az egyetemen...de érthető is hogy nemy bizonyitott elméleteket is félve...
nem mellesleg megkérdezhetem mi a végzeccséged ill. mit dolgozol?
(ird privibe)


[Szerkesztve]

Két kérdés, részmegoldás is érdekel.

A periódusos rendszer független részecske közelítése során adja meg és vezesse le az $ n $ főkvantumszámhoz tartozó állapotok számát!

Ha leírja valaki, hogy rendszámból, vagy akármiből, hogy jövök rá a fő- és mellékkvantumszámra, az is nagy help. (Régen volt középiskolás kémia, mikor ezeket vágtam.)

Vezesse le a párhuzamos rétegzésű dielektrikumok erőhatást állandó töltésen tartott síkkondenzátor esetén!

Valami szöveges levezetés is elég.

Egy idevágó vicc:
Fizikusok bújócskáznak a mennyben, Einstein számol, majd elindul megkeresni a többieket. Newtont megtalálja, egy földre festett négyzetben állva:
''Megvagy Newton, kiestél!''mondja.
''Nem, nem. Én egy Newton vagyok egy négyzetméteren, tehát te Pascal-t fogtad meg!''

Most bongesztem csak at a regebbi beirasokat ugyhogy ha erdekel akkor elmagyarazom...

A gond csak az alapgondolatban van. Ugyanis gravitacio mint olyan nem letezik...

A helyes gondolatmenet.

1.Az anyag gorbiti meg a teret.
2. A gorbult teret erzekeljuk mi es azt hisszuk gravitacionak.

Gravitacio valojaban nem mas mint tehetetlensegi ero amit mi tevesen kulon eronek kepzelunk el...

De ennel bovebbet csak akkor irok ha valakit erdekel, mert nem akarom fecserelni a szot...

taníts mester (engem érdekel )

Én is meghallgatnálak.. jó pap holtig tanul..

Elrood: az első kérdésedre a válasz (rendszámból fő- és mellékkvantumszám): négyjegyű függvénytáblázat 230-232. oldal (az atomok elektroneloszlása) hasznos lehet.
a táblázatban n=1,...,7 (héjak = főkvantumszám), n(s,p,d,f) (''n'' héj alhéjai =mellékkvantumszámok), a táblázat értékei mutatják, hogy az adott alhéjon hány elektron van.
pl. zokszigén: rendszáma 8,
1s alhéjon 2 elektron, 2s-en 2 e-, 2p-n 4e-

legalábbis így magyaráz taki ááárpi (húgom)

második kérdést nem is értem

ha valami nem világos, húgom elmagyarázza.
én ebből megértettem, pedig világ életemben utáltam a kémiát.

igen légyszives. bár már nem kell annak akinek kellett volna, de engem érdekel. 2 éve nem volt fizika órám, most érettségizek így másra ''gyúrtam'' Majd jövőre lehet koppanok emiatt.. de majd felhozom magam.

sinx/n=6 sokkal jobb
( Aki nem érti, n-nel ''lehet'' egyszerűsíteni, és kijön, hogy six )
Tudom, ezer éves poén.