Csak hogy tiszta legyen (lehet, hogy eddig is az volt):
Ezek a srácok 16 éves kamaszok voltak, addigra már 2 év szakosodott tanulással a hátuk mögött (heti váltásban iskolai elmélet és tanműhelyi gyakorlat). Ha ezek után egy ilyen beugratásnak felül (kanyarfúró, 60 fokos derékszög, alumágnes), hát engedtessék már meg nekem, hogy mosolyogjak. Nem mondtam, hogy hatalmas poén ez, nem is röhögtük körbe a srácot, nem volt megalázó a helyzet.
Tudom, hogy a lelki terrort (még ha az csak piszkálódás, viccelődés is) nem ildomos relativizálni, mégis mondhatnám bármelyik főiskola/egyetem gólyatáborát, ahol vicces feladatokat kell megoldani néha kényelmetlen szituációban. Vagy üsd fel a youtube-ot, ott 100-ból 100 "prank" nagyságrendekkel durvább, mint az én példám, hisz azokban ott van a szereplő arccal, bárki számára bármikor elérhetően, megoszthatóan - nem pedig egy vén szaki anekdotájaként elevenedik fel az eset arc nélkül, név nélkül, évtizedekkel később. Szóval ne mondd nekem azt, hogy "30 év alatt sikerült össztársadalmi szinten fejlődni ezen a fronton". Sokkal rosszabb a helyzet, mint akkor volt. Durvábbak a poénok, gonoszabbak az elkövetők és sokkal nagyobb a közönség.
Nem mellesleg jegyzem meg, hogy ha a 2 perces poén ellenoldalára odarakom azt az egy évet, amit arra szántam, hogy ezek a srácok jó szakemberekként kerüljenek ki a kezeim alól, nem is volt tán olyan nagy ár érte részükről. Az első diákom egyébként 2 évvel volt fiatalabb nálam. Most is tanul egy srác mellettem, 3 hónap után már rá merek bízni olyan feladatokat, amit a néhány éve szakmában lévő kolléga csak vakarózva, sokkal több idő alatt és szarabbul oldana meg.
[ Szerkesztve ]