Szisztok!

Nerég nyitottam egy pákabeszerzős topikot, ami Bővebben: link megtalálható. Ezen topik rendeltetése a forrasztás mikéntjéről szólna, biztos sokakat érdekelne. Alapból a beginner kérdésekre szakodna a topik, de lehet szó pro kérdésekről is.

Az már bizonyos, hogy számunkra a 25-30 w-os páka elegendő.

Akkor hát kezdeném a kérdezősködést:
1.: Van-e valamilyen kötelező szakirodalom érthető formában? (Netes, magyar előnyben)
2.: Milyen pákaheggyel ellátott pákát vegyek? Melyik mire jó?
3.: Forrasztásnál ugye 4 dolog működik közre (+mi ): a 2 összeforrasztandó anyag, cin, páka. De csak 2 kezem van. Hogyan csináljam? 2-en csináljuk? (Vagy gruppen? )

Forrasztó zsír nem kell ? Anyagok előkészítése ? Mely anyagok nem forraszthatóak ? Ilyenek is kellenének, nem ? Mondjuk annyira nem értek ehhez

Ajánlanák egy könyvet a lágyforrasztás után érdeklódóknek. Sajó Jenő: Lágyforrasztás az elektronikában. című könyvét, Nem egy újdonság (1984), de a benne leírt dolgok, a mai napig érvényesek. Otthol használatos technológiák azóta nemigen változtak, SMD mondjuk nincs benne, de aki jól tud forrasztani hagyományos alkatrészeket, az szerintem elboldogul a még kézzel szerelhető SMekkel is.

olyan emberektől kéne infot kérni akik szervizben stb dolgoznak és foglalkoznak ilyesmivel. itt a ph-n is van pár ember aki eléggé vágja a témát - hátha elárulnak 1-2 okosságot.

Forrasztó zsír nem kell, a forrasztó ón belsejében van 3-5 ''cső'' ami meg van töltve vele, ez elég. Anyagok fémtiszták, oxidmentesek legyenek, arra, hogy mi nem forrasztható elég hamar rájön az ember, ott trükközni kell egy kicsit, de általában ha az ember fia elektronikai alkatrészekkel dolgozik ilyennel ritkán találkozik (megfelelő felületelőkészítést feltételezve). Két kéz elég

[Szerkesztve]

a forrzsír a legjobb dolog...

ha ideiglenes kötést csinálsz

miért?
mert a forrzsír az ZnCl (cink-klorid) ami melegítéskor rendkívül jól tisztítja az anyagot, és kiválóan fut rá az ón a rézre, csak épp pár év alatt megeszi a klór a forrasztás tövénél a rezet.

tehát ha muszáj, akkor vagy gyanta, oldott állapotban, vagy a degufit család, 20-30g-os tételben már 10k alatt is elérhető

Nem mindegyikben van sajnos, vagy nem mindíg elég...

Végre egy értelmes hozzászólás eben a topikban

Soha többé nem forrasztok zsírral. De ha jól emlékszem azért ezeknél is vannak különböző összetételű cuccok.

a klasszikus, forrasztózsir nevű sárgás szar az mind cink-klorid.

amugy ugyanez igaz a gumikábelre is...
azokban azért van a réz ér-szövet és a gumi közt is síkpor, vagy celofán szerű réteg, mert a gumiból kén-származék kölcsönhatásba kerül a rézzel.
ha gumikábelt leforrasztaszm megsérül a védőréteg, és hasonló efffektus jön létre, szépen zöldülni fog a vezeték.

A forrasztáshoz ezekszerint nem árt ha az ember szereti a kémiát.

hát, 7-8 ban mit csináltál kémia és fizika órán???
meg utána a továbbtanulás alatt?

7-8 ban nem tanultunk forrasztani, technikaórán se. Virgonc gyermekkorom miatt 8.-ban annyira szar jegyeket tettem le az asztalra, hogy de. Ezért továbbtanulás alatt is leginkább élelmiszerismeretet meg vállalkozásit tanultam mondjuk élelmiszerismeretben is van rendesen kémia, szerencsére már mind elfelejtettem

én csak a klór rézre gyakorolt hatására gondoltam, nem a forrasztás tanulásra.

ja, és helyes soorend:
- páka felmelegít
- forrasztandó felülethez érint, és felmelegíti azt
- ón hozzáérintése

nem pedig teszek a pákára ónt, majd odanyomom...

Huhh ehhez már nagyon sok satu és/vagy kéz kell

Kötelező irodalom:
Sajó Jenő: Lágyforrasztás az elektronikában (1984)

Forrasztásnák a felületeknek fémtisztának kell lenniük.

Sorrend:
- páka felmelegít
- forrasztandó felülethez érint, és felmelegíti azt
- ón hozzáérintése

Biker, esetleg a #1-es (a 2-esre) kérdésre tudsz mondani vmit?



[Szerkesztve]