mit vagytok oda tiszta az csak kell bele cucc:
Bővebben: link
Bővebben: link

Hello everybody, megjöttem. Na látom, végre van egy ilyen topic is, és érdeklődés is hozzá.

Minekünk Tizenakárhány éve van kertünk, és régen is műveltük. Aztán elköltöztünk albérletbe Bp. közelébe egy rohadt drága, de kultúráltz és jól fejlődő faluba, Csömörre. Majd vissza ide, Őrbottyánba, 4 évvel ez előtt, azaz mikor én 12,9 éves voltam. Eleinte csak küzdöttünk a nagy, elburjánzott gazzal, de végülis egy év alatt evgyszerrel és jelentős manuális munkával azért úrrá lettünk rajta, és kevés zöldséget is plántálhattunk. Aztán második évben már hatalmas veteményünk is volt - rengeteg paradicsomot (meg azért másokat is dögivel) ültettünk, több százat, s volt az évben, hogy csak lecsót ettünk. Eltettünk 15 gyümölcsfát is, de akkor még kicsi voltam, vagy legalábbis kisebb mint most és tapasztalatlanabb, nem nagyon gondoztuk őket, csak locsoltuk és gazoltuk. A rákövetkező évben, vagyis tavaly is sokat vetettünk és ültettünk, de úgy tűnik, a sok locsolás és a trágyával való spórólás nem tett jót a földnek - utólag már tudom, hogy a vezetékes víz és a sekélyről felszivattyúzott kútvíz enyhén lúgos hatású, + kemény víz, így az azzal locsolt föld hajlamossá válik az ellúgosodásra, ami nem kedvez a savanyú talajt kedvelő zöldségek számára. Vagyis az összes zöldségünk satnya maradt, tápanyaghiányban szenvedett, vagy beteg lett. A gyümölcsfáink permetezés híján erősen megbetegedtek, és kis híján kipusztultak, de végülis egy-kettő kivéelável már azóta talán rendbe jönnek.

Idén télen, okulva előző évi mulasztásaimból, és anyám intelmeiből, rászántam magam néhány szakkönyv kiolvasására. Gyakorlatilag minimum 10, kertészettel foglalkozó, egyenként többszáz oldalas könyvecskét futottam végig a téli hónapok folyamán, (pl. Bálint gazda Gyümölcsöskert c. művét) és próbáltam nagyjából memorizálni a sok hasznos praktikát. Anyám meglepett tél vége fele, mert megrendelt azt hiszem 35 gyümölcsfát, és még kb egy tucat bokrot a avazsi kiültetési időszakra. Tehát ahogy kicsit is felengedett a talaj, vittük a kertbe a csákányt, lapátot és ásót, s ástuk a fagyott homokot - még szerencse, hogy csak homok. Minden fának 120X120X70 cm-es lyukat ástunk, azaz pont egy m^3-t. A homok tetejét, azt a vékony, előzőleg trágyázott földet később érett trágyával keverve visszaforgattuk a földbe, majd a hozatott földdel és a kert többi részéről, pl trágyakupac vagy kecskék alól összehordott jobb minőségű, szintén trágyázott homokkal telítettük meg a gödröt. Majd a fákat is nagy fáradsággal eltettük, se nekikezdtem a metszésnek, persze Bordói leves permetezés után. A metszés művészetét én a Gyümölcsöskertből, a Gyümölcsgazdák kézikönyvéből, és a Metszés ábécéjéből sajátítottam e valamilyen fokon - majd a tapasztalat lesz a további tanítómesterem. Metszés után és közben néha permetezgettem, rügyfakadástól függően. A korábbi sárgabarack fáink moníliásak és gutaütésesek lettek, ezeket kell most nagyon alaposan kikezelnem Score-ral, az őszibarackok pedig a tafrinás levélfodrosságban szenvednek, ezeket Topas-zal kezelem. Köztes permetezőszernek általában az Orthocidot és Zolone-t, néha Dimilint használok. Próbáltam minél környezetkímélőbb szereket összeválogatni, így egyik sem erős permetszer.

Valamint vannak kecskéink és baromfijaink. A kecskék sima parlagi kecskék, 5 darab fejős és 2 darab (most) 3 hetes kislány. A baromfi viszont elég változatos, olyan megszokott tyúkjaink nincsenek is. Vannak óriásbaromfijaink, kb 3X akkorák, mint a normál méretű, és vannak japántyúkjaink, akik kb 3X kisebbek az originak baromfinál. Tartunk gyöngyösöket is, hogy éles hangjuk távol tartsa a ragadozóka - a szomszédok nem szeretik őket, mert olyan elviselhetetlen számukra a rikácsolásuk A selyembaromfik tollazata pihés, selymes tapintású tollakból áll, és hatalmas bóbitájuk, esetenként szakálluk is van - mi csak punkoknak, a szakállasakat motosos punkoknak hívjuk őket
Szerk:kifelejtettem a felsorolásból a pávákat


Dióhéjban ennyi, ha valakinek kérdése lenne, lehet tudok rá válaszolni




Ja és utóirat: programozónak tanulok

[Szerkesztve]

Kertes ház... nekem kijut belőle bőven. Sajnos a gaz szívesebben nő benne, mint bármi más, de azért próbálozunk. A fater erősen gyűjtögető életmódot folytat, úgyhogy van itt minden az udvaron. A kert is televan minden vacakkal, egy jópár szilvafa (utálom a szilvát), egy barackfa (azt viszont szeretem), szőlő, meggy, földieper, stb. Itt majdnem mindig van valamilyen gyümölcs. Ezért szeretek itt élni.
Kerti tó nincs, hely se lenne neki, nem is igazán rajongok a halakért. Van viszont csirke, azoknak is könnyen elkoszolódik a vize
A füvesítésen viszont erősen gondolkodom, az udvar elég hülyén néz ki csupaszon. Milyen szárazságtűrő, homokos kavicsos földet is elviselő fűmagot tudnátok ajánlani? Majd teszek fel képeket, ha érdekel valakit.

Jópár éve (10+) még a család apraja-nagyja járt tengerit kapálni (1 hold). Abban 2 dolog volt jó, ami mosanában hiányzik:
- a mezőn kajálás,
- a beszélgetés.
Ezek a kinti beszélgetések egészen más hangulatúak, mint a ''szobában leülünk beszélgetni'' típusúak. Még a kertipartis beszélgetéseknél is jobbak. Régi szép idők! Hogy utáltam kapálni!

NEmtud valaki egy Jó FűvetőTechnlológiát? De télleg, me az udvart akarom befüvesiteni már lassan 5éve de soha nemsikerül valami szépre. Ugye Felásom az egészet,Szorok rá Nitrátot,aztán betolom az egészet fűmaggal,és minden nap locsolom. Namost a probléma a következő, vagy sehogy nemkel ki a fű vagycsak foltokban,Próbáltam már Pázsit füvet,Sport füvet,KEvert Füvet,Árnyék füvet...... Már lassan ott tartok hogy lebetonozom az udvart a pics@ba De olyan szép az udvar amikor olyan zöld.

A különböző Sport fűszerkeverékeket tudom ajánlani, ezekből a fűszerkeverékekből ha mondjuk kipusztul az egyik fajta a talajotokon, mert mondjuk nem bírja, akkor is ott marad a többi. A Sport fűkeverékek jól bírják a strapát, ha gondozva vannak, elvégra például a focipályák agyonfutkározott talaján is megélnek. Ez azonban koránt sem jelenti, hogy teljesen igénytelen lenne! Előte gondos és teljes gyomirtás szükséges, és nem árt néhány évvel előtte elkezdeni jó érett szerves, vagy kis mennyiségű műtrágya kiszórását, persze szakemberrel megbeszélt minőségben és mennyiségben. A műtrágyák általában akkor bomlanak le a lagmaradéktalanabbul, ha nem adagolják túl őket - sajnos manapság a gyorsabb eredmény érdekében szeretik túladagolni, ami viszont környezetszennyező hatású -, és kiszórásuk után megfelelő mélységbe vannak dolgozva, mondjuk beásva/-kapálva, s később locsolni is kell. Persze tápanyagban gazdag talajon mindez nem nagyon szükséges, s csak kis gondozással is létrehozható szép gyep, de homokon vagy szikes talajon elengedhetetlen. Ajánlható még a néhány éven át tartó teljes talajakarás is, ami ugyan költséges megoldás nagyobb területekre, de mindenképp nagyon hatékony: szalmás trágyát kell végigszórni 5-15 cm vastagon a füvesíendő földterüleen, s ez abban nagy segítséghet nyújthat, hogy nem kell annyit locsolni, mert megvédi még a homokot is a kiszáradástól, s egyben folytonos tápanyaguánpótlást is szolgáltat.

Mindezek nélkül is lehet gyeptelepítéssel próbálkozni, de alánlott megfontolni ezeket.

1. építési törmelék (aka sitt) képezi a talajt az udvaron, ezt a fű nem szereti
2. az adott rész szinte soha nem kap fényt, ezt a fű nem szereti
3. az 1. és 2. kombinációja, ezt a fű nem szereti

A bőséges tápanyagellátás ellensúlyozhaja a napfényhiányt, de lényeges a alaj jó szerkezee is, és ezt legjobban érett szerves trágyával lehet elérni. A baromfitrágya különösen jó hatású, de elég heves, így közvetlenül sose használjuk, hanem legalább fél évvel előtte keverjük bele a földbe.

A sódert pedig, nincs mese, el kell lapátolni Én ismerem a helyzetet, nálunk is még épül a ház, immáron 12 éve

[Szerkesztve]

törmelék nemnagyonvan napfény is éri,inkább az lehet a gond hogy nagyon kemény a föld.,pedig már többször lett rá szorva végig virágföld, (szép fekete lett tőle minden) azzal vélgülis jóis volt csak valahogy mindig kiszárad,pedig reggel és este mindig locsolva volt.

Akkor viszont épp hogy árnyék kellene a fűnek. A sárgabarack és őszibarack, a mandula kellemes félárnyékot nyújthat, így előzetes telepítésük megoldhatja a kiszáradás. A másik, szintén költséges megoldás - mi nem az a kertben manapság... csak ez meg nagyon drága -, ha valamilyen, a talaj víztartóképességét növelő anyagot dolgozunk bele a termőrétegbe. A kiszáradás ellen véd a jobb talajszerkezet is. Az általános virágföld könynen kiszárad, hisz folytons locsolást igénylő növényeknek állították össze. Szerves trágya bekeverésével javulhat az állaga. Bár a kiszáradás ellen a legjobb módszer mégis csak a locsolás, a fűtelepítés előtt vaó talajtakarás, mint mondottam, jó módszer lehet, mert a lebomló szerves anyagok belekeülvén a termőrétegbe, javítják annak szerkezetét.

Mégis, leginkább fák telepítését ajánlom, és egy öntözőrendszer sem árt mellé, a gyep gyenge talajon nagyon sok munkát igényel. Ezért sincs nálunk egyelőre fű, még csak talajakarás van az ágyásokon, és lesz még évekig.

Még egy tipp: Igaz, a kezdeti időkben gondot okozhat az ápolásuk, de a sűrűn ültetett díszbokrok egybefüggő árnyékot venek a földre. Jól ki lehet továbbá használni a díszutakat, hisz ide sem kell már füvet vetni. Nagyobb, sűrű lombozatú fák alá lehet mohatőzeget vásárolni, s mohát tenyészteni - nagyon kellemes látvány, és nem igényel sok gondozást. Valamint nem csak a tápanyagellátásra, hanem a talaj kémhaására is figyelni kell minden növény telepítésénél.

enm erted... ha 10m korul van a viz akkor csak buvarszivattyuval lehet felhozni, mert 10m vizoszlop nyamsa a vakuumnak felel meg aminel kisebb nyomas nincs.

bekalencse kell a tetejere.

Rakjál gyeptéglát!

Ja, az előző hsz-om a #48-ra ment volna.
Egyrészt a gyeptégla alatt meglazul a föld, hisz tudnak a mindenféle élőlények dolgozni, másrészt addig se lesz csupasz a föld.
A kemény, vályogos földet mifelénk homokkal szokták lazítani. Elég jó eredménnyel. Igaz, utána trágyázni kell, de magában a trágya nem elég. Esetleg lehet perlittel is csinálni, bár a tetejéről a szél lefújja, az nem olyan jó.

Mi múlt tavasszal füvesitettük újra a kertet, hozattunk egy épitkezésről földet, ami jó felete volt, mert mélyről ásták ki, és szereztünk ''gombatrágyát'', ezt gombatermelő telephelyről hoztuk, igyne odadták, mert már gomba nem termet meg rajta, ezt összekevertük kapálógéppel, és befüvesitettük. A gombatrágyának küszönhetően iszonyat gyorsan nő a fű, ha sok vizet kap, ha esős hét van, akkor kétszer kell füvet nyirni azon a héten. Nem használtunk semmi műtrágyát vagy hasonlót.

Azt hiszem folyamatosan félreértjük egymást... Az hogy a vízért 10 m-re kell fúrni (#29), az számomra nem volt = azzal, hogy a kútban lévő vízoszlop van 10 m-en. Kúttal rendelkező ismerőseim többsége 15-16 m mély kúttal rendelkezik, de abban olyan magas vízoszlop van. hogy gond nélkül tudják felülről szivattyúzni. Ezeket a kutakat többnyire kb. 60-as átmérővel készítik, ami jóval olcsóbb az általam írtnál. Normál esetben egy ilyen kút tökéletesen megfelelhet egy családi házba vagy nyaralóba, viszont ha valaki jobb minőségű vagy vízhozamú kutat szeretne, akkor mélyebbre kell fúratni. És akkor már igaz, hogy az ilyen kútban a vízoszlop teteje 10 m-nél mélyebben van amit csak búvárszivattyúval lehet felhozni.

14 éves koromig panelban laktam... aztán 20 éves koromig kertesben. Most egy társasházban... kertes-párti vagyok...

Bővebben: link
Bővebben: link

Ilyen környezetben lakom, szerintem barátságos.

Én meg ilyenben:
[L] C:\Documents and Settings\Sáfrán Bálint\Dokumentumok\Képek\Lakás [/L]

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

Tedd fel ennek az oldalnak a ( Bővebben: link ) segítségével, vinyóról csöppet macerás linkelni.