Hello everybody, megjöttem. Na látom, végre van egy ilyen topic is, és érdeklődés is hozzá.

Minekünk Tizenakárhány éve van kertünk, és régen is műveltük. Aztán elköltöztünk albérletbe Bp. közelébe egy rohadt drága, de kultúráltz és jól fejlődő faluba, Csömörre. Majd vissza ide, Őrbottyánba, 4 évvel ez előtt, azaz mikor én 12,9 éves voltam. Eleinte csak küzdöttünk a nagy, elburjánzott gazzal, de végülis egy év alatt evgyszerrel és jelentős manuális munkával azért úrrá lettünk rajta, és kevés zöldséget is plántálhattunk. Aztán második évben már hatalmas veteményünk is volt - rengeteg paradicsomot (meg azért másokat is dögivel) ültettünk, több százat, s volt az évben, hogy csak lecsót ettünk. Eltettünk 15 gyümölcsfát is, de akkor még kicsi voltam, vagy legalábbis kisebb mint most és tapasztalatlanabb, nem nagyon gondoztuk őket, csak locsoltuk és gazoltuk. A rákövetkező évben, vagyis tavaly is sokat vetettünk és ültettünk, de úgy tűnik, a sok locsolás és a trágyával való spórólás nem tett jót a földnek - utólag már tudom, hogy a vezetékes víz és a sekélyről felszivattyúzott kútvíz enyhén lúgos hatású, + kemény víz, így az azzal locsolt föld hajlamossá válik az ellúgosodásra, ami nem kedvez a savanyú talajt kedvelő zöldségek számára. Vagyis az összes zöldségünk satnya maradt, tápanyaghiányban szenvedett, vagy beteg lett. A gyümölcsfáink permetezés híján erősen megbetegedtek, és kis híján kipusztultak, de végülis egy-kettő kivéelável már azóta talán rendbe jönnek.

Idén télen, okulva előző évi mulasztásaimból, és anyám intelmeiből, rászántam magam néhány szakkönyv kiolvasására. Gyakorlatilag minimum 10, kertészettel foglalkozó, egyenként többszáz oldalas könyvecskét futottam végig a téli hónapok folyamán, (pl. Bálint gazda Gyümölcsöskert c. művét) és próbáltam nagyjából memorizálni a sok hasznos praktikát. Anyám meglepett tél vége fele, mert megrendelt azt hiszem 35 gyümölcsfát, és még kb egy tucat bokrot a avazsi kiültetési időszakra. Tehát ahogy kicsit is felengedett a talaj, vittük a kertbe a csákányt, lapátot és ásót, s ástuk a fagyott homokot - még szerencse, hogy csak homok. Minden fának 120X120X70 cm-es lyukat ástunk, azaz pont egy m^3-t. A homok tetejét, azt a vékony, előzőleg trágyázott földet később érett trágyával keverve visszaforgattuk a földbe, majd a hozatott földdel és a kert többi részéről, pl trágyakupac vagy kecskék alól összehordott jobb minőségű, szintén trágyázott homokkal telítettük meg a gödröt. Majd a fákat is nagy fáradsággal eltettük, se nekikezdtem a metszésnek, persze Bordói leves permetezés után. A metszés művészetét én a Gyümölcsöskertből, a Gyümölcsgazdák kézikönyvéből, és a Metszés ábécéjéből sajátítottam e valamilyen fokon - majd a tapasztalat lesz a további tanítómesterem. Metszés után és közben néha permetezgettem, rügyfakadástól függően. A korábbi sárgabarack fáink moníliásak és gutaütésesek lettek, ezeket kell most nagyon alaposan kikezelnem Score-ral, az őszibarackok pedig a tafrinás levélfodrosságban szenvednek, ezeket Topas-zal kezelem. Köztes permetezőszernek általában az Orthocidot és Zolone-t, néha Dimilint használok. Próbáltam minél környezetkímélőbb szereket összeválogatni, így egyik sem erős permetszer.

Valamint vannak kecskéink és baromfijaink. A kecskék sima parlagi kecskék, 5 darab fejős és 2 darab (most) 3 hetes kislány. A baromfi viszont elég változatos, olyan megszokott tyúkjaink nincsenek is. Vannak óriásbaromfijaink, kb 3X akkorák, mint a normál méretű, és vannak japántyúkjaink, akik kb 3X kisebbek az originak baromfinál. Tartunk gyöngyösöket is, hogy éles hangjuk távol tartsa a ragadozóka - a szomszédok nem szeretik őket, mert olyan elviselhetetlen számukra a rikácsolásuk A selyembaromfik tollazata pihés, selymes tapintású tollakból áll, és hatalmas bóbitájuk, esetenként szakálluk is van - mi csak punkoknak, a szakállasakat motosos punkoknak hívjuk őket
Szerk:kifelejtettem a felsorolásból a pávákat


Dióhéjban ennyi, ha valakinek kérdése lenne, lehet tudok rá válaszolni




Ja és utóirat: programozónak tanulok

[Szerkesztve]