nos, utánalestem konkrétebban a közlöny szövegében. Így direktben leírva nincs szó arról, hogy milyen időpontban kell a 25 év alatti feltételnek megfelelni. csak annyi, hogy a leadás utáni validálás folyamán nézik meg a megfelelés feltételeit (ergo a gyermek életkorát is) és erre 30 napjuk van a leadástól számítva. Ez alapján ha egy gyermek 2021 januárjában tölti be a 25. életévét, rá már jó eséllyel nem lesz az átfutási idő miatt felvehető a támogatás, illetve nagyon a szerencsén múlik, bár az elején vszleg még nem lesz akkor terheltség ergo 30 napnál gyorsabban zajlódhat le a jóváhagyás. A január 5 viszont 99%-ban kizárt mivel Január 4 az első munkanap az évben.

Adhat, de vélhetően nem olyan hülye, hogy adjon...
Ha van melója rendesen .

(mivel az anyagszámla is fogyasztja az éves KATA keretét, potyára
persze van-lehetséges az a helyzet amikor belefér/mindegy)

[ Szerkesztve ]

Az a 30 nap aligha játszik a történetben, értelmetlen lenne.

Január 5.-i számla esetén, szerintem.

Január 5. +60 nap a számla beküldési limit.
Január 5. +60 nap +30 nap számla ellenőrzési limit.

[ Szerkesztve ]

ez lenne a reális ha le lenne írva bárhol, hogy a számla időpontja idején kell 25 évesnél fiatalabbnak lenni a gyereknek. De nincs leírva, ergo az egész processz lezajlására kell vonatkoztatni az életkor elvárást. Ez jogilag van így, nem értelmileg.
Persze kijöhet egy módosítás vagy helyesbítés a rendelethez és az átírhatja, de jelen esetben ez vonatkozik rá. Írja azt is valahol, hogy nem tisztázott kérdésekben a PTK az irányadó, ami pedig szintén az említett megoldást adja a kérdésre.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok,
A 25 év alatti gyermek, ha minden feltételnek megfelel, de dolgozik, az lehet-e kizáró ok?

25 év alatti gyereknél az ottlakáson kívül nincs más feltétel.

Újabb infó [Novák Katalin: így kell értelmezni az 50-50 százalékot az otthonfelújítási támogatásnál]
"Egy konkrét példa: mi van akkor, ha valaki 1 millió forintot fordított munkadíjra és 3 millió forintot anyagköltségre, amely összesen 4 millió forint. Mekkora állami támogatást kaphat ebben az esetben? Ennek a felét, 2 millió forintot tud igényelni. Ilyenkor élhetünk a teljes 2 millió forinttal, vagy csak az anyagköltség és a munkadíj fele-felét tudjuk igénybe venni? A válasz az, hogy ebben az esetben mind a két millió forintot megkaphatjuk. Ez a 2 millió forint 1 millió forint erejéig fedezi majd a munkadíjat, vagyis annak a teljes összegét, az anyagköltségből pedig újabb 1 millió forintot tudunk elszámolni. Ha benyújtjuk a 4 milliós számlát, akkor abból 2-t megkaphatunk, ha benyújtjuk a számlát, és megfelelünk minden feltételnek."
Akkor lehet ezt újraértelmezni egy 3 milliós napelem projektnél ahol 2.7m az anyag és 300e a munkadíj.

Mar miert? Eddig is az volt hogy 600e jar arra az esetre. Ennek nem mond ellent a fenti pelda, csak egy olyat mondtak ahol pont megvan az 1/4 munkadij, hogy a jot reklamozzak.

Miért is kell újraértelmezni?
Ugyan az a válasz továbbra is: #22

Így van, semmi új nem történt, ez a nyilatkozat szerintem azoknak szólt, akik nem olvasták a pénteken/szombaton kiadott word doksit. Kb. abból idézte az első példát.

Sziasztok,
Szükségem van energetikai tanusítványra, hogy el tudjam dönteni, nyílászárókat cseréljek, vagy a homlokzati hőszigetelésen javítsak, vagy mindkettőn, viszont nem tudom hogyan számolhatom el ha nem kötök szerződést, pedig kb 60 000 Ft lesz. Hogyan tudnám megoldani, hogy ez is beleszámítson.

Szerintem ezt papir nelkul sokkal olcsobban megmondjak neked me'g ha hazhoz mennek is szemlere (a papirhoz sok pontos szam kell, de egy energetikai szakerto a haz jellegebol tudja, mi lehet benne), de akar a neten is kulonbozo helyeken sima kerdezgetessel (forum, face csoport). Amugy a legrovidebb megterulesu mindig a plafon fele szigeteles, azert hagytad ki mert az mar megvan?
Amugy ha tisztaban vagy a hotechnika nagyon kezdo szintjevel akkor te magad is ki tudod szamolni, melyik mennyit hozhat (elmeletben, a gyakorlat persze ugyis mas lesz, de donteshez eleg). Itt lehet pl. a szerkezeti hoatbocsatasokkal jatszani: [link], ablaknal meg jobb esetben a komplett ablakra kapsz Uw-t, a regit meg nyugodtan becsuld gyengebbnek mint az uveg maga (ha olyan ami me'g nem is korbe fal, pl. nagy raultetett redonytok vagy falkitolto erkelyablak/ajto kombonal, akkor plane).
Ablaknal nem mind1, hogy a szerkezet rossz, vagy csak az uveg elavult, nagyon kulonbozo a ketto beruhazas.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!
Az alábbi kérdésre nem találtam választ. Adott egy 1300nm2 es telek ahol a vállalkozó 2 házat felhúzott. Egyik az enyém. A házak betonkerítéssel elválasztva. 2 külön bejárat. De! Osztatlan közös tulajdon egy helyrajzi számon. Milyen szabály érvényes a felújításra. Teraszt felújíthatok? Építhetek? Mi van ha a szomszéd is akar ugyanilyen beruházást? Nem értem erre vonatkozóan a támogatást. A két ház 12m-re van egymástól, tehát még nem is ikerház. Mindkettönk ki tudja használni a támogatást? Akár ugyanolyan munkafázisra?

Ha van megosztási szerződés akkor mindketten ki tudjátok használni. Akár ugyanarra is.

Megosztási szerződés a telekre és kiemelném magát az ingatlant.

Ehhez nem kell energetikus...

Számottevő energia igény csökkenést az ablak hőszigetelésének javítása NEM hoz.
Kivévéve a huzatos és/vagy vacakul beépített ablakok.
A dupla üveges normálisan záró (tömített) és rendesen bepített ablak lehet.
tegyük fel, hogy az új ablak célzserűen 3 rétegű 4-16-4-16-4 LowE melegperemes lesz.
Ez tud ~1 W/m1K hőveszteséget. talán kicsit kevesebbet is.
A m2 ára (job fajta 6-7 kamrás műanyag) mire kész alsóhangon is
- fehérben ~50-60 eFt/m2
- mintás/színesben 70-80 eFt/m2

Az 1990 körüli/korábbi ablakok a régi "hőszigetelő" üveges ablakok vagy még gerébtokosak.
Nagyjából ~ 3 W/m2K (2,7-es üvegezésű) hőveszteséggel.
Ezeket lecserélve nyersz ~2 W/m2K hővezsteség csökkenést.
Ami egy télen ~1500 Ft/m2 energiát takarít meg.
Azaz 30-40 éves megtérülést jelent.

A későbbi U=1,4 vagy 1,3 vagy 1,1 vagy 1,0 W/m2K kelvin üvegezésú ablakok.
(bele van ütve az üvegek közötti alu távtartóba az érték)
Ezeknél már csak néhány tized lesz az U érték javulás.
Ami párszáz Ft/m2 költség csökknés >> soha nem térül meg.

Abalakot tehát tipikusan nem az energia takarékosság miatt cserél az ember.
Hanem, mert
- még a fentinél is vacakabb (egyrétegű üvegezés), aminél lesz megtérülés is
- tönkrement és nem zár jól, nem kezelhetó, ronda, stb.
- huzatos és tömítés/rendberakás helyett inkább csere lesz
- vacakul van beépítve (falkáva/redőnytok, gurtnirés, stb.) és inkább csere lesz
- nem tetszik és csere lesz
- zajos és/vagy "hideg dugárzó", párásodó az ablak
(a helyesen beépített 3 rétegű, melegperemes üvegű ablak ezekben is jobb)
- mert csak...

Szóval, az ablakcsere alapvetően nem a hőigény csökkentés és megtakaírtsá szokta indokolni.
Ellenben kicsit túl van tolva a köztudtban, piaci-pénzkeresési okból és persze látványos is :-)

----

Avagy fontosabb a födém/fal/lábazat,
a pince/terasz/plafon padló is (és padló ha lehet)
hőszigetelésének számottevő növelése.

Ha a meglévő állapot ÁTLAGOS U értéke az épületre.

nagyon vacak > 2,0 W/m2K >> 4-6 év megtérülés

vacak ~1,4 W/m2K >> 8-10-12 év megtérülés
gyenge ~1,0 W/m2K >> 12-15-18 év megtérülés

közepes ~0,7 W/m2K (tipikusan 1985-2006 építés) >> 20-25-30 év megtérülés, határeset

elfogadható ~0,4 W/m2K (tipikusan 2006-2015 építés) >> nem gazdasági kérdés

jó ~0,2 W/m2K (erősen hőszigtelt illetve most épülő) ...

-------------

Az ésszerű cél utólagos hőszigetelésnél nagyjából és ha mód van rá.

1. födém/ferdefalak
U<=0,18 Wm/K ami 25-30 cm gyapot bedolgozása 2 rétegben

2. falazat
U<=0,22 Wm/K ami 14-15 cm grafitos hab
(műkő/beton/tégla könyöklök kiszedve az ablakoknál)

3. lábazat
10 cm (esetleg csak 8 cm) xps lábazati hab
A benti padlószint alá legalább 60 cm-ig levive kívűl.
(hacsak lehet)

4. alulról hűlő részek, pince/terasz illetve talajon fekvő padló
Minél több hab/gyapot, hacsak lehet, 10-15 cm

Ennyi a tájkép...

Bövebben:
Olvasgass pl. itt: https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9084059
Sok okosság derül ki, ha 5-6 évet átnézel a hosszú estéken.
Kezdd mondjuk a 2011-es évvel.

[ Szerkesztve ]

Huh, ezt úgy ahogy van elmentem, és néha elő fogom venni, köszi!

Köszönöm a tartalmas válaszokat, neked is #76wonderx.
Megpróbálok vele megegyezni a minél olcsóbb megoldásban, mert valójában az kell hogy egy szakember szemével látva, javaslatot tegyen mi a leghasznosabb az én esetemben.

Sziasztok!

Elolvastam a MÁK tájékoztatóját és két dolog nem világos. Anyagot én veszem, de kötök arra az anyaghasználatra két vállalkozóval szerződést.
Illetve a másik, munkafázisonként számolják majd a támogatást külön külön vagy a végén az összes munkadíjat és anyagköltséget veszik figyelembe?
1. Pl. Nappaliban burkolatcsere de ugyanezen munkánál elektromos padlófűtés bekötés villanyszerelővel.
Anyagot én megveszem vállalkozói szerződés van külön a villanyszerelővel külön a burkolóval csak a munkadíjra.
Első kérdés, hogy ez így lehetséges-e?

2. Egy matek példával segítsetek megfejteni
Munkafázisok (A,B,)
munkadíj (x)
anyagköltség(y)
támogatás (Z)

a.)ha külön külön számolom:
A: 5y+1x=1Z
B: 1y+5x=1Z
Ez esetben 2Z a támogatás

b.)ha a legvégén viszont az osszes anyagszámlát és munkadíj számlát összegezzük, akkor az erdemény,:

A+B: 6y+6x=3Z

Mennyi a támogatás összege? 2Z vagy 3Z ????

Szerintem egyben és gyűjthetőek a számlák. A 60 napra szükséges figyelni. (bár erre írták, hogy be kell ugrani a barkácsáruházban és venni bármi és akkor újraindul a 60 nap(?), de a munkadíj esetében is?
Így azért lehetne előre tervezni olyan munkálatokat, amiből a legoptimálisabban ki lehetne jönni.
Ez a fenti példa még nálunk is aktuális lehet.
A:
500+100=600 (külön csak 200)
B:
100+500=600 (külön csak 200)
A+B
600+600=1.200.000 (egyben 1.200.000)

Arányok szerintem inkább így alakulnának fenti esetben (kb 40m2 esetén) Bár nem tudom a pontos arákat csak megközelítőleg írtam (remélem nem tévedek óriásit):
A:
500+150=600.000 (külön csak 300)
B:
250+400=650.000 (külön csak 500)
A+B:
750+550 =1.300.00 (egyben 1.150.000)