A Linux kezdőknek, a Linux Mint és az Ubuntu topikok Összefoglalójának szerkesztésének elősegítésére hoztam létre ezt a Logoszféra bejegyzést a Topikgazda topik ajánlása alapján:

Szétbontott összefoglaló elemeit elhelyezhetjük:
1. Topikgazda topikban. (Korlátlan szerkesztési idő.)
2. Próba topikban. Ide bárki írhat, utólag nem szerkeszthető.
3. Erre a célra kérhetünk egy "saját" lezárt topikot. (Indokolt esetben.)

Az új lezárt Tg topik vélhetően már nem alkalmas az ÖF szerkezeti elemeinek linkelésére, a próbatopik utólag nem szerkeszthető, így a saját lezárt topik a megfelelő tere az Összefoglalók megújításának.

[ Szerkesztve ]

Téma: Linux kezdőknek - szerkeszthető

Linux kezdőknek

Ez az írás egy hosszabb összefoglaló a kezdők számára, hogy az alapvető dolgokat tisztázzuk, ezzel segítve a kezdők és a kicsit gyakorlottabbak könnyebb haladását.

Még mielőtt nekiállsz az olvasásnak, egy igen fontos dologra felhívjuk a figyelmet!

Amennyiben itt segítséget kérsz valamilyen témában, pár dolgot írj le, így te is hamarabb kapsz értékelhető segítséget. Ezek:

*a disztribúció fajtája, ha van, akkor a verziószáma is. Ha bizonytalan vagy, akkor a terminálos uname -a parancs kimenetét másold be.
*főbb adatok a számítógépről, ha az itteni profil lapodon nem adtad meg őket.
*a probléma részletes és érthető leírása, ha olyan, akkor mellékelt terminál kimenettel. Amennyiben az túl hosszú a bemásoláshoz, akkor feltöltve a pastebin oldalára, majd belinkelve.

Tartalomjegyzék:

Általános ismertető

Mik azok a disztribúciók, mi a különbség az "asztali" és az egyéb disztrók között

Mire használhatom, mit tartalmaz egy "asztali" Linux disztribúció?

Kinek ajánljuk a disztribúciók kipróbálását?

Hogyan keressünk magunknak disztribúciót?

Biztonság, vírusok, jogosultságok kérdése

Linux és Windows egy számítógépen

Milyen igényei vannak egy átlagos asztali disztribúciónak?

Mire való a "terminál" a különböző disztribúciókban?

Játékok Linuxon, OpenGL, DRM, VulkanAPI

Néhány apróság

★★★★★ Linuxszal foglalkozó könyvek, címek listája ★★★★★

Általános ismertetők, hasznos leírások

● A barátságos Linux
● Képregény - Windows mellé Ubuntu
● Conky rendszer-monitorozó alkalmazás
● Conky használata Ubuntu alatt
● Linux: kulcstartó nélkül
● Csomagok takarítása - törött csomag, telepítési hibák, hibaüzenetek, stb. esetén (hasznos parancsok)
● Jogosultságok Linux rendszerek alatt
● Linux tippek, magyarázatok, kezdőknek
● Link gyűjtemény a Linuxszal ismerkedőknek
● Linux okosságok
● Linux (és más) okosságok II.
● Gyakori Linux problémák és megoldásuk
● SU vagy SUDO?
● Linux: hol van a felhasználóm jelszava?

● Linux és SSD gyorstalpaló (frissítve)
● Linux SSD- n - de hogyan? - egy kezdő tippjei nagyon kezdőknek
● GPT/UEFI-re váltás Linuxon
● Virtualbox gyorstalpaló

Speciális telepítési megoldások fórumtársaktól és máshonnan

Ubuntu 14.04 telepítése Windows 8/8.1 mellé
Saját Linux Live pendrive készítése – útmutató
Pendrive-ra telepítés
Külső HDD-re telepítés
Live Linux futtatása adathordozó elkülönített partíciójáról

Windows 10 + Linux DUAL Boot készítése UEFI -vel és GPT-vel

Egyéb

Windows-t használóknak alternatívák kereséséhez
alternativeTo
Hasznos, szükséges programok Linuxra - kategóriákra bontva
PRISM Break

A következő weboldalak talán abszolút kezdőknek még korainak tűnhetnek, de érdemes megjegyezni, mert később hasznos lesz ezeket látogatni:

http://www.gnu.org/- The GNU Operating System and the Free Software Movement
http://tldp.org/- The Linux Documentation Page

● Hasznos leírások telepítés utáni teendőkről és az SSD optimalizálás leírása angol nyelven.

● Melyik Linuxot Notebookra
● Linux disztribúciók népszerűsége

★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★

[ Szerkesztve ]

Téma tudnivalók szerkesztése - Téma: Linux kezdőknek - szerkeszthető

A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára

Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!

Haladó Linuxos kérdések topikja.

Linux felhasználók OFF topikja

Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába

Ubuntu Linux Összefoglaló - szerkeszthető

Ubuntu Linux Összefoglaló

Hivatalos Ubuntu dokumentáció



Amennyiben kérdésed lenne, kérünk, add meg a szükséges adatokat a hiba minél pontosabb leírása mellett:

-számítógép típusa, hardverek pontos megnevezése (különösképp videókártya, vagy hálózati egységek)
-a használt rendszer pontos neve, verziója, a grafikus felület
-mikor és hogyan jelentkezett hiba, mi váltotta ki (program telepítés, frissítés, ...)
-eddigi próbálkozások a megoldásra (ha voltak ilyenek)

A hardverinformációkat legegyszerűbben úgy gyűjtheted össze, ha megnyitod a Terminál nevű programot a menüben. Ide írd be a következő parancsokat (mindkettő után nyomj Enter-t):

lspci
lsusb

Előzmény 1: [link]
Előzmény 2: [link]

Az ubuntu, mint ideológia

A szubszaharai Afrikából eredő irányzat melynek több jelentése is ismert: “azért vagyok, mert mi vagyunk”, “emberséggel viseltetni másokkal szemben”, ám egy mélyebb jelentéstartalommal rendelkező fordítása is használatos, mely talán a legjobban képes visszaadni a mögöttes koncepciót, “a hit egy olyan univerzális kapocs, mely összeköti az emberiség egészét”.

Desmond Tutu a következőképp fogalmazott az irányzatot illetően:
"Egy ubuntu ember nyitott és elérhető mások számára, megerősíti a többieket, nem érzi magát fenyegetve mert mások rátermettebbek, mert magabiztos, tudván hogy egy nagyobb egészhez tartozik, ami eltűnik, mikor másokat megaláznak, kínoznak vagy elnyomnak."

Az operációs rendszer

Az Ubuntu (és variánsai: Kubuntu, Xubuntu, Lubuntu, Ubuntu Mate) egy asztali felhasználásra szánt, nyílt forráskódú, ingyenes operációs rendszer. Lehetőséget ad mind munkavégzésre, mind az otthoni szórakozásra. Az elérhető disztribúciók két fő típusát különböztethetjük meg. Az egyik a kétévente megjelenő, hosszú támogatású, úgynevezett LTS verzió. A két legutolsó közülük a 14.04 és a 16.04 (utalva a kiadás évére). A másik az egyszerűen köztes verziónak nevezett, 9 hónapig támogatott rendszer (pl. a 16.10). kódnevek és verziók
Kezdők számára, illetve azoknak, akik hosszú távú munkára, használatra terveznek, az LTS verzió ajánlott. Persze nincs akadálya annak, hogy egy másik partíción, esetleg Live (kipróbálás) módban mégis tesztelhessük az újdonságokat.

A rendszer használatát el kell sajátítani, de megfelelő hozzáállással és türelemmel ez hamar sikerülhet. Mindebben segítséget nyújtanak a rendelkezésre álló, különféle grafikus felületek is.
Bár nem mindig állja meg a helyét a kijelentés, de az esetek többségében a hardverek megfelelő működéséhez nincs szükség driver lemezre, vagy az internetről levadászott telepítő csomagokra. Ezeket már a feltelepített rendszer is tartalmazza. Ez annak köszönhető, hogy sok cég felismerte az utóbbi években, a Linux támogatás is igen fontos. Manapság szinte nincs olyan háztartás, ahol ne lenne legalább egy-két, Linux alapú szoftvereket használó eszköz. A támogatásnak, driver készítésének két fő irányvonala van.

Az egyik a nyílt driver, mely szabadon hozzáférhető, fejleszthető. Amennyiben egy nyílt driver minőségileg megfelelő, bekerülhet a rendszermagba (kernelbe) is. Ilyenkor ott is marad nagyon sokáig. Ezért lehetséges, hogy sokéves gépeink is működésre bírhatóak mai, aktuális Linux operációs rendszerekkel. Ezen támogatás csak akkor szűnik meg, kerül ki a rendszerből, amennyiben nem lesz fejlesztő, aki hajlandó időnként minimális karbantartást végezni rajta. (pl. A legutóbbi nagyobb támogatás vesztés főleg olyan hardverelemeket érintett, melyek még a 80-as évekhez köthetőek.)

A másik típus a zárt driver, melyet a gyártónak minden egyes új disztribúcióhoz el kell készítenie, hozzá kell igazítania. Utóbbi nem szerves része a rendszernek, épp ezért nagyon erősen függ a gyártó hozzáállásától, vagy annak pénzügyi, stabilitási helyzetétől. Amennyiben zárt driver támogatással rendelkező hardverünk van, azt a rendszer További/Egyéb illesztőprogramok menüpontján keresztül telepíthetjük az esetek többségében.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a támogatás jelenléte még nem teszi a hardvereinket is naprakésszé, fejlettebbé, így megfelelő igényű (és megfelelő grafikus felületű) operációs rendszert válasszunk.

A hardverinformációkat legegyszerűbben úgy gyűjtheted össze, ha megnyitod a Terminál nevű programot a menüben. Ide írd be a következő parancsokat (mindkettő után nyomj Enter-t):

lspci
lsusb

A kapott listákat másold be egy megosztó oldalra, ilyen pl. a pastebin vagy a paste.ubuntu és a fórumban csak a hozzá tartozó linket add meg. Így segítesz abban, hogy átláthatóak és könnyen olvashatóak legyenek a bejegyzések.

Mit és hogyan telepítsünk:

A rendszer beépítve tartalmaz egy Szoftverközpontot a gyakran használt alkalmazásokkal. Egy gombnyomással telepíthetőek innen a szoftverek.
Egyes alkalmazásokhoz az interneten .deb kiterjesztésű fájlokat találni. Ezek a Windows alatt megismert installer-ek megfelelői; két kattintással telepíthetőek, amennyiben pl. a Gdebi nevű szoftver már telepítve van.

A Synaptic nevű csomagkezelő megfelelő használatához már szükség van némi óvatosságra, itt a rendszerben fellelhető összetevők teljes tárházát találjuk.

A Terminál nevű parancssor nagy segítségünkre lehet, a rendszer egészét kezelhetjük rajta keresztül. Így aztán a programok telepítése, törlése vagy indítása is lehetséges innen:

sudo apt-get install programnév (szoftver telepítése)
sudo apt-get remove programnév (szoftver eltávolítása)
sudo apt-get autoremove (nem használt csomagok eltávolítása-érdemes átnézni a listát)
sudo apt-get clean (a letöltött csomagok által foglalt helyet szabadítja fel, nem a telepített szoftvert)

Terminálból soha ne indítsunk grafikus felületű programot sudo előtaggal. Helyette használjuk a gksu előtagot.

Vannak úgynevezett külső tárolók, ppa-k, ahol adott rendszerhez (disztribúcióhoz) frissebb verziójú alkalmazásokat is találhatunk. Ha ezen tárolókat hozzáadjuk a rendszerünkhöz, automatikusan elérhetővé válnak ezek a korábban említett módokon.
Fontos hangsúlyozni, csak megbízható forrásból származó csomagokat telepítsünk! Ez mind a .deb csomagokra, mind a ppa-kra vonatkozik. Ha bizonytalan vagy, inkább kérdezz.

Videókártyák támogatottsága:

Intel: Ezen videókártyák támogatása rendelkezésre áll, része a rendszernek. Az esetek többségében igen megbízható, nem igényel különösebb figyelmet. Kivételt jelenthetnek az igen új hardverek. (jelen írás idején a Skylake család említhető)

AMD: Az utóbbi évek átalakításai nyomán a 16.04-es verziótól kezdve nincs szükség driver telepítésre. Mivel komoly fejlesztés zajlik, így tapasztalható még probléma egyes videókártyáknál. Ezekre megoldást jelenthet frissebb kernel és grafikai csomag használata (lásd később). Jelenleg a Vulkan támogatás, valamint speciális igények kielégítésére szükség lehet az AMDGPU-PRO driver telepítésére. Ezen driver GCN 1.0=< kártyákhoz lesz alkalmazható a későbbiekben. Jelenleg még csak GCN 1.2=< kártyákat támogat.

Nvidia: A rendszer alapesetben a hozzá készült nyílt driver-t használja, de ennek hiányosságai nem minden felhasználó igényeit tudják kielégíteni jelenleg. Ebben a fejlesztők számára az egyik legnagyobb hátráltató tényező maga a cég. Komolyabb teljesítményhez szükség lehet a További/Egyéb illesztőprogramok menüpontban felajánlott és telepíthető, számozott driverre.

A Linux rendszerek egyik problémája, amire sokan panaszkodnak, a tearing jelensége. Vannak, akiknél egyáltalán nem, míg másoknál zavaróan jelentkezik. Ennek hátterében a jelenleg is használt megjelenítési protokoll, az X11 áll. A protokoll már idejétmúlt (a 80-as években tervezték), annak idején teljesen más célokkal készült. Leváltására a Wayland/Mir protokollok készülnek, melyek még nincsenek aktív használatban, nem elérhetőek a felhasználóknak. Bizakodó becslések szerint 1-2 éven belül átveszik az X11 szerepét, velük pedig a tearing is megszűnik majd. Persze vannak lehetőségek, tippek az aktuális helyzet javítására is.

Tearing mentesítés Fenyő kolléga tollából:

/etc/X11 könyvtárban van ha van, ha nincs, akkor a xorg.conf.d könyvtárat is létre kell hozni itt (sudo mkdir /etc/X11/xorg.conf.d), utána itt kell létrehozni kártyától függően a beállítófájl(oka)t, ill. nyílt driverek (intel, amd, nouveau) esetében első körben érdemes bekapcsolni az ablakkezelő hangolásánál a Synchronize drawing to the vertical blank opciót (ez megfelelően friss driverek esetében 90% eliminálja a problémát), márha xfce-t használsz, de a teljes tearingmentességhez érdemes még a beállítófájlokat is létrehozni, Amd/Ati esetében egy 20-radeon.conf nevűt az alábbiakkal;

Section "Device"
Identifier "My Graphics Card"
Driver "radeon"
Option "AccelMethod" "EXA"
Option "EXAVSync" "on"
Option "EXAPixmaps" "on"
Option "AccelDFS" "on"
EndSection

Zárt Amd-nél a Catalyst-ban pedig a szagattásmentes asztal (tearfree desktop) nevű opciót kell alkalmazni.

Intel esetében a 20-intel.conf nevűt;

Section "Device"
Identifier "Intel Graphics"
Driver "intel"
Option "AccelMethod" "sna"
Option "TearFree" "true"
EndSection

Zárt 500-as vagy újabb szériájú Nvidia esetében pedig a 20-nvidia.conf-ot

Section "Device"
Identifier "Nvidia Card"
Driver "nvidia"
VendorName "NVIDIA Corporation"
Option "TripleBuffer" "True"
Option "metamodes" "nvidia-auto-select +0+0 { ForceFullCompositionPipeline = On }
EndSection

Egyéb zárt Nv esetében csak a compton (disztró, kártya és driver függően és nem feltétlen 100%-os eredménnyel) és a compiz (Xfce, Mate és Unity alatt elérhető csak szintén csak bizonyos disztrók alatt) hozhat megoldást, ez utóbbi ha működik viszont teljes sikerrel kecsegtet.

Egyéb nem támogatott karik (Via S3, Sis Mirage, Matrox, 3DFX, pre GF2/Radeon stb) esetében pedig egyelőre nincs mód a tearing kiküszöbölésére.

Grafikus driverek frissítése

Lehetőség van arra, hogy a rendszer által használt nyílt/zárt drivereknél frissebbet is telepítsünk (amennyiben elérhető) viszonylag egyszerűen, a megfelelő ppa-k használatával. Az itt említett tárolók stabil kiadású grafikus csomagokat tartalmaznak. Hozzáértők találnak "bleeding-edge" tárolókat is, ezekre most nem térek ki.

Zárt driver esetén (Nvidia):
Nyissuk meg a Terminál programot, majd a következő parancsokat adjuk ki a

sudo add-apt-repository ppa:graphics-drivers/ppa
sudo apt-get update

Nyílt driver esetén (Intel és AMD, csak 16.04 és 16.10 rendszerekre):
Ugyancsak a Terminálban adjuk ki a

sudo add-apt-repository ppa:paulo-miguel-dias/pkppa
sudo apt-get update

parancsokat.

Mindezek után a Frissítéskezelőben megjelennek majd ezen friss csomagok és telepíthetőek lesznek.
Fontos megjegyezni, hogy ezen driverek csak a grafikus képességeket javítják, emellett elengedhetetlen a videókártya alapfunkcióinak megfelelő kerneltámogatása is.

Gyakori kérdések, hasznos tanácsok

Letöltöttem a Steam-et, a telepítés rendben lezajlott, de ha indítani próbálom, (kicsit gondolkodik és) nem történik semmi. Terminálból indítva ilyen hibaüzenetet kapok:
SteamUpdateUI: An X Error occurred
X Error of failed request: BadValue (integer parameter out of range for operation)
A Steam néhány régi verziójú könyvtárat is szállít magával, ezek akadnak össze a rendszer sajátjaival. A megoldás az, hogy megkeressük ezeket a fájlokat és vagy átnevezzük, vagy töröljük őket. A saját könyvtárunkban (esetleg alkönyvtárakban) keressük meg a rejtett .steam mappát, majd a ubuntu12_32/steam-runtime/i386/usr/lib/i386-linux-gnu és ubuntu12_32/steam-runtime/amd64/usr/lib/x86_64-linux-gnu útvonalon található libstdc++.so.6 fájlokat kell átneveznünk, pl. libstdc++.so.6.old névre.

Partíciók automatikus csatolása rendszerindításkor

A Terminálban kiadott sudo blkid parancs listázza az egyes partíciókat, UUID azonosítójukkal.
A /etc/fstab fájl módosítására lesz szükségünk, root joggal:

Terminálba: gksu gedit /etc/fstab

A korábban kapott kiválasztott partíciójának azonosítóját kimásoljuk, beírjuk a fájl egy új sorába.

pl. UUID=a71281d4-4101-4bd2-91fe-91256c7f25bf /media/Mint ext4 defaults 0 0

Az első rész az azonosítót tartalmazza, a második a csatolás helyét. Ezután jön a fájlrendszer leírása, majd a jogosultságok megadása a partícióra (a defaults a legtöbb esetben jó választás). Az utolsó két szám maradhat 0, kevésbé fontosak. Mindegyik "blokk" egy Space-szel elválasztva.

Érdemes megjegyezni, hogy a nem natív Linuxos fájlrendszerek (pl. NTFS) elérési sebessége valamivel lassabb, emellett az ilyen fájlrendszerek töredezettségmentesítését sem tudjuk elvégezni Linux rendszerek alól (vagy nem igazán ajánlott).

Hasznos tanácsok, összefoglalók, leírások a tevékeny kollégáknak köszönhetően:

★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★

Linuxszal foglalkozó könyvek

● Conky rendszer-monitorozó alkalmazás
● Conky használata Ubuntu alatt
● Linux: kulcstartó nélkül
● Csomagok takarítása - törött csomag, telepítési hibák, hibaüzenetek, stb. esetén (hasznos parancsok)
● Jogosultságok Linux rendszerek alatt
● Linux tippek, magyarázatok, kezdőknek
● Link gyűjtemény a Linuxszal ismerkedőknek
● Linux okosságok
● Linux (és más) okosságok II.
● Gyakori Linux problémák és megoldásuk
● SU vagy SUDO?

● Hasznos leírások telepítés utáni teendőkről és az SSD optimalizálás leírása angol nyelven.

● Linux és SSD gyorstalpaló (frissítve)
● Linux SSD- n - de hogyan? - egy kezdő tippjei nagyon kezdőknek
● GPT/UEFI-re váltás Linuxon
● Virtualbox gyorstalpaló

Népszerű disztribúciók rövid ismertetése:[/I

A barátságos Linux

Új disztró telepítési leírások kezdőknek:

Képregény - Windows mellé Ubuntu
Debian Jessie "alapértelmezett" telepítése
Fedora 23 Workstation telepítése

Speciális telepítési megoldások fórumtársaktól és máshonnan:

Ubuntu 14.04 telepítése Windows 8/8.1 mellé
Saját Linux Live pendrive készítése – útmutató

★ Pendrive-ra telepítés ★
★ Külső HDD-re telepítés ★
★ Live Linux futtatása adathordozó elkülönített partíciójáról ★
★ Live Linux használata külső merevlemezek teszteléséhez ★

★ Windows 10 + Linux DUAL Boot készítése UEFI -vel és GPT-vel

Egyéb
★ Melyik Linuxot Notebookra

Téma tudnivalók szerkesztése - Téma: Ubuntu Linux - szerkeszthető

A topik célja: Segítségnyújtás az Ubuntut és variánsait használók és az ezekkel még csak ismerkedők számára

Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!

Haladó Linuxos kérdések topikja.

Linux felhasználók OFF topikja

Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába

Under construction

[ Szerkesztve ]

Téma tudnivalók szerkesztése - Téma: Linux Mint

A topik célja: Segítségnyújtás a Linux Mint-et használó kezdők és haladók valamint a még csak azzal ismerkedők számára

Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!

Haladó Linuxos kérdések topikja.

Linux felhasználók OFF topikja

Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába

[ Szerkesztve ]

Linux kezdőknek!

Tartalomjegyzék:

Általános ismertető rész

Mik azok a disztribúciók, mi a különbség az "asztali" és az egyéb disztrók között
Mire használhatom, mit tartalmaz egy "asztali" Linux disztribúció?
Kinek ajánljuk a disztribúciók kipróbálását?"
Hogyan keressünk magunknak disztribúciót?

Biztonság, vírusok, jogosultságok kérdése

Linux és Windows egy számítógépen

Milyen igényei vannak egy átlagos asztali disztribúciónak?

Mire való a "terminál" a különböző disztribúciókban?

Játékok Linuxon, OpenGL, DRM, VulkanAPI

Néhány apróság

Linuxszal foglalkozó könyvek
Hasznos leírások

Mik azok a disztribúciók, mi a különbség az "asztali" és az egyéb disztrók között

A gyakorlatban "Linux" néven nevezett operációs rendszerek valójában Linux disztribúciók (röviden disztrók), maga a Linux kifejezés inkább egy gyűjtő fogalom ezek számára, így ha egy konkrét működő operációs rendszerről beszélünk, akkor a Linux disztribúció a helyes kifejezés.

A disztribúciók megegyeznek abban, hogy a GNU/Linux kernelre (rendszermag) épülnek de eltérnek a célközösségben és a felhasználási területben, kinézetben és kezelhetőségben.
Talán elsőre furcsa, de a pár ezer forintos routereken, okos tévéken, set-top-box készülékeken is valamilyen célirányosan arra a területre fejlesztett Linux disztribúció működik, de sok egyéb területet is lehetne mondani, ezek mellett csak egy rész az, amit asztali számítógépekre fejlesztenek és ott is több terület van, úgy mint a kezdők számára is könnyen kezelhető disztribúciók, vagy éppen a hálózatok biztonsági gyengeségeit felderíteni hivatott disztribúciók a hálózati szakemberek számára.

Szám szerint manapság nagyon sok disztribúció létezik, érdemes megnézni az őket ábrázoló idő diagramot:

Linux Distribution Timeline 16.12

A továbbiakban a kezdők számára is bátran ajánlható disztribúciók kerülnek majd említésre, ezek az úgynevezett "asztali" disztribúciók.

Kapcsolódó wikipedia szócikk: Linux-disztribúció

[ Szerkesztve ]

Mire használhatom, mit tartalmaz egy "asztali" Linux disztribúció?

Általánosságban elmondható, hogy feltelepítve egy asztali Linux disztribúciót egy komplett szoftver környezetet is készen kapunk. Ez azt jelenti, hogy irodai programoktól egyszerűbb játékokon keresztül film és zenelejátszó programokig minden megtalálható benne. A disztribúció mérete általában összefügg a vele alapból érkező programválasztékkal, vannak minimalista disztribúciók és vannak bőséges programcsomagot kínálók is. A későbbiekben természetesen kedvünkre telepíthetünk nekünk tetsző alkalmazásokat.

Minden disztribúciónak van olyan internetes tárolója, ahonnan programokat és a rendszert alkotó csomagokat lehet letölteni vagy frissíteni, ezt (ezeket) angolul repositorynak nevezik, a hazai köznyelvben csak röviden repóknak vagy tárolóknak hívják. Ezeknek a tárolóknak az a lényege, hogy innen közvetlenül lehessen telepíteni egy programot, internetes kereső és egyéb felhasználói beavatkozások nélkül.

Itt le kell szögezni, hogy a Linux nem Windows, itt nem úgy megy egy program telepítése, hogy rákeresünk a googleben, böngészünk az időkorlátos vagy éppen kém és trójai programokkal teli ismeretlen eredetű programok között, hanem elindítjuk a disztribúció saját csomagkezelő programját, ott megkeressük amit szeretnénk, majd pedig a rendszer letölti nekünk és fel is telepíti. Ilyen formában garantáltan azt kapjuk meg amit szeretnénk, beépített "ajándékok" nélkül.
Általában minden szükséges program megtalálható a disztribúciók tárolóiban, nagyon ritka az olyan eset, hogy egyéb forrásból kell valamit telepíteni, kezdők biztosan nem fognak ilyennel találkozni.

Ha mégis, akkor ismerjük meg a személyes csomagtároló fogalmát, azaz a PPA-kat.

PPA leírása, PPA lista

Ezek az Ubuntu és Ubuntu alapú disztribúciók használata esetén felvehető tárolók.

Kinek ajánljuk a disztribúciók kipróbálását?

Egyértelműen annak javasolható egy disztribúció kipróbálása, aki hajlandó tanulni valamit. Nincs két egyforma disztribúció, az sem garantálható, hogy minden azonnal működni fog, így szükséges lehet kicsit utánaolvasni a dolgoknak, esetenként némi angol nyelvtudásra is szükség lehet, akár csak a mai világban bármilyen téren.
Egyes vélemények szerint kínlódás egy disztribúció beállítása, de ezt csak az mondja, aki nem veszi figyelembe, hogy volt bő 20 éve megtanulni a Windows használatának minden apróságát, holott ma már bonyolultabb egy Windowst feltelepíteni és beállítani mint egy asztali Linux dsztrót...

Ezen cikk írója a DOS korszak vége óta használta a Windows csaknem összes verzióját, működő Linuxot 2008-ban látott először és még is ma itt tart, hogy már összefoglalót tud írni a kezdők számára, szóval semmilyen különleges képességre nem lesz szükséged.

Általában egy disztribúció telepítését követően a számítógépben minden működik. Nincs szükség driver keresgélésre, nem kell a Windows update jellegű szolgáltatás a hiányzó driverek letöltésére, egyszerűen menni fog minden. Persze akadhatnak olyan eszközök, amikhez a gyártó nem biztosít megfelelő támogatást, vagy az eszközhöz létező driver nem fér össze a Linux filozófiájával, ilyenkor egy kicsit utána kell olvasni, vagy rá kell kérdezni fórumokban.
Az viszont egyértelműen elmondható, hogy ha egyszer fel van telepítve rendesen egy disztribúció, akkor az addig működik, amíg ki nem hullik alóla az egész számítógép. Nem egy esetben láttam már olyat, hogy az adott disztribúció hiba nélkül futott a rosszul tuningolt, hibázó memóriás számítógépen, vagy éppen a bad sectorral teli félig halott merevlemezes gépen.

Hogyan keressünk magunknak disztribúciót?

Ezen a ponton érdemes megismerkedni a distrowatch oldalával: itt mindenféle szempontok alapján tudunk válogatni a disztrók népes táborából.

Választás szempontjai szerint az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

-Ismertség alapján a legismertebb disztrók listája: Top Ten Distributions

-Felhasználói bázis alapján (weboldal megnyitások alapján) DistroWatch Page Hit Ranking

-A használt csomagkezelő alapján: Package Management Cheatsheet - itt le is van írva a különböző csomagkezelők használata, érdemes elolvasni.

-Asztali környezet szerint keresünk.

Asztali környezet röviden összefoglalva az, amit akkor látunk, miután bebootolt az operációs rendszer. Vagyis a kezelőfelület, tálcák, widgetek és az elérhető programok együtt alkotják az asztali környezetet.

Ez a funkció nem tökéletes a distrowatch-on mert alapértelmezett felület szerint nem tud listázni, így érdemes máshol keresni ilyesmit.
Megnézve internetes felméréseket, jelenleg a KDE asztali környezet örvend a legnagyobb felhasználói bázisnak (de közel sem egyeduralkodó), náluk meg lehet nézni, hogy melyik disztribúció mikori verziót használ ebből a környezetből. Itt is érdemes figyelni, mert a listában lévő disztrók egy részén nincs alapból KDE, csak választható, vagyis általunk telepíthető.

Általában elmondható, hogy a disztribúciók többségére fel lehet telepíteni másik asztali környezeteket, de ekkor nem biztos, hogy a fejlesztőknek jut elég ideje az eltérő környezetek tesztelésére, rászabására az adott disztróra, így ha nekünk mondjuk a Cinnamon környezet tetszik, akkor válasszunk olyan disztribúciót, ami alapból azzal érkezik.

Hogy néhány egyéb asztali környezetet is megemlítsek, gyengébb gépekre az XFCE vagy LXDE ajánlott, de van még több egyéb, itt olvasható egy összehasonlító lista a különböző környezetekről

-Kiadási ütemterv alapján választunk

Lehetne mondani, hogy ahány disztró, annyi kiadási modell.
Jellemzően két fő modell van, az egyik a rendszeres kiadási modell, amit például a Debian alapú disztribúciók ismertebb tagjai követnek (például Linux Mint és Ubuntu), ez azt jelenti, hogy több különböző verzió tölthető le ugyanabból az operációs rendszerből, közöttük egy normál frissítéssel nem lehet váltani, rendszer frissítést kell végrehajtani. Aki nem követi a rendszer frissítéseket, az a programok, csomagok friss verzióiról is lemarad.

Ezzel szemben a másik modell a gördülő (rolling release) kiadási modell, itt egyetlen verzió van amit gyakran frissítenek, ezt ha egyszer fel lett telepíve, egy normál rendszer frissítéssel az aktuális friss állapotba lehet hozni, miközben nagyon gyakran kapjuk meg a csomagok legfrissebb verzióit.
Az előző modellhez képest ez azt jelenti, hogy itt nem kell verzió váltásokkal bajlódni. Ennek a modellnek egyik legismertebb használója az Arch Linux, ez a disztró azoknak ajánlható, akik meg szeretnék ismerni mélyebben a Linuxot, ehhez hozzásegít a példásan megszerkesztett Arch Wiki, a benne leírtak gyakran más disztribúcióknál is alkalmazhatóak.
Létezik még egy érdekes modell, a félig gördülő (half-rolling). Hasonló a gördülőhöz, de főleg a rendszer magját alkotó csomagokat alapos tesztelés után frissítik csak, nem rohannak a verzió váltásokkal, miközben a felhasználó programjait gyakran frissítik. Ezt a megoldást használja az Arch-ból eredt Chakra, ami a cikkíró javaslata kezdők számára.

-Elolvassuk a Linux disztrókkal kapcsolatos írásokat a Logouton, vannak havi hírek és bemutatók valamint komplett címlapos, alapos írások is.

[ Szerkesztve ]

Biztonság, vírusok, jogosultságok kérdése

A Windows XP elterjedése hozzászoktatta a felhasználókat, hogy a saját rendszerüket rendszergazdai fiókkal használják. Ez azt jelenti, hogy ha valami kártékony programot töltöttünk le, az erőlködés nélkül megszerezhette a rendszergazda minden jogosultságát és így azt tehetett, amit akart.
Nos, ilyen balgaságot egyik disztribúció sem követett el, teljesen más alapokon építkeznek.

Lényegében úgy van megoldva ez a kérdés a disztribúciók nagy részében, hogy van egy ROOT felhasználó, ő az akinek mindenhez van joga, és vannak a felhasználók, akiknek csak a saját dolgaikhoz vannak jogaik, illetve kérhetnek ideiglenesen jogosultságokat bizonyos feladatokhoz. A root felhasználó nem valódi személy, mondjuk egy élő rendszergazda, hanem a telepítéskor jön létre a rendszerben, amikor meg kell adni egy jelszót neki.
Ennek a jelszónak a birtokában képesek vagyunk ideiglenesen a root felhasználó személyében dolgozni, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor a saját jelszavunkkal a számunkra engedélyezett parancsokat futtathatjuk emelt jogosultságokkal. Egy átlagos, "asztali" disztribúción nem vagyunk ilyen téren korlátozva, ez a korlátozás igazából céges, munkahelyi vagy iskolai környezetben van jelen, ahol egy rendszergazda állítja be a jogosultságokat.

(röviden összefoglalva a teljesség igénye nélkül)
Mihez van joga egy sima felhasználónak?
-használhatja az asztali környezet telepített programjait
-a fájlrendszerben a saját mappájában dolgozhat

Mihez nincs joga, de kérhet:
-programok telepítése, törlése és általában a frissítésük
-módosítani állományokat a fájlrendszer egyéb területein
-főbb rendszerbeállítások módosítása

Mi a helyzet Vírus téren?
Nem nagyon van itt miről írni. A fentiekből látszik, hogy egy akármilyen program nem kaphat root jogokat.
Sőt, a Windowsra írt kártevők nem is futnak más rendszereken és a letöltött Linuxos állományok sem kapnak alapból futási jogosultságot, így gyakorlatilag nem nagyon van mitől félni, ezért nem igazán jellemző, hogy antivírus vagy tűzfal programot telepítene valaki Linux disztribúcióra.
Ahol ez viszont fontos, az például ott van, amikor Windowsos hálózat forgalmát, pl. a levelezést egy Linux disztribúciót futtató számítógép / szerver felügyeli, a rajta alaposan beállított tűzfallal és víruskeresővel.

Linux és Windows egy számítógépen

Mivel az "AAA" kategóriás játékok és néhány speciális program miatt szükséges lehet Windowst is tartani a számítógépen, így egy jó megoldás lehet, ha egymás mellé telepítjük a rendszereket külön partíciókat használva.

Az általános megoldás az, hogy először legyen a Windows telepítve, és utána a nekünk tetsző disztró. Erre azért van szükség, mert mindkét rendszernek van saját rendszer betöltője, ami alap esetben a merevlemez boot szektorába kerül a telepítés alatt, de ott csak egy betöltő lehet.
A Windows megoldása természetesen nem kezel semmi mást, csak Microsoft termékeket, így ha egy telepített disztribúció mellé kerül egy Windows, akkor az szépen el dózerólja a boot szektort, majd beteszi a saját betöltőjét, amiből csak a Windowst lehet indítani. Ekkor nekünk kellene kézzel visszaállítani az előző rendszerbetöltőt...
Amennyiben egy Linux disztrót teszünk fel a meglévő Windows mellé, úgy ő is lecseréli a rendszerbetöltőt a sajátjára (ez általában a GRUB2), de létrehoz egy indító menüt, amiből a Windows is választható, az esetlegesen a gépen lévő egyéb operációs rendszerekkel együtt.

Milyen igényei vannak egy átlagos asztali disztribúciónak?

Under construction

[ Szerkesztve ]

Mire való a "terminál" a különböző disztribúciókban?

Maga a terminál egy karakteres interface, vagyis kezelő felület. Ez volt a GNU/Linux kernel első működőképes része és ez biztosít interaktív kapcsolatot a parancsértelmezővel - shell-lel - amely értelmezi az általunk beírt parancsokat. Shellből többféle is rendelkezésünkre állhat az igényeinknek megfelelően. Leggyakoribbak a bash, ksh, c és z shellek, de van még néhány egyéb is.

Ma már felnőtt egy olyan generáció (mire ezt olvasod akár több is), aki csak grafikus felületű operációs rendszert használt. Talán nehéz elképzelni, de anno az iskolában tanították az MS-DOS-t és annak az összes parancsát. Ez egy komplett operációs rendszer volt, ahol fekete háttér előtt villogó "prompt" várta a parancsainkat, amin maximum el lehetett indítani a Norton Commandert. Nos akkoriban már régen voltak Unix, BSD alapú operációs rendszerek, még ha volt is bennük grafikus felület, valamilyen terminál alkalmazás mindegyikben volt.

Ez az interface lehetőséget ad arra, hogy a grafikus felület nélkül, egységes formában lehessen az operációs rendszereket használni. Vagyis például egy fájl másolásához nem kell megtanulni többféle grafikus fájlkezelő program használatát, elég csak a terminálbeli másolás parancsot és annak szintaxisát (használatát) megtanulni, mert mindenhol működni fog, ahol van terminál.

Kezdőknek nem kell megijednie, egy ideig nem valószínű, hogy elő kellene venni a terminált. Általában akkor kerül elő, amikor valamit szeretnénk módosítani, ami nincs kivezetve a grafikus felületre, de ez már nem a kezdő szint. Továbbá akkor jön elő, ha már szeretnénk jobban megismerni a Linuxot vagy a választott disztribúciónkat.
Ellenben kezdőknek is érdemes néhány parancsot megismernie!

uname -a
Ez megmondja a használt kernel verziót és néhány egyéb információt, ami akkor hasznos, ha valamilyen témában segítséget kérünk, mert így rögtön egyértelmű lesz, hogy mit használunk.

lspci vagy bővebb formában az lspci -vvv
Ez a parancs arra való, hogy megnézzük a számítógépünk alkatrészeit, kicsit olyan, mintha kilistáznánk Windows alatt az eszközkezelő tartalmát.

lsusb
Hasonló az előzőhöz, csak az USB-s eszközöket listázza ki. Ha jól működik az USB-n keresztül csatlakoztatott eszközünk, akkor itt látni fogjuk a listában.

cat /proc/cpuinfo
Ő arra való, hogy részletes adatokat kapjunk a számítógép processzoráról. Az adatok között szereplő órajel pillanatnyi, a parancs kiadásakor mért órajel, nem a hivatalos órajel. (általában az energiagazdálkodás visszaveszi az órajelet, ha a gép nem csinál semmit)

df -h
Szépen kiírja, hogy melyik partíción mennyi szabad hely van. Minden csatolt partíciót megnéz, lehet az akár csak a memóriában létező úgynevezett ramdisk is.

fdisk -l
Ezt a parancsot emelt jogosultságokkal kell futtatni (az általában a sudo előtagot igényli), így szépen megmutatja a számítógép összes háttértárát (hdd, pendrive) és a rajtuk található partíciókat.

A fenti 6 egyszerű parancshoz még jegyzetelni sem kellett, és máris mindent tudunk a számítógépünkről.

A terminálban "mozgással" kapcsolatos parancsok:

cd
Így simán csak visszatesz a saját /home mappádba.

cd /xyz/pqr/...
cd, azaz Change Directory, vagyis a megadott /xyz/pqr/... mappába fog ugrani.

cd ..
Ez a parancs egy szinttel feljebb ugrik a mappa szerkezetben.

cd -
Abba a könyvtárba ugrik, ahonnan a jelenlegibe érkeztünk.

ls és dir
Kilistázzák az adott mappa tartalmát.

A terminálban a jogosultság kezelés:

Alapból a felhasználó név mellett egy $ jelet látunk, mikor megnyitjuk a terminált. Ez azt jelenti, hogy sima felhasználó vagyunk, a nála létező jogokkal. Alapjában két lehetőség van emelt jogosultságok szerzésére:

sudo parancsnév
Ezen az úton egy parancsot tudunk emelt jogokkal futtatni, miután megadtuk a saját felhasználónk jelszavát. Ez azért jó, mert ilyen esetben nem fog előfordulni, hogy egy elrontott, elgépelt parancs is lefut emelt jogosultságokkal, aminek káros következményei lehetnek. Ezt úgy kell érteni, hogyha megfelelő jogosultságokkal kérjük meg a Linuxot, akkor kérdés nélkül beugrik a kútba, ezért van alapból csak kevés joga egy felhasználónak.

su -
Ezt a parancsot kiadva a terminálban kérni fogja a root felhasználó jelszavát. Miután megadtuk, a $ jel átvált # jelre, ez azt jelenti, hogy innen kezdve mindent végrehajt a rendszer emelt jogosultságokkal és kérdés nélkül, mintha mi lennénk a root felhasználó. Szóval óvatosan kell ezzel bánni, ha lehet, maradjunk a sudo használatánál.
Az exit paranccsal tudjuk elhagyni az emelt jogosultságokat és visszatérni az alap felhasználónkhoz, a $ módba.

Gyakori terminál használatos tudnivalók:

A TAB billentyű parancs és útvonal vagy fájlnév kiegészítésre használható. Vagyis nem kell mindent beírni.

Ha nem tudjuk mire való egy parancs, akkor man parancsnév beírása megmutatja, hogy hogyan kell használni és mire való.

Szóval a termináltól nem kell félni, ez nem valami elvetemült programozási játék, ez egyszerűen egy segédeszköz, ami könnyebbé és mindenek előtt egyformán használhatóvá tesz sok dolgot a különböző disztribúciókon. Ugyan a fentieken kívül nagyon sok más dolgot is tud, de itt elég ennyit mondani róla. Bővebb és tartalmasabb lista a terminálos parancsokról: http://www.letix.hu/

Játékok Linuxon, OpenGL, DRM, VulkanAPI

Ennek a blokknak a frissítésekor jöttek az első hírek a készülő Vulkan API-ról [link] [link], ami rövid úton megoldja a Linuxos játékok problémáját, miközben a háttérben készül az OpenGL új generációs verziója.

Linuxon két dolog nehezíti a játékok fejlesztését és a népszerű "AAA" játékok portolását:

-Az egyik az igen régi DRM (X11), ez köti össze kernel szinten a videó processzort a felsőbb szinten lévő API-vel. Az X11 mára egyszerűen teljesen elavult lett, de folyamatban van a lecserélése. Jelenleg úgy néz ki, hogy viszonylag hamar a Wayland megjelenítő szerver fogja lecserélni. OSX-en ezzel nincs probléma, ezért jött ki arra több portolt játék, mint Linuxra.

-A másik probléma a jelenlegi OpenGL milyensége. Lényegében az a baj, hogy az újabb OpenGL kiterjesztések megalkotásánál nem lett megkövetelve a szabványosság, így eltérő gyártói implementációk születtek, amik csak az adott cég eszközén használhatóak, a konkurenciáén nem, továbbá ezekhez az újabb kiterjesztésekhez már nincs használható hibakereső fejlesztői eszköz. Ez az oka annak, hogy az eddig portolt játékok jellemzően megállnak látványvilágban ott, amit az OpenGL 3.x megenged, így minőségben nem érik el a Windowsos verziók szintjét. [link] [link] [link]
Mint írtam korábban, ennek rövid távú megoldása a Vulkan API használata lesz mivel az platform független API (gyakorlatilag az AMD Mantle API utódja), már több játék portolását is bejelentették Linuxra ezzel az API-vel.
A hosszabb távú megoldás pedig az egész OpenGL API újraírása lesz ami már zajlik, de az még időbe telik.

Ezek után lássuk mivel játszhatunk Linuxon. Alapvetően 4 lehetőség van játékokat futtatni egy Linux disztribúción:

1. Letöltjük és feltelepítjük disztribúciónk csomagtárolóiban lévő, nekünk tetsző játékokat. Jellemzően sok egyszerűbb játék, több ismert és közkedvelt játék opensource klónja (pl. freeciv a Civilization játékok klónja míg az OpenArena egy Quake3 klón vagy éppen az aktívan fejlesztett Open Transport Tycoon Deluxe - Openttd) de néhány komolyabb alkotás is megtalálható közöttük.

2. Wine-t használjuk kedvenc Windowsos játékaink futtatására / telepítésére. A wine létrehoz egy mesterséges Windowsos környezetet, aminek van saját C meghajtója, saját regisztrációs adatbázisa és a 3D gyorsítás is elérhető vele.
A wine használatáról és beállításáról itt sok infót lehet olvasni. Itt pedig megnézhetjük, hogy melyik játéknál mi és hogyan működik.
Wine esetén bármi előfordulhat. Mivel nem egy teljes értékű Windows és a grafikus megjelenítőt is kicseréli OpenGL-re, így a végeredmény vagy megy, vagy nem, vagy csak bizonyos rében és állítgatni, próbálgatni kell. Ez így nem hangzik túl jól, de előfordul olyan helyzet is, hogy Wine alatt gond nélkül fut egy játék, míg Windowson akadnak gondok, ezekre jó példák a System Shock2 vagy a Serious Sam2 játékok.

3. Steam. Hivatalosan megjelent a Steam kliens Linuxra, azon belül is a támogatott platform az Ubuntu. Ebből az következik, hogy Debian vonalon jó eséllyel menni fognak a játékok minden gond nélkül, másik ágról származó disztribúciókon szükség lehet kézi csomag telepítésre vagy telepítő állomány módosításra, mert azok a Debian csomagkezelő rendszeréhez készültek.
Jelen pillanatban (2013.03) pontosan 100 játék telepíthető közvetlenül Linuxra a Steamből, ami egyrészt elég szép szám, másrészt komolyabb játékok is vannak benne, itt lehet böngészni a listát. A listában vannak ingyen játszható játékok is, mint például a TeamFortress2.

4. SteamOS.
Ez a Steam saját Linux disztribúciója. Lényegében egy Debian GNU/Linux, amin magától indul a Steam kliens teljes képernyős módban, amiből igény esetén ki lehet lépni és lehet használni a gépet magában is. Ez egy nappaliba szánt rendszer a szintén készülő Steam Machine számítógépek számára, de bárki letöltheti és használhatja. Ezen sorok írásakor még nem készült el a SteamOS, eddig sokan temették, de a fentebb írt VulkanAPI még megmentheti.

Szóval lehet játszani Linuxon is. Igaz ez nem Windows, nem játékra készült, de attól még lehet rajta játszani is.

Néhány apróság

-Flash videók régi számítógépen

Bár az Adobe cég a Linuxos flash lejátszó fejlesztésével megállt a 11.2-es verziónál, ez a verzió eltér elődeitől abban, hogy SSE2 támogatást igényel a processzor felől, így például AthlonXP vagy P3-as és korábbi processzorral szerelt gépeken nem fog működni a videók lejátszása.
Szerencsére van erre megoldás, az Adobe oldaláról le kell tölteni korábbi verziót, amit be kell másolni a fájlrendszerben oda, ahol eddig az új verzió volt és akkor menni fog a lejátszás, bár a böngésző szólhat érte, hogy biztonsági kockázatot jelent a régi flash lejátszó... A locate parancs segít megtalálni a fájlt.

-Grub2 rendszertöltő újratelepítése

Például egy Windows telepítés szükségessé teszi, hogy újratelepítsük a Grub rendszertöltőt. Ezt könnyen meg lehet tenni, nem kell a teljes disztrót újratelepíteni. Fogjuk meg disztribúciónk "live" rendszerbetöltő lemezképét, majd bootoljunk be róla. Ha a disztribúciónk nem tud ilyet, használhatunk egy másik, szintén Grub-ot használó, live képes Disztrót is.
Miután a bootolás megtörtént, indítsunk el egy terminált. Ott su -, vagy sudo parancs után adjuk ki az fdisk -l parancsot, így meglátjuk, hogy hol van a számítógépünk merevlemezén a Linuxunk telepítve.
Tételezzük fel, hogy hogy az "A" merevlemez 5. partíciója (sda5) az. Ekkor fel kell csatolni ezt a partíciót a live rendszer fájlrendszerébe, például a /mnt mappába így: mount /dev/sda5 /mnt, megfelelő jogokkal. Ezek után már csak egy parancs a Grub telepítése:

grub-install --boot-directory=/mnt/boot /dev/sda

A parancs lefutását követően már újra is indíthatjuk a gépet, a Grub menü fog fogadni minket. Amennyiben nem látszana a Windows a választható opciók közül, akkor adjuk ki a sudo update-grub vagy a sudo grub-mkconfig -o /boot/grub/grub.cfg parancsok egyikét, miután bebootolt a rendszerünk. (ez disztribúció függő, de az eredményük ugyanaz lesz, a grub megkeres minden rendszerbetöltőt és elhelyezi a boot menüben)

★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★

[ Szerkesztve ]

Linuxszal foglalkozó könyvek: NewmanHD listája

- A Linux alapjai (Molnár Hajnalka) (Kossuth, 2004)
- A Unix operációs rendszer (3. kiadás) (Brian W. Kernighan · Rob Pike) (Műszaki, 1994)
- Amit a Linuxról tudni érdemes (Róde Péter) (Műszaki, 1997)
- Egy korty GIMP (Carey Bunks) (Typotex, 2004)
- Egyszerűen Fedora Linux (Revoly András) (Panem, 2006)
- GNU/Linux rendszerek üzemeltetése I. (Pere László) (Kiskapu, 2005)
- GNU/Linux rendszerek üzemeltetése II. (Pere László) (Kiskapu, 2005)
- Linux (Stefan Strobel · Volker Elling) (Kossuth, 2000)
- Linux - 7 könyv 1-ben (Emmett Dulaney) (Panem, 2016)
- Linux - Felhasználói ismeretek I. (Pere László) (Kiskapu, 2002)
- Linux - Felhasználói ismeretek II. (Pere László) (Kiskapu, 2002)
- Linux - Hibaelhárító (Brian Ward) (Kiskapu, 2001)
- Linux - Zene és hang (Dave Phillips) (Kiskapu, 2002)
- Linux a vezeték nélküli világban (Roger Weeks · Ed Dumbill · Brian Jepson) (Kossuth, 2005)
- Linux asztali gépen (Nicholas Petreley · Jono Bacon) (Kiskapu, 2006)
- Linux bevetés közben (Rob Flickenger) (Kiskapu, 2003)
- Linux bevetés közben - Második küldetés (Bill von Hagen · Brian K. Jones) (Kiskapu, 2006)
- Linux biztonsági eljárások (Daniel J. Barrett · Richard E. Silverman · Robert G. Byrnes) (Kossuth, 2004)
- Linux hálózati adminisztrátorok kézikönyve (Tony Bautts · Terry Dawson · Gregor N. Purdy) (Kossuth, 2005)
- Linux hálózatok (Fred Butzen · Christopher Hilton) (Kiskapu, 1999)
- Linux iptables zsebkönyv (Gregor N. Purdy) (Kiskapu, 2006)
- Linux kiszolgálók teljesítményének fokozása (Sandra K. Johnson · Gerrit Huizenga · Badari Pulavart) (Kiskapu, 2006)
- Linux programozás (Második, átdolgozott kiadás) (Asztalos Márk · Bányász Gábor · Levendovszky Tihamér) (SZAK, 2012)
- Linux rendszerfelügyelet (Marcel Gagné) (Kiskapu, 2002)
- Nagios a gyakorlatban (David Josephsen) (Kiskapu, 2009)
- Operációs rendszerek - Mérnöki megközelítésben (Kóczy Annamária · Kondorosi Károly) (Panem, 2000)
- Red Hat Enterprise Linux és Fedora - Teljes referencia (Richard Petersen · Ibrahim Haddad) (Panem, 2005)
- Samba Fájl- és nyomtatószerver heterogén hálózatokra (Robert Eckstein · David Collier-Brown · Peter Kelly) (Kossuth, 2001)
- Sendmail Linuxra (Richard Blum) (Kossuth, 2002)
- Szerverek védelme Linuxszal (Michael D. Bauer) (Kossuth, 2003)
- Unix (Augie Hansen) (Kossuth, 1994)
- Unix - A rendszer használata (Szeberényi Imre · Ketler Iván · Szigeti Szabolcs) (Panem, 2004)
- Unix - Bevezetés (Harley Hahn · Rachel Morgan · Henry McGilton) (Panem, 1996)
- Unix - GNU/Linux - Programozás C nyelven (Pere László) (Kiskapu, 2003)
- Unix - Haladó (Harley Hahn · Rachel Morgan · Henry McGilton) (Panem, 1996)
- Unix felhasználói ismeretek (Bartók Nagy János · Laufer Judit) (Openinfo, 2000)
- Unix/Linux héjprogramozás (Büki András) (Kiskapu, 2002)
- Válts Linuxra! - Búcsú a kékhaláltól [Marcel Gagné] (Kiskapu, 2004)
- XEN a gyakorlatban - Útmutató a virtualizáció művészetéhez (Jeanna N. Matthews · Eli M. Dow · Todd Deshane · Wenjin Hu · Jeremy Bongio · Patrick F. Wilbur · Brendan Johnson) (Kiskapu, 2010)