Pedig a Smoke On The Water örök. Semmit sem akar mondani az ember mikor megszólal az a dal. Volt, van, lesz. Ami akkor a levegőben van, az a Rock.
Mikor itthon játszom a D és G húron azt a négy hangot (persze a volume és a gain rendesen kitekerve) úgy érzem mintha ezer wattal szakítana át egy stadiont. Mágikus. Annyi Rock lesz a szobában, hogy néha vödörrel kell kimerni az ablakon. Mindenkit megtanítottam arra a riffre aki csak leült a fotelembe. Nem egy törékeny vagy teltkarcsú lány - plusz az összes haverom - bárhol, bármikor egy gitárt az ölbe véve két ujjal csippentve elpöngeti a témát hibátlanul, mert azt tudni kell. Mindenki mosolyog mikor társaságban egy "laikus" bemondja, hogy "Csak egy valamit tudok eljátszani a gitáron: [link]." Kötelező! A Föld minden pontján szavak nélküli jelentése van. Pár hang megszólaltatása egy beszélgetés, egy barátság kezdete lehet. Szerintem minden túlzás nélkül az alapműveltség része.
...és nem mellesleg örök.
(Zongorán csak a Pink Floyd - High Hopes című dalának az első akkordjait ismerem - ami nem sok, de mégis minden hangszerboltban kedvesen mosolyognak az eladók, mikor a hangszertől ellépek.)
Más: ...a Rolling Sones jövőre 50 éves zenekar lesz! Történelem. Biztosan összehoznak egy turnét az évfordulóra...
[ Szerkesztve ]