"Ez arról szól hogy mivel a te üzleted kvázi közmű, ezért azt egyenlő feltételekkel biztosítsd mindenkinek (magadat beleértve is)."

Ezeket a dolgokat sose értettem... Mitől lesz valami kvázi közmű? Ha egy magáncég csinál egy szolgáltatást, és azt sokan elkezdik használni, akkor egy idő után már nem döntheti el szabadon, hogy ki mennyi pénzért használhatja a szolgáltatást?
Ez olyan (valaki biztos be fogja írni, hogy nem olyan xD), mintha az Auchan-t beperelné Mizo, hogy az Auchan gazdaságos tejet csak 5% haszonkulccsal árulja, a Mizo-t meg 30% haszonkulccsal.

Nem olyan. Mert az Apple itt monopólium

Sokan félreértitek a helyzetet.
Az Apple nem fizet egy fillért sem saját magának. A többieknek kell 30%-ot fizetni azért, hogy ugyanazt a dolgot megtehessék.

nincs ilyen törvény.

a 2005. évi CLXIV. törvényt (Kereskedelmi Törvény) akarták ezzel kiegészíteni, de mint azt bárki megnézheti, az aktuálisan hatályos jogszabályban nincs ilyen paragrafus

gyanítom, hogy ha érvényben is volt ez, akkor a vasárnapi boltzár eltörlésével együtt tűnhetett el

[ Szerkesztve ]

Csak a Spotify jelentette fel?, van vér a pucájukban.

Mondjuk elég régi ez az ügy, és anno az Amazon-nak volt ki a töke ezzel, legutóbb meg a Netflix küldte el az Apple In-App-Purchaset.

Marmint Az Apple penzt ker a spotifytol azert, hogy a spotify a sajat operacios rendszerere telepitett sajat alkalmazas boltjaban eladhasson valamit ?
Nem mindegy, hogy a zoldesgeidet a hazad udvaran arulod,vagy a piacon, ahol esetleg a piac tulajanak is van standja.

[ Szerkesztve ]

Maga a vállalkozás alapléte hogy a nyereségért létezik és úgy kell kialakítani az árazást hogy nyereséges legyen.
Nem javasoltam hogy leányvállalat csinálja az Apple az apple musicot és ez alapján rendezzék csak mint gondolkodásbeliségileg érthető ha külön lenne akkor ezekkel a költségekkel nyereséges lenne e. Ha igen akkor senki nem szólhat semmit mert hogy most a bevétel 0,1 vagy 1% vagy 10 abba senki nem szólhat bele hogy mennyivel elégedjenek meg. Ha viszont veszteséges ezen költségekkel akkor monopóliumhelyzettel visszaélés hogy a veszteséges működést kipótolják.
Ha ez a képzeletbeli leányválalat azzal lesz a veszteségességből nyereséges mert egy doboz gyufát ad el 1 millióért az applének és ebből csinál nyereséget akkor érthető jobban miért tisztességtelen így működtetni tartósan egy ilyen vállalkozást.
Időlegesen főleg vállalkozás beindításakor teljesen elfogadott a veszteséges működés, de nem a tartósan erre berendezkedés.
Itt gyakorlatban persze nincs külön cég leányvállalat de az árszabásnál úgy lenne igazságos ha ugyanazok a költségek lennének mindenkinek. Ettől persze vitathatatlan hogy egy nagy cégnek miért ne lehetne egy része veszteséges annak érdekében hogy egy másik nagyobb nyereséget termeljen.Ezért is nehéz ügy amit a spotify próbálgat.
Nah mindegy. ügyvédből van annyi mint a szemét kell nekik a munka....

Ez kicsit ahhoz hasonlít mintha lenne egy nagy bevásárló központom amit kiadok. Minden üzlethelységnek kell havi 1 milliót fizetnie nekem. Amit be kell építenie ügyebár az áraikba hogy megtérüljön. Ha viszont én a sajátomban kezdem ugyanazokat árulni mint egy kiadatlan üzlethelységben akkor nekem nem kell beépítenem az árba azt az 1 milliós költséget ezért olcsóbb tudok lenni mindenkinél és ez persze mindenkinek baszná a csőrét. Ez érthető de itt jön el hogy OK de nekem fel kellett építenem ezt a bazi nagy bevásárlóközpontot sok pénzéert ezért megtehetem. Ugyanezert teheti meg elvileg az apple is szerintem.
De aztán jogászok ki tudja milyen törvényeket találnak amibe beleköthetnek amivel szemben nem megfelelő ez a fajta érvelés.

Igy viszont egy uzlethelyiseget nem tudok kiadni,es bukok havi egymilliot.
(persze bonyolultabb,mert az egymilliobol adoznom kellene)

[ Szerkesztve ]

viszont az állam igyekszik olyan törvényeket hozni hogy esélyt adjon az új vállalkozásoknak is ezért nem annyira megengedhető hogy egy ilyen nagy cég mindent áruljon és a hatalmi pozícióját kihasználva mindent olcsóbban tudjon adni mint mindenki más mert nem lesz más munkahely vagy minden próbálkozás gyorsan elhullik ami nem jö összességében nézve. Ezért próbálkoznak a nagyokat visszafogni bizonyos kötelezettségekkel.Az hogy mennyire sikerül az más tészta.

Erdekes, a Netflixnek valahogy nem okoz ilyen problemat az elofizetes megoldasa mint a Spotifynak. Vagy a Tidal-nak. Vagy a .... sorolhatnam meg.

Pont az a streaming szolgaltato sir, aki kb fillerekkel szurja ki a zeneszek szemet mas szolgaltatokhoz kepest (pl Tidal).
Lehet hogy sok a 30% az IAP szolgaltatasert, de az igazabol az Applenek sincs ingyen. Az egesz fizetesi rendszer mogott nyilvan nem egy fejleszto, supportos egyeb anyam kinja van, aminek koltsege van.
Az nem teljesen igaz, hogy az Applenek az Apple Musiccal ez nem kerul semmibe, mert az o oldalukon ez is kiadas.

Kicsit ilyen feligazsagokkal teletuzdelt onsajnaltato kampanynak ez az egesz.

Ha az Apple nem engedne hogy a storebol letoltheto legyen a Spotify, akkor megertenem a sirankozast.
Egyebkent nekem is premium Spoty elofizetesem van Apple eszkozon es valahogy nem okozott gondot az elofizetes IAP nelkul

Raadasul az egesz IAP rendszer es a koltsegei boven a Spotify/Apple Music elott mar leteztek....

[ Szerkesztve ]

Anno az MS-nél is elérték jogilag, hogy a user választhasson alapból másik böngészőt már telepítéskor. Na az az ügy ehhez képest nulla jelentőségű volt, hiszen utólag pár perc alatt olyan böngészőt tehetett fel a felhasználó, amilyet akart. Az iOS ezerszer zártabb rendszer, mivel nem telepíthetsz fel semmit, csak ami az App Store-ból jön, ami vagy ingyenes vagy az Apple kapja a ár 30%-át.

Remélem lesz valami ebből az ügyből is.

A probléma egyik forrása az, hogy nem a tartalom/app készítőjével, tulajdonosával szerződsz, hanem az Apple-el, egy közbenső szereplővel, vagyis ha otthagyod az Apple ökoszisztémát, sok megvásárolt program és digitális tartalom elérhetetlenné válik. Ergo minél többet vásárolsz pl. az Apple-nél, annál nehezebben tudsz váltani, anélkül, hogy ne érjen kár téged ideiglenesen. Gyakorlatilag büntetnek azért ha nem maradsz náluk.

Jobb lenne ha mégha le is venné a sápot a tartalomáruház (apple, google, amazon, akárki) a forrással kötnél szerződést, nem a middle man-el, vagyis ha mondjuk megveszel egy filmet az Apple-nél és az elérhető a Google Play-en, akkor váltás után ott is nézhetnéd.

"A probléma egyik forrása az, hogy nem a tartalom/app készítőjével, tulajdonosával szerződsz, hanem az Apple-el, egy közbenső szereplővel, vagyis ha otthagyod az Apple ökoszisztémát, sok megvásárolt program és digitális tartalom elérhetetlenné válik. Ergo minél többet vásárolsz pl. az Apple-nél, annál nehezebben tudsz váltani, anélkül, hogy ne érjen kár téged ideiglenesen. Gyakorlatilag büntetnek azért ha nem maradsz náluk."

Joreggelt Neztel mar szet a vilagban? Pl. Steam/Playstation Store/Xbox Store? Esetleg megforditva a dolgot: ha a Play Storeban veszem az appokat, akkor utana ha mas platformu telefonra valtok, akkor naluk maradnak az appok es kar er engem?

Eleg sok helyen el kellene kezdeni ezek alapjan asztalt borogatni. Ennek semmi koze a jelenlegi ugyhoz.

Mondjuk a Netflixnek egyre több saját és exkluzív tartalma van, ilyen ugye nincs nagyon Spotify esetében (max az indie nevek, de az nem viszi el a hátán a szolgáltatást).

A Tidal is remek példa, amikor hónapok óta csődbe akarnak menni, meg időnként nem fizetnek egyáltalán zenészeknek, stb

Csak hasrautes szeruen mondtam par hasonlo elofizetes alapu streaming szolgaltatast. De utana lehet keresni, szepen megvan ez szines szagos grafikonokkal, hogy melyik szolgaltatonak mekkora user bazisa van es mennyi bevetele/illetve mennyit fizet a muveszeknek.

Itt a lenyeg annyi, hogy nem hinnem hogy potencialis felhasznalo azert valaszt masik streaming szolgaltatast, mert IAP-n keresztul nem tud elofizetni, hanem a webes feluleten kell elofizetnie bankkartyaval.

A tobbi panasza is olyan a Spotifynak, ami evek ota igy mukodik sajnos az Applenel. Bizonyos funkciokat nem enged 3rd party appoknak hasznalni/beepulni a rendszerbe. De ezek sokszor arra vezethetok vissza, hogy nem 100%-ig kesz az adott feature SDK-ja.
Csuszassal, de altalaban kiadjak a fullos SDK-t es onnantol hasznalhatja mas fejleszto is. (Ertem ez alatt a Siri/Homepod/Apple watch problemaikat).

Tisztaban vagyok sajnos vele, mert iOS-re fejlesztek kb a kezdetek ota es ennek ellenere nem a szivem csucske az Apple. Folyamatos szivas, hogy majd valamikor en is elerhetek olyan funkciokat amit a gyari appok mar most hasznalnak. Pl jelenleg az NFC implementaciojuk.

[ Szerkesztve ]

Mert szinte megkerülhetetlenné vált, az iparági belépési korlátok pedig nagyon megnőttek, így akár tetszik, akár nem ma szinte kötelező használni IOS vagy Android platformot, mint Windowst vagy Osx-et. Az új vállalkozásoknak esélyük sincsen már belépni erre a piacra, ezért kvázi monopóliumot élveznek ezek a cégek. Nem arról van csak szó, hogy övék a kegfaszább platform, hanem pl egy állami parkolási app, banki app, egyéb közszolgáltatás vagy hardveres támogatás (okos eszközök), megvásárolt szoftver licenc, stb csak ezen érhető el, akkor a fogyasztók kényszerből használják a platformot, nem azért, mert tetszik nekik. Innentől pedig verseny torzító hatásúak. Ezért ha az apple zenei szolgáltatást kíván nyújtani, akkor nem használhatja ki a platformon elért monopól helyzetét a versenytársakkal szemben, mert annak semmi köze a zenei szolgáltatás minőségéhez.
Gondolj a Windowsra, rengetegen szidják és régen még többen, mégsem opció az esetek nagy részében a cseréje. Ehhez néha a elég egy régi nyomtató egyedüli támogatottsága, néha egy könyvelő program vagy éppen egy atomerőmű vezérlő szoftver. Na ezért közmű jellegű.

[ Szerkesztve ]

Annyi köze van hozzá, hogy mindkét üzletpolitika, megoldás a monopólium felé viszi ezt az üzletágat. Minél több alkalmazást, digitális tartalmat (film, zene, könyv, magazin...) vásárolsz egy helyen, annál jobban kötődsz hozzájuk. A 30% leszedése szintén azt biztosítja, hogy a saját platformon csak az ő áruházuk legyen versenyképes. Adminisztratívan el lehet érni, hogy az iTunes, Appstore is befizesse a 30%-ot, de akkor csak egyik zsebükből átrakják a pénzt a másikba.

Ez amúgy gondolom jellemző az összes hasonló cégre.

Nem igazán értem a hisztit a spotify részéről, az Apple biztosít egy platformot, ahol saját szabályai vannak. Ha nem tetszik, nem kell használni a lehetőséget. Ennyi. Az meg a másik, hogy ha valóban jó a szolgáltatás, akkor az a plusz 2 kattintás a store-on kívül bele fog férni az embereknek. Vagyis véleményem szerint nincs igaza a spotify-nak és csak hisztiznek. Mondom ezt Spotify prémium felhasználóként.

Igen

(#35)nyogo83
A Spotify elég nagy lett ahhoz, hogy szembeforduljon egy másik naggyal. A kicsik ezt nehezebben tehetik meg. Nem mellesleg, ha sikerrel jár, akkor nem csak saját magának tesz "jót", hanem azoknak is, akik most lapulnak.

[ Szerkesztve ]

Az meg a másik, hogy ha valóban jó a szolgáltatás, akkor az a plusz 2 kattintás a store-on kívül bele fog férni az embereknek.

Ez egy óriási tévedés. Egyrészt azért, mert jelentős az a felhasználói kör, akinek az egyetlen saját Internet-eszköze a mobil, másrészt azért, mert sokaknak hótmindegy, hogy Spotify vagy almazene, és ennyi differenciával pont el lehet billenteni őket a második felé.

A Spotify panaszát részben jogosnak tartom, csak ügyesen összemosnak két különböző dolgot, és emiatt kicsit szaglik az ügy. Hogy az ökomszisztéma gazdája tranzakciós díjat számol fel a rajta átfolyó pénzekért, az a legtermészetesebb dolog bármilyen kereskedelmi modellben. Hogy a tranzakciós díj mértéke gyakorlatilag uniform 30% (nem csak az almánál, máshol is), az viszont szerintem botrányos. Nyilván ez így nagyon kényelmes, és az árbevételnek is igen jót tesz, de a vevők és az ökoszisztéma felhasználói felé finoman fogalmazva is unfair.