Egyrészt azért, mert jelentős az a felhasználói kör, akinek az egyetlen saját Internet-eszköze a mobil
Akkor 2 "koppintás". Mobilon is el lehet érni a weboldalt, ahol aktiválható a prémium.
A második bekezdésre meg szintén csak annyi, hogy nem kötelező használni, élni a lehetőséggel. Van egy rendszer, vannak feltételei, ha nem tetszik, nem lépek be a szolgáltatásommal. 
Az állam a versenyszabályozó törvényekkel próbál esélyegyenlőréset teremteni a szolgáltatóknak. Ha az Apple csak platformot adna a szolgáltatóknak akkor lényegtelen lenne hogy 10-20vagy 30%ot kér a platform használatáért. Itt a spotifynek és mindenki másnak az a problémája, hogy ő is árulja azt a szolgáltatást amit mindenki más és a nagy költség miatt amit a többiekre rak ő olcsóbban tudja adni a dolgokat mert magának nem kell külön kifizetnie a platformhasználatért a 30% os díjat. A platform üzemeltetési költségei nem növekszenek az applének hogy egy plusz saját alkalmazásához is használja a platformot.
Ezáltal viszont sérül az egyenlőség elve amit az államok próbálnak törvényekkel egyengetni. Azt meg mi nem jogászok nem tudjuk eldönteni hogy mennyire sikerült olyan törvényeket alkotni hogy az egyenlőséget a nagyokkal(apple, google) szemben is közelítsék a relatíve kissebbel szemben. Ezért lehet próbálkozni ilyennel hogy vizsgálják ki a dolgot.Aztán majd kiderül mire jut a vizsgálat. Lehet ennek hatására módosítanak a törvényi szabályozáson is ha úgy alakul.
Nem lehet érdeke az államnak hogy a nagy megavállalatokat gigavállalattá növesszék azáltal hogy a saját kivételezett helyzetét kihasználva mindent ők áruljanak a legolcsóbban.
Milyen fura, hogy az Apple Storeban egyenlő feltételek kellenek, de az nem gond, hogy Apple Musicot hallgathatsz telefonon, vagy iTunes eszközön, Spotit meg kb bárhol (PS, Smart TV). Lehet azt kéne mondani az Applenak, hogy eltekint a 30%-os díjtól, hogyha csak ott lehet a Spotit is hallgatni, mint az Apple Musicot..
Arrol nem is beszelve, hogy mekkora most az Apple telefonok aranya globalisan az Andoidos keszulekekhez kepest? 17-20% korul lehet? Ez aztan tenyleg monopolium 
Tul van ez fujva rendesen szerintem.
Az iphoneok 150k-nal indulnak,sokkal termekenyebb az a piac,mint az androidos,ahova mar 20k-val be lehet lepni.
Ok, arra probaltam celozni, hogy kb mekkora lehet az a celcsoport, amitol a Spotify "elesik" annak ellenere, hogy sokkal nagyobb aranyu platformon elerheto, illetve ami ennyire faj neki.
Csak 2017-es adatot talaltam a premium elofizetoi adatokkal kapcsolatban.
Szerk:
Meg is talaltam a 2018-ast, ez a fizetos elofizetok szama. 83 millio vs 43 millio.
Ezek alapjan kicsit vicces monopoliumrol beszelni meg sirankozni.
[ Szerkesztve ]
No offense, de ugye nem irányítasz vállalkozást, aminek a profitja kritikus számodra? 
Valószínűleg nagy, ha azt nézed, hogy dupla akkora növekedést tud produkálni az Apple Music, mint a Spotify, pedig csak egy paltformon használják igazából.
szerk.: A monopólium az az App Store-ra vonatkozik szerintem, nem a zenei előfizetésre (ahogy mondjuk MS esetében a böngészőnél nem az IE-nek volt monopóliuma, hanem a Windows-nak).
[ Szerkesztve ]
Ez az online vásárlások piaca, ahol az Apple részesedése sokkal nagyobb 20%-nál. Egyébként már a 20% is elég lenne a jelentős piaci erőhöz (ez egy jogi kategória), ami teljesen más elbírálás alá esik, mintha Gizike Bt-ről lenne szó.
Az itt kommentelők pedig élő példái a nem létező közgáz oktatásnak. A mono és oligopóliumok NEKTEK okoznak kárt, hatalmas társadalmi veszteséget termelnek. Az nem érv, hogyha nem tetszik a Spotify-nak, akkor készítsen saját App Store-t. Egyrészt nem ez a feladata/célja, másrészt pénze sem lenne rá. Harmadrészt jogilag sem tehetné meg, hiszen az IOS egy zárt platform. Egyébként már ez is megérne egy misét, garantálom, hogy ezekből a zárt áruházakból is ügy lesz a jövőben.
(#41) joey04
Van egy rendszer, vannak feltételei, ha nem tetszik, nem lépek be a szolgáltatásommal.
Még jó, hogy a világ valójában nem így működik. Ha egy piacon erőfölényed van, akkor nem tilthatod ki a konkurens szolgáltatást. Merthogy a törvények ezt nem engedik. Azért, mert a törvényeknek a társadalmat kell szolgálniuk, nem egy monopol vállalatot.
[ Szerkesztve ]
A probléma szerintem itt abból adódik, hogy iOS-en nem tudod megkerülni az Apple Store-t. Androidon van alternatíva, PC-n is tudsz telepíteni számos forrásból. Kicsit olyan ez, mint pl a valós közművek, ott is egy vezeték van, de választhatsz alternatív közmű szolgáltatót, mert a vezeték tulajdonosánat át kell azt engednie, egy szabályzott áron (bár mióta minden nemzeti lett, lehet, hogy ez már nincs így).
[ Szerkesztve ]
Ez melyik észrevétellel kapcsolatban írod?
Az első, vagy a második?
50: nincs kitiltva. Igazából az ilyesmiket sosem kedveltem, hogy egy cég, mint pl. az Apple vagy a MS alkot valamit, amit milliók használnak, és ezért beszabályozzák őket. Lásd pl. a böngészőválasztós balhé anno. Nem volt kitiltva windows-on sem soha más böngésző, mégis kötelező böngészőválasztást tetettek bele és még első körben az sem volt elég, ha jól rémlik. Pedig én sem használtam soha Explorert (akkor még az volt ugye), egyből töltöttem le a firefoxot, később a Chrome-ot. Mégis hülye döntésnek tartottam. Ahogy ezt is hisztinek tartom, pedig soha nem használtam Apple Musicot, a Spotify-t kedvelem.
[ Szerkesztve ]
a böngészős történet nem teljesen ugyanez. Ott egy cég "ingyen" adott kvázi egy olyan terméket, ami előtte fizetős volt. Így kiütve a többieket és évekre megakasztva a fejlesztést. Hosszú távon viszont lehet szerencsés vége lett, mivel így a net még inkább elment az ingyenesen használható szoftverek felé. Ahogy más területen is nagy lépés volt, hogy nyílt forrású alternatív szoftvereket hoztak létre. Persze minden nagy szoftver mögött kell, hogy cégek álljanak, mert pénz akkor is kell a fejlesztéshez.
Itt meg most az apple-t ostorozzák, mivel az egyik konkurense nem ingyen használhatja az apple infrastruktúráját, hogy kereskedelmi tevékenységet végezzen rajta.
Egyébként nem véletlen, hogy az apple kimagasló helyen áll a zene és videó vásárlás és előfizetés terén. Lehet sokan túl fiatalok, vagy nálunk sokaknak kimaradt ez. De ezek olyan területek, ahol nem könnyű a jogtulajdonosokkal dűlőre jutni és egyáltalán megkapni a tartalmat a szolgáltatáshoz. Annó Jobbs nagy mértékben közreműködött abban, hogy létrejöhessen a jelenleg teljesen alapnak gondolt szolgáltatási mód. Az, hogy mobil eszközökről, széles körben elérhetően fogyaszthassunk zenei és filmes tartalmat.
Előtte is létezett már zene előfizetés észak-amerikában, de pécére és csupán néhány kiválaszott és kényelmetlenül használható céleszközre lehetett otthon rátölteni. Már 2004 körül használtam real rapsody-t és akkoriba marha nagy szám volt, hogy egyáltalán legálisan lehet fogyasztani átalánydíjas zenét, de pécénél kellett ülni hozzá földi halandóknak. Az apple sikereinek titka, hogy a hardver és a szolgáltatás egymást egészíti ki, az egyik a másikkal együtt jó valamire. Előtte is voltak külön előfizetések, meg külön céleszközök (főleg a kalózkodásra építve), de nagyon korlátozottan lehetett őket használni. Még az ms is belebukott az ilyen próbálkozásába, mert nem értette meg ezt. Szóval nem csoda, hogy az apple szolgáltatásait használják sokan, főleg abban a régióban.
Mára meg legalább két nagy mobil platform van, amire szinte minden elérhető. De harmadiknak ott az amazoné is, ami szintén nem kis szereplő, főleg az usában. És a legtöbb szolgáltató multiplatform már. Persze, ha valaki előfizet valamire, akkor azon a platformon, ahol használják kérnek érte jutalékot.
Felhasználói szemmel pedig lesz ez még rosszabb is. Mert egyre inkább arra megyünk el, hogy minden kiadónak saját boltja és szolgáltatása lesz. Így, ha valaki nem csak egy kiadó tartalmát akarja látni, akkor kényltelen külön-külön előfizetni, annyiszoros áron, ahány helyre fizet. Vagy pedig felváltva előfizetni, hogy hol egyiken, hol másikon nézze vagy hallgassa a tartalmat.
Itt meg most az apple-t ostorozzák, mivel az egyik konkurense nem ingyen használhatja az apple infrastruktúráját, hogy kereskedelmi tevékenységet végezzen rajta.
NEM. Te sem értetted meg a dolgot. A probléma az, hogy az Apple saját zeneszolgáltatása gazdasági értelemben ingyen használhatja a platformot, ezáltal versenyelőnyhöz jut a többiekkel szemben. Azért, mert az Apple-nek monopóliuma van az IOS platform alkalmazásboltjában. A Spotify-nak nem az fáj, hogy neki pénzbe kerül, hanem hogy az Apple Musicnak nem. Érted?
És egy kis elméleti háttér: azért baj ez, mert a versenyelőny miatt a többiek tönkre mennek, és ezáltal tovább gyengül a verseny. Ez pedig társadalmi károkat okoz. Ezért van a világ összes gazdaságában versenyszabályozó hatóság.
De a spotifynak meg a spotify.com oldalon van monopóliuma, sőt, az Applenak esélye sincs, hogy a spotify app storejában reklámozza a saját szolgáltatását.
ui.: Nyilván kötözködom, és nem is értek hozzá, de nem értek egyet a dologgal.
[ Szerkesztve ]
A spotify-nak nincs app store-ja. Mint ahogy a történet sem a reklámokról szól, hanem in-app purchase-ról.
...és nem is értek hozzá, de nem értek egyet a dologgal.
Ha nem értesz hozzá, akkor milyen alapon nem értesz egyet a dologgal?
Mindkettővel. 1) Nem építhetsz bevételi terveket arra, hogy az emberek nem lusták, és 2) nem hagyhatsz figyelmen kívül egy kétszámjegyű %-os réteget azért, mert egy olyan platformhoz vanna kötve, aminek a gazdája számodra előnytelen, de támadható feltételeket támaszt.
Ezzel a két mondásoddal a potenciális vásárlói köröd Apple-only részét rögtön 30-40%-kal redukáltad.
[ Szerkesztve ]
"A Spotify-nak nem az fáj, hogy neki pénzbe kerül, hanem hogy az Apple Musicnak nem."
Ez netto bullshit, hiaba probalja a Spotify is bizonygatni. Ez maximum ugy lenne igaz, hogy nem annyiba, de nem egyenlo nullaval.
Ez a 30%-os "tax", ahogy emlegetik, mindenkire vonatkozik a storeban aki IAP-t hasznal. A Spotify eredeti blogbejegyzeseben es hivatalos megszolalasaikor ugy allitja be, mintha ez egy kifejezetten rajuk kirott "buntetes" lenne.
Lehet, hogy sok, az Apple az elejen ennyit allapitott meg, hogy ezert az osszegert hasznalhatod a fizetesi rendszeret, nem kell se infrastrukturaval, se a supporttal, semmivel foglalkoznod a fizetes teren, csak kapod a penzed a koltsegeket levonva.
Az Apple Music ugyanazt az IAP szolgaltatast hasznalja, aminek az infrastrukturajat kotve hiszem hogy valtozas mentesen hasznalja, anelkul, hogy hozzanyulnak volna, hogy +40-50-60-100 millio user fizeteset kezelje.
Szoval valoszinuleg ott dedikaltan csak a streaming szolgaltatas okozta megnovekedett tranzakcio/user kezeles miatt bovitesre volt szukseg.
Ha valaki azt hiszi, hogy egy ilyen szolgaltatas kitalalasakor csak ugy a meglevo fizetesi rendszert valtozatlanul hagyjak, mert "eeebirja az", akkor eleg naiv.
Ez mar plusz koltseg, ahogy az egesz IAP rendszer uzemeltetese.
Kilehet magyarazni, hogy ingyen van neki a rendszer, hisz maganak nem fizet erte, csak nem igaz.
A vita maximum itt azon mehetne, hogy mennyire realis 30%-ot elkerni erte.
Es ez utobbi mellett teljesen mellette is lennek, mert szerintem sem tul "fair" mar ha lehet igy nevezni.
En ertem mit magyarazol, csak nem lehet teljes egeszebe ezt rahuzni erre az esetre.
[ Szerkesztve ]
Na várj! Én nem azt mondtam, hogy nem értem meg a spotify motivációját, hiszen nyilván jobb lenne nekik, ha keresztül tudnák verni ezt a dolgot. Ez nem is kérdés senki számára szerintem. Én csak azt mondom, hogy nem jogos a követelés.
55: kb.
[ Szerkesztve ]
Mit lesz ha az ilyen kisebb és közepes tartalomszolgáltatók lehúzzák a rolót, mert nem bírják tartani a lépést azokkal akik az ilyen platformokat, és tartalomáruházakat birtokolják? Marad pár nagy, aztán azt veszed észre hogy nem létezik többet piaci verseny, mert kartellezni jobban megéri. Felemelik az árakat...aztán mindenki térhet vissza a kalózkodáshoz.
Szerintem a kalózkodás felé ez tereli a népet: Mert egyre inkább arra megyünk el, hogy minden kiadónak saját boltja és szolgáltatása lesz. Így, ha valaki nem csak egy kiadó tartalmát akarja látni, akkor kényltelen külön-külön előfizetni, annyiszoros áron, ahány helyre fizet. Vagy pedig felváltva előfizetni, hogy hol egyiken, hol másikon nézze vagy hallgassa a tartalmat.
És erről már cikkeztek is korábban, hogy valós veszély, már el is indult a folyamat.
Ha kiszámláz saját magának 30%-ot, amit aztán áttesz egyik zsebéből a másikba, akkor az úgy jó és mindenki boldog lehet? Ügyvédek megnyugszanak, vagy ez nem elég, mert pénzt keres, ez gonosz dolog, mert mindenki ingyen kéne, hogy dolgozzon.
Legyen az, mint steamen, hogy a nagyok kizsarolták, hogy kedvezményt kapjanak? [link]. A kicsik is kevesebbet kellene fizessenek, vagy csak azért mert óriási pénzből fix százalék is óriási, a kicsit kis pénzéből kit érdekel, hogy magasabb százalékot kell fizetni, mert az is kis pénz. Azoknak nincs rá szüksége.
Ne fizessen senki, mert úgyis minden ingyen van és a manók működtetik a platformot és a több ezer szervert, ami alatta van? Most látom a netflix is ezt játsza éppen velük [link]. Tényleg megtiszteltetés, hogy egy vállalat jelenlétével emeli a platform népszerűségét és ezért dollár milliárdokat kell számukra elengedni?
Ok és ki fogja fenntartani a platformot? A helyükben páros lábbal rúgnám ki őket, ahogy korábban levágták a google és facebook appjait is, amikor azok megsértették a szabályzatot.
Az üzlethálózatoknak is ingyen kellene helyet biztosítani a gyártóknak, hiszen nekik ingyen van a hely a saját márkás termékek eladásakor, a többi cégnek meg helypénzt kell fizetni, hogy polcra kerüljön.
[ Szerkesztve ]
Gondolom a 30% sáp és a nulla között lehet találni egy kompromisszumos százalékot.
Na de a 20% miatt mikor fognak lázadni? A 10% miatt mikor fognak lázadni? Azok is dollár milliárdokat jeletenek. Miért pont annyi, amennyi? És mindenkinek vagy csak a zsaroló potenciállal rendelkező gigavállalatoknak jár a kedvezmény?
Mikor megyük fáklyákkal az újságosstandok és a könyvesboltok ellen a 40-60%-os részesedésük miatt? Vagy csak nagy cégeknek kötelező bekerülési költségen dolgozni?
Nagyon beteg dolog, hogy a legkommunistább ország lassan az usa, míg kína a legvadkapitalistább.
[ Szerkesztve ]
Arról nyilatkoztál, hogy mit tennél a helyükben. Én meg erre mondtam, hogy nem vall jó üzleti érzékre
(#64) azbest: azt ugye tudod, hogy az online boltok 30%-os díjának lényegesen nagyobb a profittartalma, mint pl. az újság / könyvterjesztés 50-60%-os díjának?
Nem törvényszerű, hogy nagyobb. Kivéve, ha belekalkuláljuk, hogy senki sem veszi őket és csak rájuk rohad a polcon... de manapság már ez sem fenyeget, mert simán visszaszámlázzák a kiadónak és visszaküldik azt, ami nem kel el. Más termékeknél pár százalékból kell megoldani a fizikai terjesztést és profitot, nem 60-ból, szóval erre kár hivatkozni.
persze, ha egy cég hatékonyabb, akkor neki nem jár magasabb jutalék, a bénáknak meg kijár az, hogy ők vesztegessék el a bevétel nagyobb részét.
Itt például az e-book esetén, ha terjesztőn át veszik meg a könyvet, akkor 70% -ot visz el a kiadó és a terjesztő. Ha a kiadótól veszik meg, akkor csak 30%-ot. Tehát a kettőt egymásból kivonva, az e-book-ra is 40%-ot számolnak fel itthon a terjesztők. [link]. De még a másolásvédelem is külön levonják az írótól.
[ Szerkesztve ]
Ugye viccelsz, hogy a fizikai terjesztést bárki megoldja pár %-ból több száz végpontra? Vagy esetleg mondj pár példát.
Ami emellett baromi nagy költség, az a remittenda, ami egy jól forgó terméknél is simán van 30-40%, ha sok a végpont. Ennek az elosztásával valóban lehet játszani, viszont a szállítási költsége ugyanúgy megjelenik, mint az eladott cuccoknak - az eladott cuccok által termelt haszon rovására. Stb.
Az ebook egy más történet, azt én is pofátlanságnak tartom, ami azzal kapcsolatban megy.
A hisztivel kapcsolatban írtam ezt. Ha sok a 30% akkor ne menjenek oda, ha viszont igen, akkor fogadják el a szabályokat! Remélhetőleg így veszik a perben is, és elhajtják őket.
bármelyik számtech bolt itthon?
Soknak az árlistája egy az egyben a nagyker listája felszorozva mondjuk 5%-kal magassabb árra.
[ Szerkesztve ]
Nem véletlen írtam, hogy sok árushelyről van szó. Az újságok több ezer helyre mennek napi szinten, legalább kétszintű logisztikával. Ezeknek a helyeknek kb. a fele néhány ezer FT értékű csomagot kap minden nap, és van, amelyik több száz km-re van az elosztás helyétől. Ez a csomag forecast alapú, tehát egy része biztosan megy vissza is. Ezt hasonlítod össze azzal, hogy naponta elbattyogok a 10 km-re lévő nagykerbe elhozni a rendelésállományt, ami jellemzően több százezres tétel, és az 5%-a több pénz, mint amibe a fenti kicsi árushelyekre szállított teljes pakk kerül. Két totál más sport.
Ha kiszámláz saját magának 30%-ot, amit aztán áttesz egyik zsebéből a másikba...
Jelenleg ez zajlik, pont ezzel van problémája a Spotynak.
Az alap probléma fölött elsiklotok. Az Apple nem engedi hogy más fizetési platformot használj. A Spotifiy nem perelne hogyha használhatna mást az appban. Paypal bármi...
Ez mindegyük platformon így van. Természetes, hogy szabálytalan elcsalni a fizetést. Az, hogy most a netflix saját weblapján fizetttet, ahelyett, hogy adott platformon tenné, az szintén a szabályok felrúgása. Így kerülik ki a jutalékfizetést, miközben kereskedelmi tevékenységhez használják a platformot.
Persze biztosan lehet találni sok más céget is, akik csalnak, csak jellemzően a kicsikkel nem különösebben foglalkoznak a platform üzemeltetői. Aki csal, annak mindig ott lebeg a feje felett a pallos, hogy kivágják a platformról vagy akár jogi lépéseket is tesznek ellene.
Jó kis összegzés, a végén a lényeg: Én megértem a haragot, mert tényleg nem fair így már a dolog. De hogy nem a 30%-kal van a gond itt, az is biztos. Csak azért támadják azt, mert mást nem tudnak.
az előfizetések 30 százaléka az Apple-é - ez saját alkalmazásaiknál is így van, de ez csak egyszerű könyvelési tétel
Ha ez így lenne nem lenne olcsóbb. De én ha jól értem a cikket az Apple eleve 30%-kal olcsóbban kínálja a szolgáltatást. Sajnos megteheti.
Te most akkor az Applet sajnálod.... Végül is alig van nekik szegényeknek bevételük... 
A kis csóró Tim.
A másik ,hogy a cikkben már eleve említik, hogy ha nem az Applen keresztül fizetsz elő a szolgáltatásra és mégis Apples eszközön használod hátrányos helyzetbe kerülsz mivel korlátozott lesz a szolgáltatás.
Ha a külső cég elégedetlen – mint a Spotify esetében is –, akkor dönthet úgy, hogy nem használja az ökoszisztémát, ám ez azt jelenti, hogy felhasználóik hátrányba kerülnek, nehézségekbe ütközik a frissítés, az előfizetés stb. Emellett az Apple egyéb, a hivatalos blogban olvasható technikai nehezítéseket is alkalmaz azokkal szemben, akik a Store-ban elérhető alkalmazásoknál előfizetéses modellt alkalmaznak az IAP kihagyásával.
