üzenetek

hozzászólások


air
(nagyúr)

Biztosan azért vesznek az emberek könnyű (olcsó) autót, mert meg akarnak halni egy ütközésben. :U

[ Szerkesztve ]


Kornel
(veterán)

Aha.
Mennyi itt az okos.
Megvan a szentendrei úton az 5-ös BMW vs. Merci?
Hátulról letarolta az 5-öst, ami gyakorlatilag megsemmisült, ahhoz képest a merci szépen tört, mert úgy tervezték, hogy elölről mindent kibirjon, hátulról a kutya se teszteli.
Akkor a BMW is szar?

[link]

A Mercedesben túlélte, maradandó sérülés nélkül.
Csak a súly számít? Az 5-os minden bizonnyal nehezebb a clk-nal. :F

[ Szerkesztve ]


MongolZ
(addikt)
Blog

Ezt írtam volna??? Nem ezt látom.

(#122) Kornel: Nem tudom, hogy feltűnt-e, de kb. egyetlen teszt sem vizsgál hátulról való ütközést.
Másrészről a Merci CLK 1550-1600 kg, a BMW 5 ~1550. (Motorfüggő mindkettő)

Egy szóval sem írtam, hogy a BMW egy elnyűhetetlen autó, egyszerűen annyit írtam, hogy a fizikát nem lehet meghazudtolni. Ha egy 1,5 X súlyú autó ütközik egy X súlyú autóval, akkor egyértelmű, hogy a könnyebbikre 1,5x akkora erő fog hatni. Itt jönnek a képbe a csillagok (minél több csillag, annál hosszabb ideig hatnak az erők - nagyon leegyszerűsítve az egészet). És itt bizony nincs 1,5x-es különbség 5 meg 3 csillag között. Ennyire egyszerű az egész.

[ Szerkesztve ]


MongolZ
(addikt)
Blog

Azt felejted el a képletből, hogy az NCAP, stb. az autókat a SAJÁT súlyúkkal tesztelik, nem a másikéval.


Kornel
(veterán)

Szerintem add vissza a diplomád, ha tényleg mérnök vagy.
Más is mérnök itt, mégse kérkedik vele, főleg úgy, ha tudja, hogy nem ért az adott területhez.

Amit állítasz, nettó butaság, és akkor még szépen fogalmaztam, mert ezzel egy nyilvános fórumon másokat félrevezetsz.

Amit állítasz a különböző tömegű testek ütközéséről, az addig állja meg a helyét, amíg egyforma (szilárdságú) anyagokról beszélünk, amik egyforma kialakításúak, formájúak.

Jelen esetben, amikor egy modern autó töréséről beszélünk, ennél sokkal több dolgot kell figyelembe venni, amit a mérnökök meg is tesznek, már a tervezés alapjaitól fogva. Adott esetben egy régi autónál - ami 1,5 tonna, de még nem helyeztek nagy hangsúlyt a tervezésnél a tervezett gyűrődési zónákra, nem használtak nagy szakító szilárdságú acélokat, nem old le a pedál, a kormány ütközéskor - sokkal nagyobb eséllyel sérülsz ha ezek ütköznek, mint egy 1 tonnás modern autónál, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a tervezett gyűrődési zónákra, az ultra magas szakitoszilardsagu acelok használatára, a motor, váltó, pedálok, kormányok tervezett helyre való elmozdulására, és még sorolhatnám, hogy milyen módon próbálnak még a biztonságon javítani.

Amennyiben ezután is kétségeid merülnének fel a témában, akkor keress meg egy szakértőt, akinek ez a foglalkozása, vagy olvass utána a szakirodalomban.


MongolZ
(addikt)
Blog

Nem kérkedek vele egyáltalán, te hoztad fel, én csak válaszoltam. Nem kell senkit megkeresnem, értek hozzá.

Kb. 30 éve tervezik a gyűrődési zónákat, ~50 éve kapcsolnak szét a pedálok, a kormány, stb. Ezek már rég nem problémák. Nézd meg a 2000-es évek elején készült autók töréstesztjeit. Ezek már lassan 20 éves autók!!! Pl: Honda CR-V, Audi A4, Subaru Legacy, Volvo S40...

Miért jössz a régi autóval? Miért kellene a 1,5 tonnás autónak réginek lennie? Mai autókról volt szó.

"Amit állítasz a különböző tömegű testek ütközéséről, az addig állja meg a helyét, amíg egyforma (szilárdságú) anyagokról beszélünk, amik egyforma kialakításúak, formájúak."

Mint leírtam, azonos korú autókról beszélünk (miért is beszélnénk régiekről???). Innentől kezdve közel ugyanolyan anyagokat használnak, közel ugyanúgy tervezik a gyűrődési zónákat, stb.

Érdekes, hogy jellemzően azok az emberek pattognak ezen a témán, akiknek kis autójuk van. Nincs ezzel semmi baj, nekem is volt, és biztos, hogy lesz is, a mostani sem nagy (4,6m, 1230 kg, 10 éves). De onnantól kezdve, hogy egy hasonló korú, mondjuk tegyük fel Suzuki Swifttel ütközök (a régi Swift és az én autóm is 3*-ot kapott az IIHS-en), ahol a sofőr előtt van mondjuk 1 m gyűrődési zóna, míg előttem 1,5 m, és kb. 1,5x olyan nehéz vagyok, nincs miről beszélni. De írhattam volna ide Opel Corsa B-t, Nissan Micrat, akármit, max az arányok változnak egy picit. 50 kmh-s frontális ütközésnél 10kmh-s sebességgel haladok én tovább, azaz lassultam 40 kmh-t, míg a sorstársam 60 kmh-t. A lassulás ideje ilyen jellegű ütközésnél nagyjából ugyanannyi. Kire hat több erő? Kinek szakad le előbb a lépe?

[ Szerkesztve ]


MongolZ
(addikt)
Blog

"Amit állítasz, nettó butaság, és akkor még szépen fogalmaztam, mert ezzel egy nyilvános fórumon másokat félrevezetsz."

Én meg úgy gondolom, hogy nem árt, ha az ember tudja, hogy amikor kicsi, könnyű autót vesz, egy ütközés során mire számíthat. Pontosan te vagy az, aki félrevezeti az embereket, mert csak és kizárólag a csillagos értékelésekből indulsz ki. Régóta "ismert", hogy a csillagos osztályozások ~100kg-os sávban számítanak igazán.

Mondom még egyszer, ne értsd félre: nincs ezzel semmi baj, egyszerűen ezzel tisztában kell lenni, el kell fogadni, és kész. Elhiszem, hogy jó magadat álomvilágba ringatni, de azért attól még nem lesz igaz.


air
(nagyúr)

Mérnök úr!
Ha már általános iskolai fizika.
Ott nem "elméleti" (ideális) testek súrlódás nélküli, rugalmatlan ütközését tanítják? Elméletben.
A valós járművek ütközéséhez hasonlítani enyhén szólva szakmaiatlan.
És akkor nagyon finoman fogalmaztam.


MongolZ
(addikt)
Blog

Mondj ennél jobbat. De tényleg. Egyszerű vele számolni, és nagyon durván közelíti a valóságot. Nem mindegy neked, hogy 10 kmh-val halad a két összeroncsolódott autó, hogy 7-tel, esetleg 13-mal? Hogy 1,5x akkora gyorsulás éri az egyik autót, mint a másikat, mint hogy 1,4x vagy 1,6x?
Vagy induljunk ki abból, hogy ha van egy 40t-s nyerges vontató, ami elüt egy Polski Fiatot, akkor akármi történhet, mert a számítási módszer nem elég pontos?

Ha ebből indulnék ki, akkor semmit nem lehetne számolni, mert semmi nem elég pontos.

Egyébként meg abba lehet hagyni a mérnöközést, "még mérnök ismerősöm is ezt mondta", ezzel kezdődött az egész, ti "szidtátok" őket, nem ők titeket.
Ráadásul bemásoltok egy olyan képösszeállítást a lánglovagokról, ahol az ütközésről semmit nem tudni: milyen szögben érte a Merci a BMW-t, milyen sebességgel, be voltak-e kötve... ráadásul hátulról, amit különösebben nem is terveznek, és pluszban olyan sebességgel, ahol már semmi nem úgy működik, ahogy a tervező azt a tervezőasztalon megálmodta.

[ Szerkesztve ]


air
(nagyúr)

Ha jól emlékszem te is egy hátulról történő ütközést linkeltél.
Erről ennyit. Részemről befejeztem a témát.


MongolZ
(addikt)
Blog

Ha legalább elolvastad volna, hogy mit írtam mellé, akkor megértenéd a videót. Nem az ütközés mértéke volt a lényeg, hanem hogy egy 2,1-2,3 tonnás autó mit képes csinálni az 1 tonna körüliekkel.


Kornel
(veterán)

Saját magadat cafolod meg.
Két azonos tömegű autó ütközését linkeltem, ahol az egyiket előről, a másikat hátulról érte az ütés, a te általad felvázolt szisztéma alapján egyformán kellene deformálódniuk, mivel a tömegük megegyezik, de ez koránt sincs így, mivel a CLK a tervezett gyűrődési zóna felől kapta az ütést, a BMW pedig hátulról, ahova ezek szerint semmilyen gyűrődési zónát nem terveztek, mert gyakorlatilag megsemmisült az autó, egészen a B oszlop előttig.
Nyilván ha egy 40T-s összetömegű nyerges vontatót hozol fel példának, akkor ott mind az 1T-s, mind a 2T-s autóban nem lesz esélyed a túlélésre, tehát itt sem a tömeg, sem az euroncap csillagok nem számítanak, így végülis ha erre készülsz, teljesen mindegy, hogy miben teszed.

Ellenben két összemérhető tömegű autónál (például legyen 1T vs. 1,5T) nem csak a tömeg számít, hanem a tervezett gyűrődési zónák "minősége", az aktív és passzív biztonsági elemek, a felhasznált anyagok szakítószilárdsága, és még hosszan lehetne sorolni.

Példának okáért fel lehetne sorolni a pár éve USA-ban bevezetett IIHS small overlap tesztet, ahol az első körben a tesztelt típusok 90-95%-a még az elégséges eredményt se érte el, mert mindenki a kalsszikus euro ncap tesztre tervezett, ha félátfedésben történt az ütközés, akkor a kerék rögtön az utastérben landolt, gondolom nem kell ecsetelni ennek a negatív hatásait az élő szervezetre.

Ha továbbra sem érted, akkor végezz el egy kísérletet:

Ütköztess össze (kellően nagy sebességgel) egy 1 kg-os acél hasábot egy 2 kg-os alumíniummal, azonos ütközési felületen, és nézd meg melyik deformálódik jobban. A te elméleted szerint az acélnak jobban kell deformálódnia, mivel kisebb a tömege.

[ Szerkesztve ]


MongolZ
(addikt)
Blog

Nem cáfolom meg saját magamat, te írsz folyamatosan másról.

"Két azonos tömegű autó ütközését linkeltem, ahol az egyiket előről, a másikat hátulról érte az ütés, a te általad felvázolt szisztéma alapján egyformán kellene deformálódniuk, mivel a tömegük megegyezik, de ez koránt sincs így, mivel a CLK a tervezett gyűrődési zóna felől kapta az ütést, a BMW pedig hátulról, ahova ezek szerint semmilyen gyűrődési zónát nem terveztek, mert gyakorlatilag megsemmisült az autó, egészen a B oszlop előttig."

Ezzel nincs is semmi baj, akármelyik autó járhatott volna így. A svédek szokták figyelembe venni egyedül a hátulról való ütközést, egy Volvóban nagyon valószínű, hogy kevesebb kár keletkezett volna.

Nem értem, hogy miért jössz extrém példákkal. Az esetek döntő (!!!) többségében frontális ütközés során történik haláleset. Itt pedig az számít, amit én írtam.

"Ellenben két összemérhető tömegű autónál (például legyen 1T vs. 1,5T) nem csak a tömeg számít, hanem a tervezett gyűrődési zónák "minősége", az aktív és passzív biztonsági elemek, a felhasznált anyagok szakítószilárdsága, és még hosszan lehetne sorolni."

Továbbra sem érted, hogy hasonló korú, felépítésű, stb. autókról beszélek. Ha most veszel egy 1000 kg-os autót, egy mostani 1500 kg-ossal hasonlítsd össze. Miért tennéd egyáltalán mással? Tegyük ehhez még hozzá, hogy a nehezebb autók jellemzően nagyobb biztonsági szinttel (aktív, passzív védelem, stb.) rendelkeznek.

"Példának okáért fel lehetne sorolni a pár éve USA-ban bevezetett IIHS small overlap tesztet, ahol az első körben a tesztelt típusok 90-95%-a még az elégséges eredményt se érte el, mert mindenki a kalsszikus euro ncap tesztre tervezett, ha félátfedésben történt az ütközés, akkor a kerék rögtön az utastérben landolt, gondolom nem kell ecsetelni ennek a negatív hatásait az élő szervezetre."

Azon kívül, hogy ez igaz, semmi köze a jelenlegi témának.

"Ütköztess össze (kellően nagy sebességgel) egy 1 kg-os acél hasábot egy 2 kg-os alumíniummal, azonos ütközési felületen, és nézd meg melyik deformálódik jobban. A te elméleted szerint az acélnak jobban kell deformálódnia, mivel kisebb a tömege."

Egy újabb extrém és teljesen értelmetlen példa, mert az anyag is teljesen más, és én egy mondatot sem írtam arról, hogy a nehezebb autó kevésbé deformálódik (már csak azért sem, mert a nehezebb autó jellemzően fizikailag is nagyobb pont a hasonló anyagminőségek miatt, beleértve a gyűrődési zónát is). Pontosan ugyanannyi hatás éri a kicsi és a nagyobb autót is, a kérdés az, hogy mekkora út (idő) alatt lassul le és mennyire (és a mennyire kizárólag a tömegből adódik).


Kornel
(veterán)

air
(nagyúr)

:D :C


Kornel
(veterán)

Sakk matt.


kontrobi
(aktív tag)

A cikk a Suzuki Swift fedélzeti rendszeréről szól. Ehhez képest rongyá offoltátok a topikot az autók törési sajátosságaival. Tanúlságos volt, csak egyvalamit nem vettetek számításba. Ember nincs a földön aki ez alapján vesz autót. ;)


cs.zs.
(addikt)

Bognak üzenem: itt vannak a valódi árak, nem kell hozzá alkudozni, teljesen nyilvános. Érdemes lenne ezzel frissíteni a cikket. Nem is értem, hogy az újságírók/cikkírók miért csak a listaárakat írják le folyton.

[ Szerkesztve ]


-NOKIA-
(Ármester)

A waze működik már rajta? :U


-NOKIA-
(Ármester)

:K

üzenetek