Köszönöm az élményt, várom a folytatást!

Yes!!! Itt az új rész! Már féltem, hogy vége...

Köszönöm. Nagyon jó ilyen írásokat olvasni.Teljesen magával ragadja az embert az írás.Remek ! Várjuk a folytatást.🙂

A szokásos kiváló cikk, köszönöm

"hogy ha 2010-ben valóban leállítják az űrrepülőgépeket (amely határidőt ismét a politika, és nem a szakmai érvek határoztak meg), akkor az új Orion űrhajó még a legoptimistább esetben is csak egy-két évvel utána lesz felhasználható a személyzet szállítására." Ezt külön vicces 2019-ben olvasni, és tudván hogy miként áll a NASA ezen a téren.

A visszajelzéseket természetesen továbbra is köszönöm szépen mindenkinek.

@DjFlanker: Ezt külön vicces 2019-ben olvasni, és tudván hogy miként áll a NASA ezen a téren.

Írom egy ideje a 2019-es összefoglalót....

"A margóra érdemes egy kis oldalvágásként odafirkantani, hogy a MAKSz feltűnően hasonlít bizonyos amerikai tervekre, amik zavarba ejtően egyidejűen merültek fel. "

De akkor melyik volt előbb?

Nem csak a NASA hanem úgy kb. mindenki más is ugyanott tart személyzet feljuttatás terén. :-(
Na jó, a SpaceX-nek sikerült felküldenie a Crew Dragont.
Személyzet nélkül.
Egyszer.
Aztán "felrobbant".
Szóval itt jön 2020 és továbbra is csak a szojuz.

Az utolsó oldalon olvasható MAKSZ-ról eszembe jutott a Stratolaunch.
Most akkor becsődöltek végül is, vagy sem?
Pedig a koncepció elég nyerőnek tűnik.

Függően a forrásoktól változnak az évek, de nagyjából így néz ki:

1977 (USA): Lem Cornier féle 747-es hátáról induló űrrepülőgép
1979 (Szovjetunió): 49-es terv egy An-124-es hátáról (eredetileg amúgy nem osztott függőleges vezérsíkkal)
1981 (USA): "Space Sortie System", az ALSV elődjének leírása
1982 (USA): Az első kidolgozott(ab) tervek az ALSV részére, kikerül a Boeing - Pratt&Whitney féle rajz is
198? (Szovjetunió): A továbbfejlesztett 49-es terv, a Bizan (itt )
1987-88 (Szovjetunió): A MAKSz-OSz ismert kidolgozása, ami az ALSV-nek megfelelő.

Igazából a 49-es és a Bizan a kérdőjeles dolog, egyes források nem írnak éveket, máshol "1970-es évek vége", a Bizan-ra "1980-as évek eleje". Emlékszünk a szovjet VKK űrrepülőgép esetére, amikor a szovjetek komplett tervrajzokhoz fértek hozzá? Az ALSV katonai program volt, az Amerikai Légierő felügyelte, tehát elvben nem férhettek volna így hozzá a tervekhez. A Bizan nagyon hasonló az ALSV-hez, a MAKSz-OSz pedig kiköpött ALSV.

Kettő plusz egy lehetséges opció van:

1.: Az USAF tudomásra jutott a 49-es program, megijedtek, elindították a saját programjukat, közben a szovjetek a kidolgozták a Bizan-t, az amerikaiak pedig a saját lehetőségeik alapján lemásolták azt. A MAKSz-OSz valójában azért hasonlít az ALSV-re, mert mindkettő a Bizan-ra épül.
2.: A szovjetek folyamatosan figyelemmel kísérték az ALSV-t (ismét: ez egy USAF program volt...), és látták, hogy egy hasonló megoldás nekik is hasznos lehet, mert a VKK (ahogy az amerikai STS űrrepülőgép is, amely a VKK alapját adta) túlságosan drága és nehézkes a katonai felhasználásra. Így született a Bizan az ALSV másolataként, a MAKSz-OSz pedig simán csak ment tovább a vonalon.

+1.: A szovjetek már korábban rájöttek, hogy a 49-es terv bajos, és áttervezték, és a Bizan már létezett az ALSV idején. A MAKSz-OSz hasonlósága az ALSV-hez teljes véletlen.

Az +1-es opciót elvetném. Az USA annyira nem volt képben a szovjet űrprogram koncepció kapcsán, hogy a VKK űrrepülőgép teljes hidegzuhany volt számukra. Plusz az amerikaiakra egyszerűen nem jellemző, hogy lemásolják a szovjetek elképzeléseit...

Marad két opció, az 1.-es problémája ugyan az, mint a +1-esnek: azt feltételezi, hogy az amerikaiak tudomással bírtak a 49-es programról. Nem igazán esélyes, ráadásul a szovjeteknek tényleg nem nagyon volt más óriásgépük az ekkor még csak épülő prototípus szinten tartó An-124-en kívül. Ehhez jön, hogy a többi valós ismeret alapján elég valószínűnek tűnik a 2.-es opció, hiszen a VKK is nagyjából ezt követte le.

Hiányoznak az űrrepülők... Valahogy más arculatot adtak az egész dolognak... persze tudom, ez nagyon naivnak és/vagy nosztalgikusnak hangzik, de ettől még így vagyok vele.

Nem jól csinálja ezt a SpaceX, inkább meg kéne hirdetniük az űrutazást ingyen, de garancia nélkül, és lenne személyzet is a tesztekhez Nem volna több gond az aggodalmaskodó NASA-val, mert Elon Musk úgyis a modern hős / megváltó szintjén van sokak szemében...

Annak már volt egy tesztje az űrben, igaz, valódi műszaki egység nélkül. Idén a mentőrendszert is tesztelték repülés közben, de csak egy makettel, ejtőernyő nélkül. (valamiért nem tudom teljes értékűnek tekinteni az ilyen teszteket)

Szigorúan saját vélemény, de számomra eléggé pénzlehúzás dolog, hogy így tesztelik az Oriont, míg a Kereskedelmi Személyszállító program két résztvevőjénél nincsenek ilyen plusz körök...

Nagy esélyekkel sok minden alakul másként, ha a NASA már az első terveknél tiltakozik a hajtóműves leszállás ellen.

Szvsz az egész "tengerre akarunk visszatérni" dolog egy óriási öntökönlövés. Úgy, hogy az Orion és a Starliner is eredetileg képes lett volna szárazföldre visszatérni, ez egy tiszta agyrém követelmény lett. Mintha akarattal gáncsolná saját magát a NASA...

Akkor talán más mentőrendszer irányába indulnak el, talán az a robbanás is elmarad.

Azért valljuk be, hogy bármilyen rendszerben benne van a hibalehetőség. Adott esetben a sima Draco hajtóművek hajtóanyag-csőhálózata is úgy járhatott volna, mint a C201 SuperDraco rendszere...

Egyelőre olyan tesztek hiányoznak még mindkettőnél, amire továbbra sem lehet valódi menetrendet tervezni...

Ez viszont az a helyzet, amikor Musknak csendben kellene maradnia, és nem belengetni szeptemberben, hogy márpedig 3-4 hónapon belül indulhat a SpX DM-2...

Az űrrepülőgép kétségkívül legnagyobb vívmánya az, hogy nagyon méltóságteljes, nagyon látványos rendszer volt. Élek a gyanúval, hogy a StarShip sem fog hasonló hatást kiváltani...

Ez sajnos nem így működik, a NASA szigorú szabályokat fektet le a tesztelés kapcsán, és meg vannak határozva, hogy mely tesztek után lehet először embert indítani az űrállomásra. Szóval ha adott esetben lenne is a SpaceX-nek kéznél lévő emberszállításra alkalmas űrhajója, és mondjuk felküldik 2 űrhajóssal egy egy napos Föld-körüli misszióra, amely teljes sikert ér el, attól még a NASA nem fogja elfogadni, hogy a Crew Dragon alkalmas az űrállomás személyzetcseréjére.

A SpaceX szempontjából pedig így egy személyzettel való út önmagában nem hoz hasznot - más szóval nem tudja levágni a "kanyarokat", hogy így előbb kapjon engedélyt a Crew Dragon a NASA-tól...

BTW jók az ilyen megjegyzések, bele tudom építeni őket a 2019-es összefoglalóba.

"Szigorúan saját vélemény, de számomra eléggé pénzlehúzás dolog, hogy így tesztelik az Oriont"

+ Az adófizetők felé is mutatni kell valamit, ha már számolatlanul égetik a pénzt... Beszállítók is tapsolnak, "közönség" is tapsol... Mi kell még?

"Szvsz az egész "tengerre akarunk visszatérni" dolog egy óriási öntökönlövés.....Mintha akarattal gáncsolná saját magát a NASA..."

Nem lenne ezzel olyan nagy baj, ha ez lenne kezdetektől (legalább a kezdetekre) megkötés.
Az ejtőernyő rendszerekkel is ugyanez van. A NASA variálása, későn közölt igényei is nagyban hozzájárulnak a csúszásokhoz.

"Adott esetben a sima Draco hajtóművek hajtóanyag-csőhálózata is úgy járhatott volna"

Az is lehet, hogy nem. Nyomásban és nyomás felépítésében jelentős különbségek vannak. Olyan hiba, ami a C201 robbanását okozta, a Draco-nál akár eddig is jelen lehetett volna, következmények nélkül.

"Ez viszont az a helyzet, amikor Musknak csendben kellene maradnia, és nem belengetni szeptemberben, hogy márpedig 3-4 hónapon belül indulhat a SpX DM-2..."

Szerintem nem történik semmi szokatlan. Van az a bizonyos "Musk idő"
A DM-2-höz rendelt C204-nek (ezen napokban) még csak a végszerelésénél tartanak, így szeptemberhez képest 3-4 hónapon belül legfeljebb kész űrhajó lesz, aminek kezdhetik a tesztjeit.
Emlékezz csak a DM-1 ideje közüli, Boeing vezetők megjegyzéseire. Akár hamarabb is mehetne az OFT. Azóta se volt meg... Ilyen téren a Boeing se jobb. Mindkettő tűzi ki az újabb és újabb, viszonylag közeli dátumokat, aztán alig történik valami látványos. (A háttérben azért nagyüzemben mennek a tesztek.)

Csak hogy egy kis on is legyen:
Mit mernél feltenni az MLM jövő évi indítására?

Mit mernél feltenni az MLM jövő évi indítására?

Nem fogadok elvből.
De őszintén szólva nem nagyon hiszek benne.

Belőlem biztosan nem vált ki hasonlót, bár ez nyilván nem reprezentatív felmérés...

Kíváncsian várom a foyltatást!

[ Szerkesztve ]

Jöhet a következő is! 😁

Koszonjuk az uj cikket, szokas szerint nagyon jo es erdekes lett!

Cifu, a mostani SpaceX robbanásról írsz valahol bővebben?

Majd a 2019-es összefoglalóban, csak kissé meg vagyok csúszva... :\

Majdnem élőben láttam
Ment a Labpadre streamja, de pont nem voltam ott... (ált. kiteszem a monitor sarkába, ha valami "akció" van)
Nincsenek különösebben kétségbe esve a történtek miatt, szerintem ők is érezték, hogy az a gyártási minőség nem az igazi... Egy vízszintes hegesztés adta meg magát, abból meg pont lesz sok az Mk3/4 példányokon is. A Floridában épülő Mk2 esetén lesz mit erősíteni, ha azzal akarnak teszteket végezni (kb. 1-2 hónappal jár a texasi példány után, ha nagyon tesztelni akarnak, lesz mivel).

(Egyes hazai híradások eléggé félrevezetőek a témában...)

[ Szerkesztve ]

Nagyon jó írás, remélem lesz még folytatás!

Ha törik, ha szakad, a héten lektorálásra felrakom a 2019-es összefoglalót...
Utána nem rajtam múlik, mikor kerül már ki.

Még mindig várjuk
Amúgy nem akarsz jelentkezni űrhajósnak? [link]

196 cm-es magassággal? Még a Kazbek-UM székeknek is csak 190cm a felső határa...

Hali!
A tegnap este fellőtt leendő személyzet mikorra ér/ért az állomásra?

1.: Nem lőttek fel semmit, a helyes kifejezés az indítás.
2.: 19 órányi utazás után, magyar idő szerint várhatóan délután fél öt körül.

Köszönöm!
Illetve még érdekelne, hogy mivel telik az idő, mi történik közben? Gondolom pályára áll meg ilyesmi....

[ Szerkesztve ]

Az űrbéli manőverezés nem olyan egyszerű dolog, nem csak annyi, hogy puff, elindítjuk a rakétát, ami pont az ISS-el azonos pályára küldi az űrhajót, 'oszt a végén még driftelnek egy kicsit, hogy pont mellé érjenek.

Egy alacsonyabb pályára állítják, aztán fokozatosan, több kisebb manőverrel megemelik azt úgy, hogy a végén kellően közel érjenek. Ezt lehet többféle képpen, a Szojuzoknak anno bő 2 nap kellett, hogy ezt hajtóanyag-takarékos módon megcsinálják, aztán az egyre jobb számítógépes modellek (és ezek lehetőségeinek megjelenése, egyáltalán) után már a Szojuz is alig több, mint egy nap alatt képes erre.

Köszönöm a válaszod!
Egyéb dolgaim miatt most értem gép közelébe keresgélek hogy, merre járnak.
16ó 18-kor sikerült is a dokkolás. Ennek örülök.

Cifu, erdeklodes keppen: Varhato XXV. resz?
Vagy ezzel a resszel vegetert ez a sorozat?

Hoi!
Egy időre igen. Van tervben egy PDF-be összegyűjtve az eddigi részek, plusz egy előszó és egy alapozó. De fél éve helyben topizik.
Készül az ideig űrhajózási dolgokról egy összefoglaló, ez remélhetőleg elkészül hamarosan.

Koszonom!
Ez jo hir, varjuk!
A heten meg valamikor starship! Azt is varjuk!

[ Szerkesztve ]

"A heten meg valamikor starship!"

Még a(z újabb, 5.) hajtóműteszt is csúszni kezdett, +NOTAM továbbra sincs, utóbbit legalább 2-3 nappal előtte írják ki.

Akkor jövőhéten. Tök8, legkésőbb januárban valamikor úgyis meglesz, így is valami észveszejtő, milyen tempót diktál a spacex. Pár hét ide vagy oda belefér, már akkor fityiszt mutatnak mindenki másnak, ha 5 éven belül személyzet nélküli tesztet össze tudnak hozni a teljes kombónak.

Nagyon nem húzhatják el a dolgot, 5 évnél sokkal hamarabb kellene a full stack személyzet nélküli tesztje. A "nyugati oldalon" jelenleg 3, az F9/FH vonalnál továbbra is drágább, de a korábbiaknál versenyképesebb fejlesztés bemutatkozása is közeleg (New Glenn, Vulcan, Ariane 6). Mire azok elérnek az első tesztrepülésig (már "fizető utassal"!), addigra a Starship-pel is el kellene érni, hogy leendő piaci szereplőként számoljanak vele.

Ebből szerintem a Vulcan és az Ariane 6 nem versenyképes az újrafelhasználható Falcon 9-el. És egyiknél sem várható ez a képesség, sem az ULA, sem az ArianeSpace nem tervezi ezt a közeljövőben. Utóbbi egyenesen az Ariane Next-hez köti az újrafelhasználást.
Ez a két piaci szereplő alapvetően az állami megrendelésekre vagy azokra támaszkodhat, akik üzleti szempontból nem feltétlen akarnak a SpaceX-hez (és a Blue Origin-hez) fordulni (mint a OneWeb, hiszen ők konkurensei a Starlinknek és a Project Kuipernek).

Szóval a szomorú helyzet, hogy marad a Blue Origin és a New Glenn mint egyetlen valódi konkurense a Falcon 9-nek és a Falcon Heavy-nek belátható időn belül, úgy, hogy az se repült még.

Azért is fogalmaztam úgy, hogy a korábbiaknál versenyképesebb. Még mindig drágább, de már nem olyan sokkal. Az ArianeSpace-nak eddig is voltak piaci megrendelései. A Vulcan jelenleg ismert ár tartománya is olyan, hogy lesz némi esélye a piacon is, nem csak állami megrendelések. De állami megrendeléseknél is jobb pozícióba kerül, kevésbé kell majd magyaráz(kod)ni, miért választották az SpX megoldásai helyett.

Sőt, azt gondolom, hogy a Starship-nek még az SLS is vetélytársa lehet. Nem a piacon, hanem állami megrendeléseknél. Egy dolog, hogy az SLS kimondottan egy program számára készül, de ha már van (lesz) egy létező indító kapacitás, némely későbbi (tudományos, katonai, hírszerzési, kísérleti etc), nagyobb költségvetésű tervet lehet ahhoz is igazítani.

A Vulcan úgy tudott ilyen áron lenni, hogy dobták az ACES-t, az új második fokozatot, és maradtak a Centaur-nál, ami már bevált és létezik. Tehát egy R&D költséget megspóroltak. Apró probléma, hogy az ACES egy nagyságrenddel többet tudott volna, mint a Centaur (effektíve egy olyan fokozat, amely adott esetben pl. a Holdig is elvihet valamit, sőt, onnan vissza is indíthat a Föld felé). Szóval ez bukott.

De még ilyen áron is alapvetően a kereskedelmi piacon az új építésű Falcon 9-el tud(na) versenyezni.

Az SLS vs. Starship terén túlzottan vérmes reményeket nem fűznék, ahogy most kinéz, az évi egy SLS-nél több aligha valósul meg reális időn belül, azt pedig lefoglalja akkor az Artemis program. Ezért kellett többek között a Gateway űrállomás elemeinél is elengedni az SLS indítást. Hosszú távon nagy politikai viták lesznek körülötte szerintem...

Van már NOTAM! Csak ne legyen gáz a hajtómű teszten (ami akár ma este is lehet).

A Vulcan már így is lényegesen közelebb kerül a kereskedelmi felhasználáshoz. Ha nem is lesz 1:1-ben kihívó, de lesz esélye a piacon.

SLS esetén minden akarat/szándék kérdése. Ha látnak fantáziát a hasznosításában, esetleg a támogató szenátorok kerülnek jó pozícióba, akkor kereshetnek neki melót az Artemis-en kívül is. Persze lehet az egésznek a fordítottja is...
Kíváncsi leszek, mennyire mozgatja meg a témában illetékesek fantáziáját, ha lesz több (=biztosabban elérhető), igen nagy teherbírású szállítóeszköz. Akár valami ISS utódon agyalnak majd, akár összetettebb mélyűri küldetések gyorsabb lebonyolítása (mintahozó etc).

Mondjuk a New Glenn a 45 tonnájával, a Falcon Heavy még többel és mindkettő 7 méteres orrkúpjával (7m FH hamarosan + vertikális integráció) is nyithat olyan lehetőségeket, amire születhetnek új, már ezekhez igazodó tervek. Évtizedek óta meglévő limitek nőnek meg ezekkel, jelentősen és relatíve olcsón. (az új projektek költségei egy másik kérdés)

\o/ \o/ \o/ \o/ \o/
Drukkolunk!

Koszi az infot!

Majdnem...
Nem fűzök a dologhoz sok reményt, de valamennyi esély van rá, hogy holnap kilövik. Ha nem, szerintem idén már kb esélytelen.

Ma már volt egy megszakítás, de folytatják valamivel később (éjfél körül nálunk).

Nincs megerősített infó, de az eddigiek alapján nem műszaki okokból halasztanak.
Elvileg egy kisrepülő miatt. Nem sértette meg a lezárt légteret, de mozgása alapján fennállt a kockázata.