Akkor sztem nem olvastad el a linket.
Pl a shuttle nagyhajtomuvei csak ballasztnak voltak jok meg felesleges helyfoglalonak.

Bárr nem írtam oda, az első mondatom irónia volt.

A Jalopnik se találta fel a forró vizet - fogták a Buranról szóló orosz oldalakat (Russianspaceweb, Buran.ru) és kiemelték a hírértékűnek vélt részeket. A teljes kép nélkül így úgy tűnik, hogy jajj, mennyivel okosabban csinálták a szovjetek. Csakhogy ez hülyeség.

Azt felejtették el megemlíteni, hogy az amerikai űrsikló eredendően arra épült, hogy minél olcsóbb legyen a világűrbe jutás. A koncepció az volt, hogy a lehető legtöbb újrafelhasznált elem legyen a járműben, így végül ugyebár csak a külső hajtóanyag-tartály veszik el az indításnál. Mi az, ami drága? Például a hajtóművek. Tehát azok visszahozatala nem is lehet kérdéses. Ezt a Buran / Enyergia párost tekintve hibának nevezni finoman szólva is nevetséges, hiszen a szovjetek eredendően azért építették függetlenül működő rakétának az Enyergiát, mert Valentyin Glusko egy olyan óriás-rakétát akart, amelyik képes 20 tonna körüli terhet eljuttatni a Holdhoz, az általa vágyott Szovjet Holdprogram számára. Ezért nincs a Buran-on főhajtómű. Igen, ez mellékesen megnövelte a teherbírását, hiszen nem kell magával cipelni a hajtóműveket és azok kiszolgáló berendezéseit. Cserébe azok a hajtóművek mindig odavesznek, nem lehet őket újrafelhasználni...

Utólag azon is könnyű mosolyogni, hogy mennyivel jobb folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétákat használni a szilárd hajtóanyagú SRB-k helyett. Csakhogy az amerikai űrsikló azért kapott Szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát, mert ez volt az olcsóbb megoldás. Eredetileg ők is folyékony hajtóanyagú megoldást akartak, sőt, folyamatosan lebegtetve volt a lehetőség - csak hát pénzt nem kaptak rá. Az SRB olcsóbb volt, így azt valósították meg.

A McDonnell-Douglas újrafelhasználható folyékony hajtóanyagú gyorsítórakéta terve az 1970-es évekből

Erre olvasható a döntés részletes háttere.

Az automata repülésről már írtam - a szovjet megközelítés az volt, hogy minden űrhajójuknak képesnek kell személyzet nélkül is végrehajtani az űrrepülést. A Vosztoktól a Szojuzon át a VKK űrrepülőgépig ez mindig így volt. Ezzel szemben az amerikai megközelítés az volt, hogy az emberrel repülő űrhajó az emberrel repüljön, ha csak lehet. Mindkettő megközelítésnek megvan a pro és kontra oldala. Ha olvastad a cikksorozatot, tudhatod, hogy a szovjet űrhajósok (Gagarin, Tityov) és az űrhajósok vezetője (Kamanyin) is több esetben kikelt amiatt, mert a rosszul működő automata rendszerek miatt volt sikertelen a személyzet nélküli tesztrepülés (pl. korai Szojuz tesztrepülések). Az ő nézetük is az volt, hogy az űrhajós olyan, mint a tesztpilóta, rizikós a feladata, de ha a fedélzeten van, akkor ő oldja meg a felmerülő problémákat.

Koszonom a valaszt!