Az az utolsó fotó a cikkben nagyon gagyi. Lifestyle, hehe. Hiába az óriási dobozok, ha közel vannak a falhoz, ráadásul semmi csillapítás nincs se közel, se távol. Lesz ott hupligenerátor meg hanghullamosás - így kell komoly mérnöki munkát tartalmazó drága szobadíszt előállítani.

Másfelől nem hangfal, hanem hangdoboz, hiába falazik mindenki. Főleg az araszszor arasznyiak és a kétarasznyiszor kétarasznyiak.

Aztán beszélhetnék még arról is, milyen végtelenül egyforma, átlátszó, primitív tákolmányokat hív a döntő többség zenének úgy négy tizedesig vagy tovább. Többnyire inkább showműsorok, amiknek végképp semmi köze hozzá. Az igazi árnyalatok az akusztikus hangszereknél kezdődnek, meg persze a komolyzenénél. A többi legfeljebb kutyát hajigálni jó, legalábbis egy életkor felett. Szerencsésebbeknek korábban, nekem vagy tizenöt év kellett hozzá még az iskolák után. Így aztán majdnem felesleges ragozni, kinek milyen hifi cucc megfelelő.