Nézzünk egy másik példát is a felsoroltakon kívül.
Itt vagyok én (szerény és jelentéktelen személyem )... Kamaszkorom megindulta óta drum & bass hívő lettem, azon belül is inkább liquid funk. Zeneelméletbe nem mennék bele, a lényeg, hogy én már akkor ilyen stílusú zenéket kezdtem hallgatni mikor még nem igazán volt "divat" ha lehet így fogalmazni, sőt az emberek legtöbbsége mégcsak nem is halloot erről az irányzatról, ami akkor Bristol-ban (Anglia) és környékén már aranykorát élte. Hozzáteszem ez sarkítás mert tényleg szinte mindenevő vagyok, de legfőképp a tört ritmus az én világom főként ha bulizásra adom a fejem, mégsem hordok bogyógyakláncot, nem szedek, szívok, lövök semmit magamba semmitsem (persze 1-2 sör mindig jól jön ), öltözködésemben sem mutatkozik ez meg, abban is próbálom önnmagam izlését követni. Vicces látni az én szemszögemből az "eggyen" öltözködést követő, mostmár kb emósba forduló, szűk nadrágot, deszkás cipőt, kockás és egyéb cuccokat viselő színes divat majmokat. Sajnos ezek legtöbbsége divatirányzatként kezeli ezt a zenét, szinte foggalma sincs a mondanivalóról, azokról akik elkezdték,hogy honnan indult ki, csak hallgatja, és tömi magába a különféle tudatmódosító dolgokat. Sokszor mikor egyesek megtudják mire is bólogatok/táncolok/szórakozok, akkor kezdésnek előkerül a különböző drogok fogyasztásának témája, illetve hogy az úgynevezett "bézes arcok" (hallottam már pár elég érdekes fogalmat) mennyire semmire kellő, egyik napról a másikra élő emberek...
Na nekem ettől van helyből hányingerem...
össze lehet velem futni igazi minőségi bulikon miközben a hév engem is magával ragad, és bulizom ahogy a csövön kifér, de ettől még rendes állásom van, ha minden jólmegy gépész diplomám lesz (ha el nem szúrom innen félútról). Sokak szerint jó ember vagyok.

Lassan ott fogunk tartani, hogy a "te mit hallgatsz" kérdésre is nehezen fogunk válaszolni, vagy tartózkodva lesütött szemmel hallgatunk róla?! Lehet gondolkozni, levonni a következtetéseket, és összefüggéseket keresni.
Régen a ZENE emberek közti kapcsolat teremtésre szolgált példának okáért. Hatott az érzelmeinkre az érzékeinken keresztül. Figyeltük amint a művészek bemutatják alkotásaikat, amelyekben kifejezték magukat. Mi pedig (legyen az bármien műfaj) hangos tetszésnyílvánítással fogadtuk... Most pedig megkülönböztető eszköz lenne? ...

btw: ezzel nem azt mondom, hogy a szerző így vélekedne, vagy megkülönböztetne bárkit/bárkiket is. sajnos megkapja így is ezt az ember elég sok helyen. ...énis csak a tapasztalataim írtam le... a zenét magát kell szeretni, a többi nem annyira lényeges...

[ Szerkesztve ]