... aztán majd ezzel is eljutnak arra a szintre hogy a hasznos felület harmadát kitölti a "ha mindenki adna csak 500 forintot..."...

Jó indulás... De vajon mi lesz ha ráharapnak az emberek...? Meddig nem fognak elcsábulni a fejlesztők...?

Mondjuk én 3szor is adtam, mert sokat tanultam abból amit nyújtanak. Inkább erre adok mint stadionokra.
Na ja hát a magyar mentalitással ellentétben semmi nincs ingyen... Nem szégyen kérni ha ad is valamit.
Az mondjuk más kérdés, hogy otthon a nekem jár minden is, mert hát na 1000 éve Európa szív csakrája... Bla bla bla...
Ha csak fele annyian olvasnának otthon wikipediat, mint amennyi rosszindulatú megjegyzeseket okoskodó megmondó emberke van, akkor már Magyarország sem ott tartana ahol...

"Ha csak fele annyian olvasnának otthon wikipediat, mint amennyi rosszindulatú megjegyzeseket okoskodó megmondó emberke van"

Na most, tavaly, volt egy kutató, aki ezzel tölti egész életét, és ismeri a témát mint a tenyerét, és említette a wikiepediát is, hogy azt olvassák az emberek, és azt gondolják az mind hiteles forrás. Mondott egy konkrét példát, és említette, hogy a hosszú cikkben, oldalban, 1 dolog volt pontos, egy dátum, a többi mind pontatlan volt. És ez csak egy a sok közül.

Persze jó a wikipedia, de azért még sem hivatkozási alap.

Ergo, nem feltétlenül attól lesz valaki szegényebb vagy gazdagabb ha azt olvassa.

[ Szerkesztve ]

Itt is majd keregetnek allandoan?😂

[ Szerkesztve ]

Biztosan így van, csak az a helyzet ezzel, hogy a Wikipédia még mindig arányaiban 1000* hitelesebb, mint a komplett Kelet-Közép Európai tudományos élet. Ha most félretesszük a klasszikus magyaros sarkításokat, hogy csak fekete és fehér van, persze ezek mindig annak arányában változnak, hogy ki mondja, akkor a Wikipédia még mindig 1000 000* hitelesebb, mint a komplett oktatási rendszer...

Szóval értem én, hogy jobb lenne, ha a kenyér 3,60 Ft lenne, mikor akkor is tudtuk, hogy legalább 10 Ft volt a előállítási költsége, de ugye tudjuk, hogy ilyen csak Magyarországon lehetett, ja hát az 1 Ft-os benzin is hasonló sikersztori volt. Ezek után szerintem bárki aki hitelességről papol arrafelé, nem hiteles....

Persze rá lehet ezt arra fogni, hogy ja ez már 60 éve volt, csak ezzel az a baj, hogy a mostani kommentekben pontosan erre lenne igény... Ugye "kéregetnek... " Ja hát otthon meg elveszik, miközben észt osztanak arról, mennyire megéri ez a magyar népnek... Hát akkor már inkább a Wikipedia... ha hitelességről van szó...

Még mindig erre fizetek, mint népbutító magyar politikusok játszmáraira..

(#5) hemaka

Ja hát amikor bemész a boltba, neked is adnak ingyen mindent, nagyon érdekes, hogy miközben állandóan szidják arrafelé, a civil szervezeteket, akik akár ingyen adnak rászorulóknak valamit, ami persze nincs ingyen, mert valaki kifizeti, akkor ezzel semmi baj nincs, ha egy wikipedia kér, ami hasonló szitu, akkor jó megszóljuk, mert hát nincs ingyen... Igaz alternatívát sem felmutatni, sem csinálni nem képes egy ilyen igen kritizáló emberke... De fikázni jó...
Azzal nincs baj, hogy lassan a korrupció a levegő szinonimája arrafelé... Akik nem kérnek hanem konkréten lehúznak, és nem kérdeznek meg, hogy szeretnéd-e?
Azért a virtus benne van a levegőbe rendesen..

[ Szerkesztve ]

Kommentjeidben picit az "ezért jöttem el otthonról"-t jobban érzem, mint bármely állításod igazságtartalmát.

Nem arról van szó, hogy aztán minden tökéletes, na hasonlítsuk már össze a akár a mai törekvéseket amit oktatási rendszernek hívtak az elmúlt 70 évben arrafelé, meg az olyan kezdeményezésekkel, mint egy Wikipedia.... Szerinted melyik a hihetőbb elmélet?

Kommentjeidben picit az "ezért jöttem el otthonról"-t jobban érzem, mint bármely állításod igazságtartalmát.

És ennek mi köze van ahhoz, hogy gyakorlatilag mondjuk a kommentjeitekből az jön le ami 60 éve is része volt a "szegény" ember szinonimájának, hogy minden ingyen kellene, túl kellene ezen már lépni.... Semmi nincs ingyen, meg fél áron sem, meg 10-ed áron sem ennyi... A Balck Fiday is bele van építve a rendszerbe, ahogy a Wikipedia is...

Kérni nem szégyen, ha adsz is valamit... A rendszerben lesz hiba, tökéletes rendszer nincs, ja de ha megmondó emberkékről van szó, ebben is verhetetlenek arrafelé...

Itt már csak az a kérdés, hogy minek van több értelme, de szerintem az előbbinek...

[ Szerkesztve ]

Mondjuk szerintem szakdolgozatot több helyről vissza kell ellenőrizni, legalábbis amikor diplomáztam akkor a Wikipedia mint szálvezető nagyon jó volt. A szakmai oldalak pedig ez alapján könnyen alkalmazható kereséseket eredményezett.Azért egy helyről tájékozódni és ezt úgy a szemére vetni, hogy alapvetően ingyen van eléggé hogy is mondjam. Legalább van.... Mert hát amióta a kiskapu ki adó megszűnt informatikai szakkönyv adatbázisként szolgálni, más szálvezető nem annyira maradt.
Vagy több 10 000 Ft-nak megfelelő Euró/$-ért megveszi a hitelesnek tekintett szakkönyveket az ember, itt már csak akkor jön a probléma, ha egy nem jut hozzá 2. nincs pénze rá, 3 az álamaparátusnak nem célja...
Innen tekintve, még mindig a Wikipedia nyert nálam...
Még mindig tökéletes ilyen rendszer nem lesz, de annál biztosan tökéletesebb, hogy nincs.... Márpedig ami ennyibe kerül nincs...

Ugyanezt írtam le én is. Egyetértünk.

Jobban örültem volna ha egy "wikipedia 2.0-án" dolgozna.

Nagyon fontos lenne hogy ingyenesen, hozzá férhessen mindenki hiteles információkhoz, legalább a tudományos területet tekintve. Egy fajta gyűjteménye lenne az emberi tudás aktuális állapotának, egy digitális részletes enciklopédia.

Kicsit úgy is mondhatnánk, hogy egy globális katasztrófa után nem veszne el az összegyűjtött tudás és eredmény. Persze ehhez nem csak az adatbázis kell, hanem megfelelően kellene tárolni, védeni minél több helyen. Ahogy vannak a világon a növényi magoknak is tárolói, a technikai és tudományos eredményeket, sőt digitalizálva a művészeti alkotásokat is tárolhatnák, ilyen helyeken, nem csak az utókor, de a jelen számára is, hozzáférhetően.

Az ENSZ megfelelő szervezete felügyelné és biztosítaná hozzá a pénzügyi forrásokat.

Az első verzió maradhatna mindenki által szerkeszthető, de komolyabban ellenőriznének minden szerkesztést olyan önkéntesek csoportja, akik bizonyíthatóan az adott terület szakértői. Az ilyen cikkeket megjelölnék "hiteles"-nek és egyben adnák hozzá a nevüket is, tehát lehetne látni, hogy kik ellenőrizték azokat. Az ellentmondásos esetleg nem bizonyított, de ígéretes elméletek is kapnának egy jelölést, ami jelölné hogy nem sületlenség, de még nem kezelhető tény szintjén sem.

Később digitális oktatási szakértők, UI, UX specialisták segítségével olyan formára hoznák, ami alkalmas akár oktatásra is, hiszen nem sokat ér az egész, ha érthetetlenül magas szinten van megfogalmazva.

Nem csak az elméleti oldalt kellene digitalizálni, hanem az alkalmazott részt is. Kérdéses dolog, hogy hogy lehet megőrizni minden tudást, anélkül hogy ne lehessen szabadon hozzáférni a veszélyes, káros részéhez is. Pl. hogy védjék a dinamit a készítésének módját, úgy hogy ne férhessen hozzá mindenki.

több mint tíz éve indult egy olyasféle kezdeményezés, amire talán gondolsz, a Citizendium, de nem lett sikeres

Ezzel azért több "baj" is van.
Az egyik, hogy alapvetően van már ilyen. A valóban tudományos, kvázi hiteles eredményeket ugye leközlik cikkek formájában. Nature, Science (csak hogy a legnagyobbakat és ismerteket említsem), és még kismillió olyan orgánum, melyek jó kis impaktfaktorokat adnak a kutatóknak ezekért a cikkekért. Szóval ezek elérhetőek. No persze nem mindenki számára... Előfizetés kell hozzá. Ez nyilván az egyes kutatóintézetek, laborok, stb. számára rendelkezésre áll. Azt nem tudom, hogy mondjuk egy "átlag valaki" előfizethet-e. Elvileg igen. Ezeket az adatokat - értelemszerűen - nem fogod tudni szerkeszteni. Ezek reprezentálják az általad is említett emberi tudást...
És itt jön a következő probléma. Volt és lesz is rá példa, hogy az ezen eredmények által tényként kezelt dolgokról kiderült, hogy bizony téves következtetések, hibás mérések, stb. miatt esetleg mégsem úgy tény a tény. Ezzel szerintem nincsen baj, a tudományos élet ilyen, ezzel együtt kell tudni élni. Még ugye tán Einstein is belefutott ilyen tévedésekbe saját magával szemben. Szóval ez ilyen. Tények igazán sosem lesznek. Persze vannak alapvetések, de én óvva intenék az örökös "tények hajkurászásától".

Tehát olyan, emberi tudást reprezentáló, tényeket tartalmazó, adatbázist létrehozni és üzemeltetni, mely még szerkeszthető is - pláne kellő felelősség, körültekintés és ellenőrizhetőség/kontroll/hitelesség mellett -, kicsit a lehetetlen kategóriába sorolnám. Próbálkozni lehet, persze, de egy "ultimate solution"-t kizártnak tartok.

Természetesen arra gondoltam, hogy a jelenlegi tudásunkhoz képest mi az ami tényként, kvázi-tényként, vagy ígéretes, de nem bizonyított elméletként be lehet sorolni. Szükség van alapokra hogy tovább lépjünk és szükség van az alapok megkérdőjelezésére, ha nem tudunk továbblépni.

Még mindig jobb lenne, mint egy bárki által bármikor szerkeszthető rendszer, tele kamu dologgal, áltényekkel, álhírekkel, conteókkal.

Mondhatni szintet kellene lépni a wikipédiával, főleg hogy a "fake-thing" az évtized problémája lett. Az újságírók birkóznak a hírekkel, a tudományos álhírek ellen viszont csak a tudósok tudnak küzdeni.

Arról már sok cikkben volt szó hogy mekkora probléma és anyagi nyerészkedés lett a tudományos folyóiratokhoz való hozzáférés, miközben a pénz nem a cíkkírókhoz folyik be, tehát nincs visszaforgatva a kutatásba.

Már csak emiatt is fontos lenne, hogy ingyenes, korlátozás nélküli legyen a tudáshoz való hozzáférés.

[ Szerkesztve ]

Azért itt az is felmerül, hogy mondjuk a tényeket milyen mélységében kellene tálalni, hogy az emészthető legyen akárki számára. Biológia, számítástechnika, fizika, kémia, orvosbiológia, stb... A másik fenntartásom ezzel, hogy - gyakorlatból tudom, ismerem - nem írják le, amíg nem bizonyított, így az ígéretes elméletek, kvázi tények ezen a pályán nem játszanának. Tudós ember csak olyat ír le, amit bizonyított és másnak is sikerült reprodukálnia

Az igényt ugyanakkor értem, sőt, egyet is értek vele. A probléma viszont nem csak a forrásnál van, szerintem, hanem a fogadói oldallal is... És az alapok itt is számítanának. Plusz vannak olyan területek, ahol tényeket soha, de soha nem fogsz tudni. Legfeljebb "a bizonyítékok alapján úgy véljük, hogy valószínűleg úgy volt, hogy..."

Másik probléma hogy úgy kellene prezentálni, hogy minél gyorsabban és könnyebben el lehessen sajátítani egy specifikus szegmensét a tudományos területeknek.

Az ember memóriája, befogadóképessége limitált és komoly probléma már ma is, hogy sok országban univerzális zsebtudósokat próbálnak készíteni a gyerekekből. Mire eljut olyan tudományos szintre, hogy hozzá is tudjon tenni új dolgot, már szinte kiöregszik és kiég.

Egyrészt modernizálni kellene a tananyagot, és a módszertant, másrész jóval korábban szakosítani a diákokat. Persze ehhez kell egy profi alkalmassági felmérés, hogy kiderüljön kinek mihez van tehetsége és motivációja.

Ennek egyik pillére lehetne egy strukturált tudásközpont, modern digitális tananyagokkal, tanárokkal. Vannak tehetséges tanárok, akik gyorsabban át tudják adni a tudást, mert más módszertannal tanítanak, vagy jobban tudják motiválni, bevonni a diákot. Ezeket az óráit kellene digitalizálni.

Nem könnyű dolog, komoly politikai és társadalmi támogatás kell hozzá, de valamikor el kellene kezdeni.

Azért önmagában a minél gyorsabb és könnyebb is felvet sok problémát... Ilyen ugyanis szerintem nincsen... A befogadó féltől függ, hogy a tudásanyag, a tények mennyire "mennek be a fejébe". Igen, a módszertanokon lehet reszelni, de végső soron kell egyfajta kapacitás a fogadói oldalon is. És akkor kell még az is, hogy a sok tény összeálljon egy olyan rendszerré, melyben alanyunk az összefüggéseket elkezdi átlátni, tényeket tényekhez kapcsolni, majd abból kvázi újabb tényeket maga megalkotni. Tehát itt azért nem csak a konkrét tudásanyag átadása lenne a lényeg, hanem a gondolkozásra nevelés/formálás is.
Amiről mi beszélünk, az igazán a nevelés/oktatás része. A Wikipédia ezzel szemben ugye egy mindenki számára elérhető bázis, tehát 80 évesen ugyanúgy olvashatom, mint 8 évesen... Nem mindegy...
Tehát azért azt is differenciálni kell, hogy voltaképp egy oktató platformot kellene-e létrehozni, vagy egy mindenki számára szabadon elérhető enciklopédiát (mint anno a könyvtárakban), amit bárki olvashat. Óriási a különbség a kettő cél között.

Belenéztem és túl wikipédiás. A cél jó, de nagyon szájbarágós, monoton wall of text rendszerű. Ha nem is egy TLDR verzió kellene, de sokkal szemléletesebb, fiatalok számára vonzóbb, vizuálisabb megközelítés, nem ilyen enciklopédia szócikkekre hasaló dolog.

Amúgy attól hogy nem lett jó ez a verzió, még nem szabad abba hagyni a próbálkozást. Illetve állami támogatás kellene mögé, nem pedig azt várni, hogy sok ember az összes szabad idejét erre áldozza. Kiírhatnának versenyt az egyetemi diákok számára, hogy készítsenek egy-egy fejezetet egy szemléletes, egyszerű, interaktív digitális tankönyvből. Gyakran egyig diák könnyebben el tudja magyarázni a másiknak az anyagot, mint egy kiégett, unott professzor.

Más műfaj, de pl. a Discovery Channeles "Hogyan készül" sorozatoknak az egyszerűségét kellene becsempészni az egészbe. Azért nem "Science for Dummies" jelleggel, de hasonló céllal. Átadni a tudást a következő generációnak minél gyorsabban, hogy legyen idejük nekik is minél többet hozzá tenni. Emellett vonzóbbá tegye karrier szempontból az egészet.