Nagyon kavarjátok itt a frekvenciákat
A lényeg: Az emberi szemnek, ha nagyjából 23 képet mutatsz másodpercenként, azt már folyamatosnak látja. Igen ám, de amikor a képet cseréled, mindenképpen lesz egy villanás. A villogásra érzékenyebb a szem, ahhoz, hogy ne vedd észre kb 45-50 villanásnak kell történnie másodpercenként (ez már nem feltűnő, de még mindig zavaró, ezért volt menő egy időben a 100Hz-es tévé). Ezt a moziban (legalábbis a régi, filmes vetítőknél) úgy oldották meg, hogy minden képkockát 3x (később többször) villantottak fel.
Tévénél törekedni kellett arra, hogy minél kevesebb felesleges információt adjanak rádión (ez növelné a sávszélességigényt), ezért 25-30 képkockánál nem akartak többet adni másodpercenként. Mai ésszel azt mondaná az ember, csináljuk ugyanazt, amit a moziban, villantsunk fel minden képkockát 3x. Ezzel egy gond van: tárolni kell a képet. Ez a 40es 50es években csaknem lehetetlen volt, de mindenképpen borzalmas drága. Erre találták ki a váltottsoros adást.

Másik érdekes téma, hogy miért van nálunk 50Hz, míg amerikában 60 (pontosabban 59,valamennyi). Akkoriban nem tudtak könnyen stabil frekvenciát létrehozni (ezt oldotta meg a félvezetők hajnalán a PLL), viszont a konnektorban mindenkinél ott volt a hálózati frekvencia. Csak amerikában 60, európában 50Hz volt.
(az 59,valamennyi a 60 helyett ha jól emlékszek az NTSC színvivők miatt kellett)

[ Szerkesztve ]

Azt csodának tartom, hogy néhány darab csőből össze lehetett hozni egy tévét és még működött is.

Igen, jól emlékszel, az eltolt színvivők miatt van 59,94 az NTSC rendszerben. És itt kiemelném, hogy az USA-n kívűl még Japán is NTSC szabványt használ, illetve mondhatjuk azt, hogy a világ fel van osztva három nagy szabvány között (PAL, NTSC, Secam - illetve ezek alváltozatai).

Sajnos ezek a megosztások - attól függetlenül, hogy ma már nem lenne szükség a hálózati frekvenciákhoz viszonyulni, még mindig megvannak. Így akármilyen videótechnikai terméket állít elő egy gyártó, az mindig igazodik mind a két rendszerhez.

A cikk olvasása közben döbbentem rá, hogy milyen rossz lenne a mai napig minden tv-t és kijelzőt, monitort fekete-fehérben látni

A téma amúgy nagyon érdekes, örülök hogy van aki nem csak az újdonságokról ír!

Ugyan már, voltak technikák, amivel fekete-fehér helyett fekete-zöld, vagy fekete-narancsban láttad a világot. Az én Hercules moncsim is zöld-fekete volt, és QuickTime-val még videoklippet is néztem Win 3.1 alatt.

[ Szerkesztve ]

Egyébként azt nem tudjátok hogy a DVB rendszereknél miért erőltetik még mindig az interlaced képet? Ma már semmi problémát nem jelentene egy képet többször felvillantani.

"Egyébként azt nem tudjátok hogy a DVB rendszereknél miért erőltetik még mindig az interlaced képet?"

Mert így (azonos sávszélesség mellett) a függőleges felbontást (ami olyan sokaknak nem hiányzik) be tudják cserélni kétszeres fps-re, ami pl. sportközvetítéseknél sokat számít.

(#26) eziskamu: az eredeti Space Invaders játékgépen meg a monokróm kijelző elé különböző színű fóliacsíkokat ragasztottak, így lett belőle színes játék

[ Szerkesztve ]

Ez se rosz megjelenítési mód:[link]

Voltak-voltak, de nem olyan élvezetesek mint a maiak...

Jó cikk, remélem lesz folytatás

Ez a cikk a régi szép időkre emlékeztetett Csiszár János óráin. Szépen összefoglaltad a lényeget!

Nem, Csiszár Jenő oktatott engem is Hang és Videotechnikára.
Az egyik legjobb tanárom volt egyetemi pályafutásom alatt.

Érdekes írás.
Engem mostanság elkezdett érdekelni a televízió működése, de sajnos nem találtam olyan jellegű írást, amelyben ezt kellően egyszerűen, de mégis részletesen tárgyalják. Kizárólag a képernyő működését taglalják a cikkek általában, illetve azt hogy milyen állítja elő a képinformációt a képcső. Viszont egy TV nem csak egy képcsőből, vagy kijelzőből áll, hiszen valahogy át kell vinni a hangot is, illetve esetenként egyéb információkat is, pl. teletext.

Szép jó írás.
Mikorra várható a folytatása?

Bár szerint a TV-hez, folyamatos képátvitelhez vezető út is megérdemelne egy jüó kis cikket.

Ja a tárcsás képátvitel. De az se rossz, hogy mennyire ki kellett sminkelni a közvetítendő személyt, hogy "normálisan" látszódjon.

A folytatás elkészítése elég hektikus. Ha sok szabadidőm lesz (ami mostanában elég kevés van), folytatom a színes televíziózással.

Ez alatt értem a PAL, NTSC - talán a SECAM - rendszereket, felépítésüket, modulálást, stb.

Gondolkodtam, hogy belecsapok a DVB rendszerekbe is - anno ebből írtam a szakdolgozatom, szóval anyag is lenne róla, de igazából nem áll közel a szívemhez ez a rész, inkább a stúdió technika az ami engem jobban mozgat.

Alapsávi kompozit, komponens videójel, SDI, HD-SDI, 3G-SDI inkább várható,
kamera rendszerek, kamera technológiák, digitális szalagos eljárások, kártyás rögzítési megoldások.

Igyekszem inkább olyan dolgokról írni, ami még nem jelent meg itt, szóval CCD/CMOS összehasonlításokat biztos nem fogok végezni, mert annál sokkal komolyabb cikkek születtek már itt, mint amit én valaha is össze tudnék pakolni.

Inkább az olyan dolgokat szeretném megvilágítani, hogy működik egy stúdió, milyen eszközökből épül fel, mit is jelent pontosan egy kameralánc, egy lassító rendszer, egy videó szerver, képpultok, stb.

Inkább ilyenekre vállalkoznék a jövőben, mert közelebb áll hozzám

LOL ahogy olvastam a címet, rögtön az jutott eszembe, hogy véletlen-e hogy pont 50hz európában és 60hz amerikában, pont annyi mint az áramhálózati frekvencia. De miért volt szükség erre a szinkronfrekvenciára? úgy sem valószínű hogy az érkező jelek egybeesnek a hálózati feszültésg fázisával.

" ... Gondolkodtam, hogy belecsapok a DVB rendszerekbe is - anno ebből írtam a szakdolgozatom, szóval anyag is lenne róla, de igazából nem áll közel a szívemhez ez a rész ..."

Pedig a DVB a jövő technológiája és talán érdekesebb lenne. A stúdió intrface-k is érdekelnének ...

[ Szerkesztve ]

Érdekes cikk, annyit hozzzátennék még, hogy voltak színes fóliák is, amiket a képernyő elé téve lehetett színes tv-t csinálni a fkete-fehérből! Voltak egy színűek, főleg sárga árnyalatúak, és színátmenetesek, amik felül kék, alul zöld, középen már nem emlékszem, barna vagy sárga volt. Szép lehetett.. Talán valami piros-kék-zöld mátrix hatásosabb lett volna, de lehet, hogy hülyeség ez is Ki kéne próbálni photoshoppal..

Az az emberi Invaders nagyon ütős lett! Jó lenne egy ilyen pc játék! Ugyanott van Tetris is - enyhén szólva butaság, hogy a 89-es Nintendo Gameboy verziót állítják be originalnak, holott az még 84-ben készült el a Szovjetúnióban, fogalmam sincs, milyen gépre. A nyugati világban csak 86-ban terjedt el C64 és IBM verzióban.

Most olvasom szuper cikked. Én kb. ebben nőttem fel, bár semmit nem értek hozzá. Apám tv szerelő, van egy "múzeuma" is. A Kékestől a Dunán át a Munkácsy-ig minden megtalálható benne és minden működő képes. A kor összes magyar tv-jét beszerezte, megjavította és hobbyból tartja egy helyen. Mór, Viking, Junoszty, Tünde stb... ha mondanak ezek valamik. Őrült.

Nekem lenne egy kérdésem. Az mitől van, ha színes a hangyaháború?

Képrendszer: Secam
Hangrendszer: L

A következő sávokban volt észlelhető (mHz értékben):
67.55
84.00 (83.95)
84.70
91.65