Nem ez volt a lényeg. Van az átlag Mac rajongónak egy olyan elidegeníthetetlen velejárója, hogy zsigerből fütyül a (mély?)technikai részletekre. Nem, nem az elvetemült kockákhoz képest való érdeklődési hiányról beszélek, hanem hogy szerintem jogosan kelt kérdést - bennem pl. visszás érzést, értetlenkedést is - hogy egy grafikusnak miért nem szempont élből egy homogenitás, egy színtér, egy panelhánybit, gradiensek, betekintlés, sorolhatnám. Nem kötelező, hogy ugyanolyan mélységben foglalkoztassa ez a vásárlókat, de van ebben valami minimum furcsa, hogy ennyire háttérbe szorul a technikai sík a márka és az újdonság mögött. Technikai háttér alatt nem azon adatokat, tulajdonságokat értem, amiket már-már bullshitté silányítva visszhangoz a média, a teszter, majd az user is, hanem, hogy hány Hz-en PWM-kedik a megjelenítő, az eddig kiadott idei/tavalyi modellek hajlamosak-e bevilágítani, miben változott a glow-kérdés idén, ja, hogy senki nem tudja, bocs. Próbálom elfogadni, hogy mások a preferenciák, de nehezen veszi be a tudat a hajdani "Ébredezem" jellegű boot szövegre hajazó megközelítést. Írom mindezt Mac tulajként. Ne vegye mindezt magára a bejegyzés írója, általános a dolog.

Az úr 2016-dikk évében megoldották a klaviatúrai fényszennyezés kérdését, hurrá. Több helyről való töltés dícséretes. Meg szuper ez, hogy a dedikált dugaljak eltűntek, és létezik megoldás, csak ha majd kilazulnak a meglévő portok alaplapi jelleggel, akkor lesz a szopi.