üzenetek

hozzászólások


Piftuka
(addikt)

Érdekes írás. Kívánom, hogy az autód még sok ideig örömet szerezzen neked! (Bár, ahogyan írod, hogy évente cserélgeted...)

Azt viszont fontos megjegyezni, hogy nem is olyan régen olvastam egy cikket egy olyan személy tollából, aki vállalkozás keretein belül német területről importál autókat.

És ő finoman szólva sem zökkenőmentes vásárlásokról írt. Ott kezdődik, hogy valószínűleg Neked óriási szerencséd volt, mert a német tulajdonosok döntő többsége magyar embernek eleve el sem adja az autóját.

Ha csak meghallják az akcentust a németet még oly' jól beszélő magyar hangjában, leteszik a telefont. Ha csak megérzik, megsejtik, vagy később derül ki, hogy az autónak magyar tulajdonosa lesz, akkor visszatáncolnak az üzlettől.

Ez a jellemző, nem a te példád.

Mindezeken túl is, én úgy gondolom, hogy nem kevés bátorság kell egy ilyen útba belevágni. Eleget néztem az "Autókereskedők" műsorát, és éppen elég történetet olvastam a témában ahhoz, hogy tudjam, mekkora kockázat sok száz, vagy sok ezer km-re utazni egy használt autóért. Még akkor is, ha az eladó egyébként jóindulatú, rendes ember.

Persze az is igaz, hogy "en bloc" nincsen könnyű helyzetben az, aki használt autó vásárlásra adja a fejét. A hazai kereskedők között kevés olyan szereplő van, aki 100%-ban tisztességes, és valóban az írt és mondott futásteljesítménnyel és fizikai állapotban adja el az autóit.

Az új autó drága, csak a gazdag embernek éri meg... Ráadásul, ha valaki autót akar venni, akkor még rosszabbak a lehetőségei, mert a "drága magyar embereknek és a piaci igényeknek köszönhetően" dízeles hirdetésekkel van tele minden.

Marad tehát ez, hogy az ember maga keresgél, és talán szerencsével itthon is talál, magánszemélytől jó vételt, vagy a "nyakába veszi az országutat", és külföldön keresgél.

Vagy bevállalja a lutrit a "derék magyar kereskedőkkel", viszont legalább az ő vállukra helyezi a beszerzés, átíratás, és minden egyéb "hercehurca" tervét.

üzenetek